BKV-figyelő

Nem emelkednek a jegyárak, bevezetjük a csoportos napijegyet, szélesebb kör veheti igénybe a kisgyerekes bérletet, kutyák számára is lehet napi- és hetijegyet váltani, az éves bérletet vásárlók választhatnak az 1 db éves és a 12 db havi bérletszelvény között, a HÉV-bérletek az éjszakai buszon is érvényesek – ezek a legfontosabb változások jövőre, annak nyomán, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta a BKK és a BKV által előkészített, a budapesti közösségi közlekedés 2012-es viteldíjairól szóló előterjesztést.

A Budapesti Közlekedési Központ által előkészített javaslat azt a várospolitikai célt kívánja elősegíteni, hogy a közösségi közlekedés ára minél inkább versenyképes legyen az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek érdekében 2012-ben sem emelkednek a jegyárak, a nettó árak csökkentése révén a megemelt ÁFA-kulcs ellenére sem kell többet fizetni a pénztáraknál. A vonaljegy 320 Ft, a helyszínen váltott vonaljegy 400 Ft, a 10 darabos gyűjtőjegy 2800 Ft, a havibérlet 9800 Ft, a tanulóbérlet 3850 Ft, a nyugdíjasbérlet 3700 Ft marad. Emellett új jegyfajták jelennek meg a palettán.

A csoportos napijegyet 2-5 fős együtt utazó csoportok használhatják, ára a mindenkori napijegy kétszerese, így 2012-ben 3100 Ft. A külföldi, elsősorban német példák nyomán bevezetett jegyfajta a közösségi közlekedésben is lehetővé teszi az autóval vagy taxival közlekedés azon adottságát, hogy ha többen utaznak együtt, ne emelkedjen az utazás költsége. Az új jegy tehát ezért az eseti (turista, vidékről Budapestre látogató csoport, esetleg eseti fővárosi utas) csoportok együttes utazásánál teszi versenyképesebbé a tömegközlekedést az autózással szemben, hiszen 3-5 fő együttes utazásánál a tömegközlekedés árelőnye jelentősen lecsökkent az eddigiekben. Ezzel egyidőben a családi jegy megszűnik.

Megjelenik a rendezvényhez kapcsolódó napijegy amelyet sportesemények, kiállítások, koncertek vagy más hasonló rendezvények belépőjegyével együtt, illetve a kombijegy, amelyet budapesti célállomásra szóló autóbusz-, vonat-, hajó- vagy repülőjegy mellé lehet váltani. Célunk, hogy a Bécsben működő vasúti jegy – tömegközlekedési jegy kombinációhoz hasonlóan a Budapestre érkező látogatók is ilyen kombinált jegyet vásárolhassanak. Mindkét jegyfajta legfeljebb tíz, egymást követő napra váltható, ára az 1. napra 1200 Ft, 2-3. napokra további +1000 Ft/nap, a 4. naptól kezdve +300 Ft/nap. A BKK javaslatára a jövő év során megjelenik egy kombinált vasúti jegy, amely érvényes az ország tetszőleges vasútállomása és Ferihegy vasútállomás között a vonatra, onnan pedig a Liszt Ferenc repülőtér 2-es termináljáig a 200E autóbuszra. Ezzel megszüntetjük azt a bosszantó helyzetet, hogy például a Nyugati pályaudvarról Ferihegy 2-es termináljára csak két különböző szolgáltatótól két különböző pénztárban megvett, MÁV-Start és BKV-jeggyel lehetett eddig utazni.

A kisgyermekes bérletet a budapesti lakcímmel rendelkező szülők szélesebb köre használhatja a BKK javaslata nyomán, a gyermekgondozási segélyben (GYES) és gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülők mellett a terhességi gyermekágyi segélyben (TGYÁS) és gyermekgondozási díjban (GYED) részesülők is igénybe vehetik. Ezáltal további 41 ezer kismama számára válik elérhetővé a kedvezményes bérlet megváltásának lehetősége. A Főváros a budapesti családokat kívánja ezzel támogatni, a Közgyűlés és a BKK ugyanakkor javasolja, hogy a kedvezményt terjesszék ki az ország többi részén élő gyermekes szülőkre is, ehhez a Kormány döntése szükséges és a helyközi kedvezményrendszer bővítése.

A bérletekre több változás vonatkozik. Valamennyi bérlettípus valamint a hetijegy időtartama 2 órával meghosszabbodik, az utolsó nap éjfél helyett másnap hajnali 2-ig érvényesek, így a lejárat napján éjfél előtt megkezdett utazás végéig minden esetben érvényesek. A kedvezményes éves bérletet lehet 1 db éves szelvény, vagy 12 db havi szelvény formájában vásárolni. Számos észrevétel szólt az 1 szelvényben történő kiadás mellett (nem kell havonta gondolni a szelvénycserére) és a 12 szelvényes megoldás mellett is (kisebb az elvesztés miatti kár kockázata), ezért mindkét lehetőséget biztosítjuk a jövőben. A HÉV-bérletek ezentúl érvényesek lesznek a HÉV-ekkel párhuzamosan közlekedő éjszakai buszjáratokon is, így a Szentendrére tartó 943-as és a Gödöllőre tartó 992-es járatokon. A mozgáskorlátozottaknak szóló bérlet a csekély érdeklődés (17 darabot értékesített a BKV 2011-ben eddig) miatt megszűnik. Kutyát 24 és 72 órás jeggyel, valamint hetijeggyel is lehet szállítani, utóbbinál az utas neve helyére azt kell írni: “EB”.

Emelkednek a pótdíjak, a helyszínen vagy 3 napon belül a pótdíjirodában 8000 Ft-ot, csekken 30 napon belül 16000 Ft-ot, 30 napon túl 32000 Ft-ot fizetnek az érvényes jegy nélkül utazók. Az utólagos bérletbemutatás ára 2000 Ft marad, azonban a pótdíjazás napján, de későbbi időpontban vásárolt bérleteket nem fogadják el. A hatékonyabb ellenőrzés hatására emelkedő pótdíj-bevételek várhatóan kompenzálják a szélesebb kör által használható kisgyermekes bérlet miatti bevételkiesést.

A Budapesti Közlekedési Központ és a Főváros fontos célkitűzése, hogy a közösségi közlekedés minél inkább versenyképes maradjon az egyéni közlekedéssel szemben, ezért sem kíván az utasokra nagyobb terhet róni a jelenlegi, európai szinten így is kiugróan magas jegyáraknál. Az idei év elején 15 év után először nem emelkedtek a jegyárak, melynek hatására nőtt a BKV bevétele. Bízunk benne, hogy a jövő évi változatlan árak és az újfajta jegytípusok (valamint a növekvő üzemanyagárak hatására) tovább bővül a közösségi közlekedés fizető utasainak köre.

(BKK)

Nagyon kevés idő maradt arra, hogy a BKV teljes összeomlását megakadályozzuk, – áll abban a levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt Tarlós István főpolgármester, és amelyet ma tettek közzé a Budapest Portálon. Kérdés, hogy ha a BKV valóban ennyire rossz anyagi helyzetben van, miért kapnak több százezres és milliós prémiumokat a BKV és a BKK vezetői.

A levélben Tarlós István emlékeztet arra, hogy a BKV, „a minden szempontból eladósodott, gyakorlatilag teljesen tönkrement óriási cég” soha nem tudott állami segítség nélkül létezni. A BKV olyan grandiózus probléma, amelyet nagyságrendje miatt az új városvezetés nem oldhat meg egyedül.

2010 októbere óta átalakítottuk a működési struktúrát, megszüntettük a kártékony és szabálytalan szerződéskötési gyakorlatot, az elszámoltatást mi kezdtük meg először, épp a BKV-nál, még 2009-ben – emlékeztet a főpolgármester. Hozzátette, hogy törvénymódosítási javaslatot készítettek, pályázataikat lelkiismeretesen és idejében elkészítették, „a sírból hozták vissza” az Alstom-szerződést, megmentve ezzel 180 milliárdnyi uniós támogatást.

„Csak annak van értelme, ha az alábbi összefoglaló pontjait tárgyilagosan végiggondoljuk, és racionálisan értelmezzük” – írja a főpolgármester, 12 pontban összefoglalva a főváros észrevételeit. Ezek között szerepel, hogy a metrókocsik zöme, a HÉV szerelvények és sok villamos is elmúlt 30-45 éves. A BKV-t tavaly októberben 78 milliárd forint közvetlen banki adósságállománnyal vették át, a bankok állami garancia híján nem adnak hitelt a BKV-nak, az állam pedig nem tudja sem konszolidálni, sem mérsékelni a cég adósságállományát. A BKV-nak december végén 6,2, jövő január végén 9, 2012 áprilisában pedig 30 milliárd forint hitele jár le, további pénzügyi mozgástér nincs.

Több milliárdra becsülhető az az összeg, amelyet 2005 és 2010 között fiktívnek mutatkozó szerződésekre és példátlan mértékű végkielégítésekre kifizettek, ezek a pénzek sajnos nem visszaszerezhetők. Halmozottan jelentkezik az a hiány, amely abból adódik, hogy a főváros hosszú éveken keresztül nem adott pénzt a közlekedési vállalat működési költséginek fedezésére. Az agglomeráció folyamatosan igénybe veszi a fővárosi közösségi közlekedést, de a kiegészítő normatívákhoz egyetlen fillérrel sem járul hozzá. A helyi adókat – még a parkolási díjakat is – a kerületek szedik be, a fővárosnak a szó szoros értelmében nincs adóbeszedési lehetősége. A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) nem tud hozzájárulni a budapesti közösségi közlekedés fenntartásához.

Tarlós István kiemelte, hogy kezdeményezéseik sora elakadt az Országgyűlésben vagy már korábban. Az állam a főváros számára sem engedélyez a közlekedésre fordítható új forrásteremtési lehetőséget. A BKV kollektív szerződésének felülvizsgálatával további 7 milliárd forintot takaríthatnak meg, de a főpolgármester szerint ez sem elegendő.

A fővárosi önkormányzat saját működése biztosítható, de a város már 2010-ig is kimerítette hitelképességét. A tételek nagyságrendje miatt elméletileg kizárt, hogy a BKV forráshiányát és adósságállományát a fővárosi önkormányzat egyedül kezelni tudja. „Kérjük, hogy a BKV helyzetének kiegyensúlyozásához a rendkívüli sürgősségű segítséget megkaphassuk. Ennek hiányában a BKV egészen rövid időn belül működés- és fizetésképtelenné válik – zárul a levél.

(Budapest Portál)

A fenti képet olvasónk, Péter készítette november 5-én a 182/184 busz vonalán. Mint az a felvételen is látható, az Ikarus busz hátsó ajtajánál a lépcső mellett egy nagy lyuk tátong. Feltételezem, hogy nem a garázsból való kiállás után kezdett rozsdásodni, és lyukadt ki, éppen ezért sem értem, hogy ilyen busz hogyan kerülhet ki a garázsból.

Jövőre sem emelkednek a közösségi közlekedés jegy- és bérletárai a fővárosban, az áfaemelés hatását sem hárítják át az utazókra, adta hírül a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A társaság javaslata szerint emelkednek viszont a pótdíjak, mivel a közterület-felügyelők jelenlétének köszönhetően javul a behajtási hatékonyság. A pótdíjat bankkártyával is kifizethetnék a bliccelők, de ezt az újdonságot nem januárban vezetik be.

A BKK előkészítésében rövidesen a közgyűlés elé kerülő tarifarendelet a kínálat bővítésére javaslatot tesz, így bevezetik a német városokból ismert kedvezményes "autópótló" napijegyet, amit az együtt utazó 2-5 fős csoportok használhatnak majd. Ha a közgyűlés elfogadja a tarifarendeletet, a 24 órás jegyért 3100 forintot kell majd fizetni.

A BKK javasolja, hogy a gyeden lévőkre is terjesszék ki a kismamabérletet, mert ez most csak a gyesen lévőkre vonatkozik.

Új reptéri jegyet vezetnének be, mert a nem 24 órás jeggyel vagy Budapest-bérlettel utazóknak ma vonattal kijutni a 2-es terminálra elég nehézkes. Az új jegy a Nyugatiból Liszt Ferenc 2-re tartó utasoknak kedvez, nekik nem kell majd MÁV- és BKV-jegyet külön venni, hanem egy, a MÁV és a BKV által is árult új jegyet vehetnek majd igénybe, olcsóbban.

Tarlós István főpolgármester hétfőn elmondta, a kormány az előzetes ígéretekkel ellentétben nem tudta átvállalni a BKV egyik idén lejáró, ötmilliárdos hitelének kifizetését, ezért ezt a fővárosnak kellett megtennie, de ez a BKV-t nagyon rossz helyzetbe hozta.

Kitért arra is, hogy a gazdasági helyzet miatt "türelemmel, és visszafogottan kezeli" a kormánynak a BKV hitelállományával, illetve finanszírozásával kapcsolatos szándékait, és együtt dolgoznak olyan finanszírozási változaton, amely a kormány részéről nem igényel újabb forrásokat, mégis életben tarthatja a BKV-t. Ennek keretében a BKV költségvetését is vizsgálják, de hangsúlyozta, hogy tarifaemelésben nem gondolkodnak.

A közgyűlés várhatóan november végén dönt a javaslatról.

(Index, MTI)

Az Alstom megkapta a 2-es metróvonalra szánt új szerelvények fékrendszerére a magyar jogszabályok alóli mentességet a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól - értesült az ügyet jól ismerő forrásból az MTI.

Az átalakítások és a tesztek után az NKH szakemberei elfogadták az Alstom műszaki megoldásait, így elhárult az egyik akadály a járművek típusengedélyének megadása elől. A végleges típusengedély megszerzéséig még egy négyezer kilométeres tesztet kell lefutniuk a szerelvényeknek.

A mentességet azért kérte az Alstom, mert a fékrendszer egyes részei nem a magyar vasúti járműszabályzat szerint készültek el, ezért bizonyítani kellett, hogy a gyártó fékrendszere ugyanazt a biztonsági szintet képviseli, mintha a magyar szabályok szerint építették volna.

Az Alstom augusztus 17-én juttatta el két kérelmét (típusengedély és derogációs kérelem a fékrendszerrel kapcsolatban) az NKH-hoz, miután megállapodott a fővárossal a régi szerződés módosításokkal elfogadott újbóli érvénybe léptetéséről. Ennek értelmében az Alstomnak a szerződés újbóli életbelépésétől (augusztus 15.) számított 300 napon belül meg kell szereznie a végleges típusengedélyt a 2-es metróvonal szerelvényeire, és 330 napon belül le kell szállítania az első szerelvényt Budapestre.

A gyártó augusztus közepén jelezte, hogy módosítottak a korábban kifogásolt fékrendszeren. Bizonyos részei viszont továbbra is eltérnek a magyar szabályoktól, az Alstom ezért nyújtotta be derogációs kérelmét.

Az Alstom és a BKV 2006-ban kötött szerződést a 2-es és 4-es metró vonalára szállítandó szerelvények gyártására. Ezt tavaly októberben nem teljesítés miatt felbontották, majd miután Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója megállapodott a módosításáról, idén augusztus 15-én hatályba lépett a megváltoztatott szerződés.

A kontraktust a BKV azért mondta fel tavaly október 20-án, mert az Alstom nem tudta határidőre megszerezni a 2-es vonalra szánt szerelvények végleges típusengedélyét, többek között azért, mert a NKH nem látta bizonyítottnak, hogy a francia gyártó fékrendszere azonos biztonsági szintet képvisel, mintha azt a magyar előírások szerint építették volna.

(hirado.hu, MTI)