BKV-figyelő

Egy olvasói levél kapcsán került górcső alá, hogy a 3-as és a 69-es villamospálya Mexikói út és Nagy Lajos király útja között (Erzsébet királyné úti szakasz) elégtelen állapotban van, a környezetre gyakorolt „zajszennyezés” mértéke időről-időre fokozottabbá vált, így téve elviselhetetlenné több, a nyomvonal melletti épületekben lakó emberek mindennapjait.

„Az egész vonalon katasztrofális állapotban vannak a sínek, ez köztudomású, azonban pontosan a lakásunk előtt - a Mexikói út felé - fokozatosan teljesen "kikopott" a sín alól az alátámasztás, gyakorlatilag a "levegőben lóg" a sín. Ennek okán minden egyes szerelvény hatalmasat zökken, iszonyatos zajt kelt, és mivel beledübörög az egész ház, semmiféle hangszigetelés nem használ. Történik mindez hajnaltól éjfélig, a két járat sűrűsége miatt 3-5 percenként. Hosszas levelezés és könyörgés árán kb. másfél hónapja megkegyelmeztek nekünk, és kitettek egy 20 km/h-s sebességkorlátozó táblát a Laky Adolf utcai megállóhoz ebbe az irányba is, amely természetesen nem szüntette meg a problémát, de sokkal elviselhetőbb lett így az élet. Azonban két hete újra 45-50 km/h sebességgel dübörögnek el a szerelvények a nevezett szakaszon. Mi pedig szédüléssel, teljes testi-lelki kimerültséggel, és mindenféle ebből származtatható tünettel küszködünk újra nap mint nap.” -olvasható a BKV-figyelőnek küldött olvasói levélben

A BKV illetékes osztályán a jelen állapotok nem első alkalommal bejelentett felvázolását követően kiderült, hogy a sebességkorlátozó táblát a karbantartást követően szerelték le, mivel "síncsiszolást végeztek, és már megszűnt a probléma”.

A győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésmérnöki szakán oktató, egy a kötöttpályás közlekedés témában jártas műszaki szakember a jelen problémára a következőképpen reagált:

„A zajhatás csökkentésére a villamospálya rendszeres csiszolása, a járműkerekek leprofilírozása (az ellaposodott felületek csiszolása), a pályaszerkezetek alatti rugalmas anyagok alkalmazása szerepelhet a megoldások között azokon a helyeken, ahol nincs lehetőség zajárnyékoló falak elhelyezésére.”

A vibrációt a kerekek és a sínek között fellépő nagy erők okozzák, amelyekhez a kerék és a sín egyenetlenségei függvényében széles frekvenciatartomány rendelhető. A jármű és a pálya összetett rendszer, sokféle saját frekvenciával rendelkezik. A gördülési zajt a kerék és a sín futófelületének szabálytalanságai okozzák egyenes, illesztés nélküli sínszálon. Továbbá a pályaszerkezet minősége és lokális hibái nem erősíthetik fel a kelleténél jobban a sínek és a szerelvény kerekei által gerjesztett frekvenciákat. Éppen ezért a rezgés nem nő a sebességgel állandóan és a sebességcsökkentés a vibrációs hatást akár kedvezőtlenebbé is teheti.

Személyes helyszíni bejárást követően megállapítást nyert, hogy a fokozódó zajhatás az említett szakaszon észlelhető (nagyjából 8-15 m egybefüggő pályahosszban), azonban ez nem számít sajnos egyedi esetnek. A városban több olyan villamosvonalon is tapasztalható magasabb frekvenciatartományban ilyen hanghatás, ahol a pálya az úttestbe épített nyomvonalat elhagyva attól elkülönült terepen folytatja útját – erre a legjobb példa lehet a Széll Kálmán tér és a Déli pályaudvar közötti Krisztina körúti kereszteződést elhagyó, illetve a térről az alagútból a főútvonalra rácsatlakozó 18-59-61-es villamos járatok zúgó-búgó morajlása, mely sok esetben az igen forgalmas főútvonal egyéb zajhatásai mellett már-már természetesnek tűnik.

A kötöttpályás járművek a Laky Adolf utcai megállótól a Mexikói út felé közlekedve – a pályaszerkezet ténylegesen is rossz állapotára való figyelemmel – mindenféleképpen lassabb tempóban kellene megközelítsék (25-30 km/h) az Erzsébet királyné útja aluljáró nevű megállóhelyet. Az sem volna baj, ha az olvasó által jelzett szakasz talapzatából kitüremkedő (az Edison köz vonalában észlelt) menetirány szerinti bal oldali sínszakasz hibáját mielőbb ki tudnák javítani, és a további bosszúskodásoktól és kellemetlen hanghatásoktól talán mentesülhetne minden ott lakó.

Komplex felújítás, hosszútávú beavatkozás jelentené az egyetlen megoldást a lakókörnyezetek számára az ilyen nagymértékű zajszennyezéseknek kiküszöbölésére, s így a nagyobb járműforgalmat átengedő villamospálya-nyomvonalakon (lásd nagykörúti villamosvonal). Célzott pénzügyi források hiányában a fent említett jelenség továbbra is megzavarja majd az ott élők nyugalmát, életkörülményeik és mindennapjaik szelíd álomképekbe szőtt milliőjének vágyát kifejezve („A villamos is aluszik, - s míg szendereg a robogás - álmában csönget egy picit”).

Első információink szerint gázpisztolyt fogott a garázsba közlekedő 276E autóbusz vezetőjére egy utas szerda délelőtt a cinkotai buszgarázs előtt. A fegyver azután került elő, hogy a járművezető bemondta, hogy a végállomás következik.

A Facebook oldalunkon mások által közzétett, meg nem erősített információk szerint, az utas a gázpisztolyt a jegykiadó-nyíláson keresztül fogta rá a buszvezetőre, mások úgy tudják, hogy a busz mellett állva, a busz ajtajában lőtt a férfi. Az illetőt a garázs portájánál lévő biztonsági őröknek sikerült leteperniük, akik rendőri erősítést hívtak, -írta Facebook lapunkon Albert Tibor, egykori cinkotás sofőr. Úgy tudjuk, hogy a buszvezető üzemi baleset miatt jelenleg táppénzen van.

Az esettel kapcsolatban az MTI megkereste a BKV fődiszpécserét. Mezei László szerint az utas egyelőre ismeretlen okból fogta rá a gázpisztolyt a sofőrre. Az eset a garázsba tartó buszon történt, amikor már nem voltak mások a járművön. A buszsofőrre két méterről lőttek rá, de nem sérült meg. A támadót a rendőrség előállította.

A BRFK az [origo] kérdésére azt közölte, hogy az eset valóban délelőtt történt, miután a vezető és egy utas szóváltásba keveredett. Ezután az utas egy gázriasztó-fegyverrel egy lövést adott le, de személyi sérülés nem történt. A XVII. kerületi járőrök a helyszínen elfogták a támadót, és előállították, majd "felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett megalapozott gyanúja" miatt indítottak ellene eljárást.

Alig két hete az Astoria metróállomás személyzetére támadt rá egy bedrogozott férfi. Három embert megsebesített, megrongálta a jegyautomatát, betörte több kirakat és a jegypénztár ablakát, majd több lyukasztót is kitépett a helyéről. Az ott történtekről itt olvashatsz bővebben.

Kövess minket a Facebookon!

Olvasónk, Yoda, törvénytisztelő állampolgárként jegyvásárlás és lyukasztás után szállt fel a 3-as metróra a Gyöngyösi utcánál. Egészen a Corvin negyedig utazott, ahol kimeneti ellenőrzés volt. Jegye volt, nem volt mitől félnie, felmutatta, majd halad volna tovább, amikoris az egyik ellenőr megállapította, hogy a jegy, amit az utas pár perccel azelőtt vett, egy buszon már érvényesítve lett. Így kezdődött az alábbi sztori:

Kedves BKV-figyelő blog!

Pont a tegnapi nap eseményeit szeretném veletek megosztani, hátha le tudjátok vonni a tanulságot az esetből.

Tegnap, azaz: 2012-04-21-én történt, hogy reggel 9-kor felkeltem és már késéssel indultam el otthonomból, mivel segédkeztem egy ismerősömnek építkezésénél, ahova 10:00 ra kellett volna kiérnem.

A kapkodás közepette, már csak a buszon vettem észre, hogy otthon maradt az !érvényes! bérletszelvényem, amiért már nem tudtam hazamenni idő híján. Ezért a gyöngyösinél a jegypénztárnál váltottam 2 natúr vonaljegyet (320Ft) amit lekezelés után még szemügyre is vett a bejáratnál álló egyik ellenőr (karszalagban stb). Jött a metró, felszálltam és a Corvin-negyednél szálltam le, ahol a mozgólépcső tetején ellenőrök végezték a „feladatukat”.

Elő is vettem a lekezelt jegyet és felmutattam, amit azonban elkért a kedves ellenőr és azt állította, hogy ez a jegy már le volt kezelve hagyományos lyukasztóval, ami eléggé nevetséges, mert a jegy megvétele után még csak más jármű közelében sem voltam, ezért természetesen fel is kaptam a vizet, hogy egy ilyen ürüggyel akarnak megbüntetni. Mivel ismerjük a metró aluljáró fényviszonyait, aki menet közben kiszúr a jegyen egy hibát, miközben neki azt 1 méterről mutatják, az bizony mesterlövésznek menjen, ne ellenőrnek.

Kis huzavona után kiállították a csekket, ami megint csak annak köszönhető, hogy úrnak születni kell, paraszt meg nő, mint a gomba.. Pedig megtehettem volna, hogy ezek után letagadom a kilétemet, ha már szégyenszemre egy ilyen „lopáshoz/átveréshez” folyamodnak kínjukban.

Mellesleg undorítónak tartom azt is, hogy nekem, mint fizető utasnak nap mint nap azt kell átélnem a tömegközlekedésen, hogy a hajléktalanok odaürítenek az ülésekre (és nem a táskáikat), és a kisebbség torkaszakadtából üvöltve utazik és mikor felszáll az ellenőr a járműre, őket nagy ívben kikerüli és azokat az utasokat molesztálja, aki becsületesen megvásárolja a jegyeket, bérleteket. Talán jobban is fel lehetne használni a közterület felügyelőknek az „újonnani” előjogait, mintsem a dolgozó népet b****gassák még ők is.

És kívánom, hogy azt a 2000Ft ot, amit be fogok fizetni hétfőn, azt költse a BKV valami hasznos dologra, mint pl.: Sósavra, vagy legalábbis vízre, mielőtt az utasai meghalnak a gépjárműiken pestisben!

Ui: ha jegyet vesztek, akkor mostantól figyeljétek meg azt is, mintha Rodolfo ülne a pénztárnál… Én szerintem ráborítom a fülkét, ha még egyszer egy ilyet adnak a kezembe. Mert szerencsére nem azon a -2000Ft-n múlik a megélhetésem, hanem az elv!

Nem csak pénz, hatalmas nagy szerencse is kell ahhoz, hogy a tömegközlekedést választó Budapestiek szabályosan felszállhassanak a BKV valamelyik járművére. Többször foglalkoztunk már azzal, hogy a külső kerületekben szinte lehetetlen jegyhez jutni, de a helyzet a mai napig változatlan. Bár a problémát megoldaná, ha a járművezetők árulnának jegyet, a BKV mégis úgy áll a témához, mintha szívességet tenne az utasoknak, hogy elviszi őket. Tehát aki nem vonaljeggyel a kezében születik, az sokszor kénytelen bliccelni:

Kedves BKV-figyelő!

Néhány héttel ezelőtt egy vasárnap délután 5 órakor, nagynénémnél, a Centenáriumi Lakótelepen úgy döntöttünk, hogy mégsem autóval, hanem BKV-val közelítjük meg a Belvárost, mert visszaútra kaptunk ingyen fuvart egy barátomtól. Nagynéném 67 éves, így ingyen utazik. Én pedig, mivel mostanában ritkán járok BKV-val, jegyet szoktam venni. De mivel gyűjtőjegy-készletem otthon maradt, nagynéném pedig koránál fogva jegyet már nem tartalékol, így vásárolnunk kellett volna valahol a megálló közelében.

A Centenáriumi Lakótelepen, pont a 44-es busz megállójában (helyismerettel rendelkezőknek: Futórózsa - Margit u. sarok) található egy kis bolt. De ott jegyet nem tudtak adni. Trafik, újságos nem volt nyitva a közelben. Így a szerencsénkben bízva felszálltunk a buszra, majd Mátyásföld Repülőtér HÉV megállónál leszálltunk, hogy ott az automatából vegyünk jegyet. (a megállóban ráadásul ellenőr-gyanús emberek próbáltak felszállni, hastáskával, három különböző ajtón). A régi típusú jegykiadó rendben működött, bár igencsak nehezen olvasható nyomatú, a 90-es éveket idéző BKV logóval ellátott jegyet adott ki (a papír viszont már hologramos volt), ami logikus egy több, mint 20 éve működő J-90-es automatától. Jött is a HÉV pár percen belül. Azonban felszállva a zöld vonatra, minden jegykezelő készülékben - nyilván bliccelők által hátrahagyott - pénzérmét találtunk, így a jegyet érvényesíteni nem tudtuk. A metróra átszállva már minden a legnagyobb rendben történt.

Kérdésem, hogy a BKV-t ennyire nem érdekli, hogy a külvárosi járataik vonzáskörzetében nem lehet jegyet vásárolni? Az pedig teljes egészében paródiába illő, hogy a lyukasztókat eltömítve egy-egy darab pénzérmével, bliccelni lehet. Legközelebb már kalauzkulcsra is szükségem lesz, hogy érvényesíteni tudjam jegyemet. Összesítés: 3 igénybe vett járatból csak 1 esetben (metró) volt lehetőség arra, hogy az utazáshoz a kiindulási helyen jegyet vásároljunk, és azt a a szabályzatnak megfelelően érvényesítsük.

Csak hallomásból tudok egy emberről (a bácsi 1992-ben meghalt, az eset kapcsán nagynéném mesélte), aki élete során bármikor, amikor vonattal utazott, és olyan megállónál szállt fel, ahol nem volt pénztár, valamint nem találkozott utazása során kalauzzal, a jegy árát félretette, majd minden év végén, felírva a járatszámokat, és időpontokat, az összeget elküldte a Vasúttársaság számára. Vajon hány ilyen utasa van jelenleg a BKV-nak?

A lenti levélben felvetett probléma olyannyira átlagos jelenség Budapesten, hogy már akkor lepődöm meg, ha a Délpesti garázs felé közlekedő buszok egyike megáll a Margó Tivadar utcánál. Holott ha jól tudom, a garázsmenetnek ugyan úgy fel kellene vennie az utasokat, mint a menetrend szerint közlekedő buszoknak, főleg ha a megállóban várakozók intenek.

Tisztelt BKV-figyelő!

Szeretnék egy számomra fontos dolgot megtudni, méghozzá, hogy a garázsjáratoknak meg kell-e állnia a megállókban, míg nem ér a garázsba?

Én a 18. kerület 182-s busz megállójában a Nagyenyed utcánál várom a buszt és főleg a garázsjárok lennének jók nekem, mert Csepelen lakom és a 36-s buszra a délpesti garázsnál át tudnék szállni.

De sajnos az a jellemzőbb, hogy nem állnak meg a garázsjáratok még intésre sem, mint a szél úgy száguldanak. Szertném tudni mi a szabály, meg kell e nekik állni, vagy rájuk van bízva, hogy megállnak e?

Nekem az egyik sofőr azt mondta, hogy meg kell nekik állni, de nem figyeli őket senki. Saját belátásuk szerint cselekszenek, és ha sietnek letenni a buszt, akkor otthagyják az utasokat.

Üdvözlettel: Sz. Ilona