BKV-figyelő

Ma este felnéztem a BKK weblapjára, hátha találok valami közleményt vagy tájékoztatót a hétfő este kisiklott 1-es villamossal kapcsolatban, mert bár személyi sérülés nem történt, csak a szerencsének köszönhető, hogy a kocsiszín felé meginduló utolsó kocsi nem találkozott össze személyautókkal, és nem történt komolyabb baleset. Úgy érzem, illene magyarázatot adni arra, hogy miért volt nyitva annak a kis doboznak az ajtaja, amelyikben a váltóállító gomb kapott helyet, és hogy miért nem javították meg a váltót, amikor hónapok óta mondták a villamosvezetők, hogy rossz, hibásan működik.

De semmi. Először csak azt hittem, én vagyok a vak, és ezért nem találom amit keresek a sok önszpk önfénye fontos "kicseréltük", "átadtuk", "kidolgozzuk", "megcsináltuk" stb. hírek között. Ellegyezgettem a weblapról kiáramló rózsaszín ködöt, de utána se találtam semmit. Abban biztos vagyok, hogy nem azért nem írtak az esetről, mert nem lett volna rá idejük, hiszen ma Vitézy Dávid széles vigyorral az arcán nyilatkoza a Vodafone reklámrendezvényén, hogy Londont és New Yorkot megelőzve nálunk lesz elsőként szélessávú internet a metróalagútban. Nyilván azért, mert ott inkább a dolgozók és az utasok biztonságát helyezik előtérbe, de annyi előnye van a fejlesztésnek, hogy a kigyulladó, szénné égő, darabjaira hulló metrókocsikról már real time tudtuk tudósítani a BKV-figyelőnek, sokkal jobb minőségben.

A BKV-figyelőt pont azért indítottam majdnem öt évvel ezelőtt, mert a BKV akkori vezetése úgy gondolta, hogy ha nem beszélnek egy problémáról, vagy nem válaszolnak meg egy panaszt, akkor a dolog el van intézve, és minden a legnagyobb rendben. Úgy veszem észre, hogy ismét ezen elvek szerint működik a kommunikáció, hiszen hol van az a Vitézy Dávid, aki civilként már az aznapi késő esti híradóban a különféle vezetők és igazgatók felelősségre vonását követelte volna? És vajon ez a Vitézy Dávid, mint a budapesti közlekedésért felelős első ember, nem érzi magát felelősnek abban, hogy már másodszorra siklott ki egy villamos a ferencvárosi kocsiszínnél?

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mikor állnak végre kamera elé, és kit fognak megvezeni, mint felelőst a karbantartón és a villamosvezetőn kívül.

Nem emelkednek a jegyárak, bevezetjük a csoportos napijegyet, szélesebb kör veheti igénybe a kisgyerekes bérletet, kutyák számára is lehet napi- és hetijegyet váltani, az éves bérletet vásárlók választhatnak az 1 db éves és a 12 db havi bérletszelvény között, a HÉV-bérletek az éjszakai buszon is érvényesek – ezek a legfontosabb változások jövőre, annak nyomán, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta a BKK és a BKV által előkészített, a budapesti közösségi közlekedés 2012-es viteldíjairól szóló előterjesztést.

A Budapesti Közlekedési Központ által előkészített javaslat azt a várospolitikai célt kívánja elősegíteni, hogy a közösségi közlekedés ára minél inkább versenyképes legyen az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek érdekében 2012-ben sem emelkednek a jegyárak, a nettó árak csökkentése révén a megemelt ÁFA-kulcs ellenére sem kell többet fizetni a pénztáraknál. A vonaljegy 320 Ft, a helyszínen váltott vonaljegy 400 Ft, a 10 darabos gyűjtőjegy 2800 Ft, a havibérlet 9800 Ft, a tanulóbérlet 3850 Ft, a nyugdíjasbérlet 3700 Ft marad. Emellett új jegyfajták jelennek meg a palettán.

A csoportos napijegyet 2-5 fős együtt utazó csoportok használhatják, ára a mindenkori napijegy kétszerese, így 2012-ben 3100 Ft. A külföldi, elsősorban német példák nyomán bevezetett jegyfajta a közösségi közlekedésben is lehetővé teszi az autóval vagy taxival közlekedés azon adottságát, hogy ha többen utaznak együtt, ne emelkedjen az utazás költsége. Az új jegy tehát ezért az eseti (turista, vidékről Budapestre látogató csoport, esetleg eseti fővárosi utas) csoportok együttes utazásánál teszi versenyképesebbé a tömegközlekedést az autózással szemben, hiszen 3-5 fő együttes utazásánál a tömegközlekedés árelőnye jelentősen lecsökkent az eddigiekben. Ezzel egyidőben a családi jegy megszűnik.

Megjelenik a rendezvényhez kapcsolódó napijegy amelyet sportesemények, kiállítások, koncertek vagy más hasonló rendezvények belépőjegyével együtt, illetve a kombijegy, amelyet budapesti célállomásra szóló autóbusz-, vonat-, hajó- vagy repülőjegy mellé lehet váltani. Célunk, hogy a Bécsben működő vasúti jegy – tömegközlekedési jegy kombinációhoz hasonlóan a Budapestre érkező látogatók is ilyen kombinált jegyet vásárolhassanak. Mindkét jegyfajta legfeljebb tíz, egymást követő napra váltható, ára az 1. napra 1200 Ft, 2-3. napokra további +1000 Ft/nap, a 4. naptól kezdve +300 Ft/nap. A BKK javaslatára a jövő év során megjelenik egy kombinált vasúti jegy, amely érvényes az ország tetszőleges vasútállomása és Ferihegy vasútállomás között a vonatra, onnan pedig a Liszt Ferenc repülőtér 2-es termináljáig a 200E autóbuszra. Ezzel megszüntetjük azt a bosszantó helyzetet, hogy például a Nyugati pályaudvarról Ferihegy 2-es termináljára csak két különböző szolgáltatótól két különböző pénztárban megvett, MÁV-Start és BKV-jeggyel lehetett eddig utazni.

A kisgyermekes bérletet a budapesti lakcímmel rendelkező szülők szélesebb köre használhatja a BKK javaslata nyomán, a gyermekgondozási segélyben (GYES) és gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülők mellett a terhességi gyermekágyi segélyben (TGYÁS) és gyermekgondozási díjban (GYED) részesülők is igénybe vehetik. Ezáltal további 41 ezer kismama számára válik elérhetővé a kedvezményes bérlet megváltásának lehetősége. A Főváros a budapesti családokat kívánja ezzel támogatni, a Közgyűlés és a BKK ugyanakkor javasolja, hogy a kedvezményt terjesszék ki az ország többi részén élő gyermekes szülőkre is, ehhez a Kormány döntése szükséges és a helyközi kedvezményrendszer bővítése.

A bérletekre több változás vonatkozik. Valamennyi bérlettípus valamint a hetijegy időtartama 2 órával meghosszabbodik, az utolsó nap éjfél helyett másnap hajnali 2-ig érvényesek, így a lejárat napján éjfél előtt megkezdett utazás végéig minden esetben érvényesek. A kedvezményes éves bérletet lehet 1 db éves szelvény, vagy 12 db havi szelvény formájában vásárolni. Számos észrevétel szólt az 1 szelvényben történő kiadás mellett (nem kell havonta gondolni a szelvénycserére) és a 12 szelvényes megoldás mellett is (kisebb az elvesztés miatti kár kockázata), ezért mindkét lehetőséget biztosítjuk a jövőben. A HÉV-bérletek ezentúl érvényesek lesznek a HÉV-ekkel párhuzamosan közlekedő éjszakai buszjáratokon is, így a Szentendrére tartó 943-as és a Gödöllőre tartó 992-es járatokon. A mozgáskorlátozottaknak szóló bérlet a csekély érdeklődés (17 darabot értékesített a BKV 2011-ben eddig) miatt megszűnik. Kutyát 24 és 72 órás jeggyel, valamint hetijeggyel is lehet szállítani, utóbbinál az utas neve helyére azt kell írni: “EB”.

Emelkednek a pótdíjak, a helyszínen vagy 3 napon belül a pótdíjirodában 8000 Ft-ot, csekken 30 napon belül 16000 Ft-ot, 30 napon túl 32000 Ft-ot fizetnek az érvényes jegy nélkül utazók. Az utólagos bérletbemutatás ára 2000 Ft marad, azonban a pótdíjazás napján, de későbbi időpontban vásárolt bérleteket nem fogadják el. A hatékonyabb ellenőrzés hatására emelkedő pótdíj-bevételek várhatóan kompenzálják a szélesebb kör által használható kisgyermekes bérlet miatti bevételkiesést.

A Budapesti Közlekedési Központ és a Főváros fontos célkitűzése, hogy a közösségi közlekedés minél inkább versenyképes maradjon az egyéni közlekedéssel szemben, ezért sem kíván az utasokra nagyobb terhet róni a jelenlegi, európai szinten így is kiugróan magas jegyáraknál. Az idei év elején 15 év után először nem emelkedtek a jegyárak, melynek hatására nőtt a BKV bevétele. Bízunk benne, hogy a jövő évi változatlan árak és az újfajta jegytípusok (valamint a növekvő üzemanyagárak hatására) tovább bővül a közösségi közlekedés fizető utasainak köre.

(BKK)

A ma autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakon ki kell építeni a villamos- vagy gyorsvillamos-vonalakat, és felújítani a végletesen leromlott szakaszokat, áll a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) terveiben. A mostani buszflottát lecserélnék, de az elektromos buszok csak a következő körben jöhetnek, -olvasható az Indexen.

Az elektromos hajtású módok fejlesztése a budapesti közösségi közlekedés egyik kiemelt prioritása, nyilatkozták a BKK sajtóosztályán kérdésünkre, hogy milyen környezetbarát beruházásokat terveznek a jövőben. Eszerint a ma autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakon (ismét) ki kell építeni a villamos- vagy gyorsvillamos-vonalakat, illetve felújítani a végletesen leromlott szakaszokat. Ezzel csökken a helyi lég- és zajszennyezés, nő az utasok komfortja, és javul a városkép.

Az 1-es és 3-as villamosvonal átfogó felújítása a jövő évben kezdődik: ennek keretében mintegy 40 milliárd Ft-ból megújul a pálya (részben füvesítve), az áramellátás; új, akadálymentesített peronok épülnek; az 1-es vonal pedig végre a másik végén is eléri Budát a Rákóczi hídon át. Ezt követően számos villamoshálózati fejlesztés tervezését kezdik meg a belvárosi villamosvonalak visszaállításától a külső Bécsi úti villamosvonalig – utóbbival a 19-es vonal végállomását tolnák kijjebb. Az elképzelések szerint a 47-49-es nem a Deák térig jönne be, hanem onnan tovább menne a Nyugati Pályudvarig. A Keleti és a Bosnyák tér között – a 4-es metró hosszabbítása helyett – visszaépítenék a villamossíneket.

A kevésbé terhelt szakaszokon első körben az elaggott – 18 évet meghaladó átlagéletkorú! –, súlyosan légszennyező autóbusz-flotta szinte teljes cseréjére van szükség. Ezt a BKK rövid távon magántőke bevonásával tartja megvalósíthatónak. Második körben az elektromos üzemű járművek számának növelése következhet: a viharosan fejlődő technológiák árától és megbízhatóságától függ, hogy a belvárosi és a hegyvidéki vonalak kiszolgálására a vezetékes trolibuszok, az önjáró energiatárolós vagy a különféle hibrid járművek lesznek-e a legelőnyösebbek. Az autóbuszvonalakon már ma is vizsgálják a gázüzem (LPG vagy CNG-meghajtás) lehetőségeit.

A 4-es metró 2. üteme helyett inkább az 5-ös következik

A metróhálózat bővítése rendkívül költséges beavatkozás, egyben a város fejlődésének térbeli irányait évtizedekre meghatározó döntés. Az M4 metróvonal első ütemének átadása után nem várható, hogy az eredeti tervek szerint folytatódna az építkezés; a koncepció mind műszaki, mind pénzügyi oldalról alapvető felülvizsgálatra szorul.

Ehelyett a BKK a metró- és HÉV-vonalak integrációját tartja sürgős feladatnak. Az M2 metróvonal és a gödöllői HÉV (H8, H9) átjárhatóságának megteremtése, illetve a majdani észak-déli gyorsvasút (M5 illetve H6-H7) első ütemének építése Csepel és az Astoria között jelenleg előkészítés alatt áll. Ezen fejlesztések tervezését, projektesítését a BKK a következő két évben végzi el uniós forrásokból.

A BKK kiemelten kezeli a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését: 2020-ig a cél a kerékpárral közlekedők ma 5 százalékos arányának megduplázása. 2013 tavaszán üzembe helyezik a BuBi közbringa-hálózatot, amely 78 belvárosi dokkolóállomáson 1000 ingyenesen kölcsönözhető kerékpárból áll majd. Nagyobb ívű és tovább tartó program lesz a városi-elővárosi kerékpáros főtengelyek kiépítése vagy korrekciója, például a járhatatlan budai felső rakpart, a Veres Péter út vagy a Rákos-patak mentén építhető turisztikai kerékpárút.

A BKK szerint a túlterhelt közutak nem alkalmasak a belső városrészekbe áramló forgalom levezetésére. Mivel a Hungária körúton belül sűrű és jól kiépített a közösségi közlekedési hálózat, e területek tehermentesítése érdekében megkezdték a behajtási díj rendszerének kidolgozását. London, Stockholm és Szingapúr példája bizonyítja, hogy nem ellehetetleníti, inkább lélegzethez juttatja a belvárost, fellendíti a gazdasági életet, ösztönzi a kerékpározást és javítja a közösségi közlekedés kihasználtságát is.

A Duna kihasználatlan közlekedési folyosó: ma inkább elválasztja, mintsem összeköti Budát és Pestet. Az északi és déli elővárosok felől ingázók kiszolgálásában éppolyan komoly lehetőségek rejlenek, mint a városon belüli „hídpótló” vízibuszok bevezetésében, ezért a BKK jelenleg azt vizsgálja, milyen műszaki és pénzügyi feltételeket igényel egy Százhalombatta és Vác között közlekedő személyszállítási hajórendszer.

Az egyéni közlekedésben a rugalmas megoldásoké a jövő. A saját gépkocsi fenntartásának jó alternatívája lehet a car-sharing, vagyis a bárki által hozzáférhető városi bérautók rendszere, melyek rendszerint elektromos, környezetbarát járművek. Az ilyen rendszerek gombamód szaporodnak szerte a világon.

(Index)

November 4-én, pénteken 6:00 és 22:00 óra között Budapest több pontján a forgalom fenntartása mellett, félpályás útlezárással szakszervezeti demonstrációt tartanak. A demonstráció helyszínein és az érintett járatok útvonalán (ezeket lásd a lent) jelentős torlódások várhatóak. Amennyiben valamelyik érintett járattal utaztok, érdemes előbb elindulni, vagy alternatív útvonalat keresni erre a napra:

II., Szilágyi Erzsébet fasor, Pasaréti út és az Ezredes utca közötti szakaszon a befelé vezető buszsávban (5, 22, 22E, 91, 155, 156, 222)

VI., Andrássy út, Rippl Rónai utca és Dózsa György út közötti szakaszon, a Hősök tere irányábán a külső forgalmi sávban (105)

VI., Dózsa György út, Szondi utca és Benczúr utca közötti szakaszon a Podmaniczky utca irányában a Felvonulási tér felé eső külső forgalmi sávban (20E, 30, 30A, 75, 79, 105)

Ma több hírportál, többek között a Hír24 is arról számolt be, hogy az Alstom Metropolis szerelvényei teljesítették a Nemzeti Közlekedési Hatóság féktesztjét, és így már megfelel a magyar szabványoknak a fékrendszer, tehát az előzetes megállapodás szerint 2012 végén már az új szerelvények futhatnak Budapesten.

Az NKH értetlenül áll Tarlós István főpolgármester kijelentései előtt, ugyanis -bár valóban voltak féktesztek- azoknak még semmilyen eredményük nincs, ugyanis a kiértékelésük jelenleg is zajlik, és az ügyben érdemi hatósági döntést várhatóan 2011 novemberében hoznak majd.