BKV-figyelő

Van itt ez a nagy Budapest-térkép a szobája falán. Ez itt a BKV Óbuda buszgarázsa bekarikázva? Tudja, hogy az a pletyka, hogy az egész BKV-s járatritkításnak csak az az értelme, hogy kevesebb buszra legyen szükség, így el lehessen adni ezt a telephelyet, hogy átadja a helyét valamilyen áruháznak vagy más ingatlanberuházásnak?

Micsoda? Ezt a verziót most hallom életemben először. Nézze meg jobban, több más óbudai helyszín be van jelölve a térképre! Itt van mindjárt a garázzsal szomszédos bécsi úti telek, a vasút másik oldalán a Mocsáros dűlő, a Csillaghegyi strand területe, a Gázgyár. A III. kerület polgármesterével beszéltünk arról, hogy hol vannak nála fejlesztésre alkalmas telkek, akkor firkáltuk össze. Az összes területnek talán csak 10 százaléka a BKV telephelye. A buszgarázs működése nincs veszélyben, más sem. Az biztos, hogy a vasúttal párhuzamos sáv fel fog értékelődni, ha megépül a majdani Újpesti közúti híd és a 10-es főút közötti összekötés ebben a vonalban.

Kinek az ötlete volt, hogy évi 6 milliárd forintot ki kell venni a BKV-ból?

Ezt a számot február 19-én a BKV igazgatósága egyhangúlag mondta ki az éves üzleti előtervre vonatkoztatva.

Ha jól tudjuk, a szám nincs benne a határozatban, de ki lehet belőle olvasni.

Igen.

De az ilyesmi egyszerre sok ember fejéből nem pattan ki, valaki javasolta.

Nem tudom, ki tette ezt az előterjesztést, de azt tudom, hogy tavaly a BKV igazgatósága, felügyelőbizottsága és a főváros gazdasági bizottsága elfogadott egy ötven-hatvan pontos hatékonyságjavító programot. Ebben az egyik kulcselem, hogy ha elfogadjuk, hogy a BKV nem növelheti a most közel 80 milliárdos hitelállományát, továbbá csökkentenie kell 20 milliárdos veszteségét, de nem állnak rendelkezésre többletforrások a korábbiakhoz képest, akkor nullszaldósan kell működnie a cégnek.

Ki döntötte el, hogy nem vehet föl a közlekedési cég további hiteleket? Antal Attila lemondott vezérigazgató is utal rá levelében, hogy nem ő találta ki a nullszaldót. Hanem?

A főpolgármesteri kabinetben többször volt erről egyeztetés, a főváros és az összes közmű cég, így a BKV gazdálkodásáért is Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes társam felel.

Az interjú teljes egészében elolvasható az Indexen.

Tovább! >>>

Tisztelt Ügyfélszolgálat,

A 123-as autóbusz Határ úti végállomásán kialakuló embertelen állapotok miatt fordulok Önökhöz. A levelet egyidőben megküldöm a BKV-figyelő internetes blog-oldalnak is.

Az autóbusz végállomása a gyáli buszjáratok átszervezésekor kikerült az IBIS-szálló elé. Továbbá ott van a végállomása még 2-3 busznak, ott áll meg a 99-es busz, és több volán-járat is (későbbiekben a 99-esnek is ide tervezik - a 2008-as paraméterkönyv szerint - a végállomását). A keskeny járdán egész egyszerűen lehetetlen dolog az utascsere, vagyis nekünk, utasoknak a le-és felszállás. a leszállók nem férnek a járdára a buszra várakozóktól, akik nem tudnak odaállni, ezért rendszerint lökdösődés, veszekedés alakul ki. Fedett várakozóhely csak a 123-asnál van, ami jó dolog lenne, de ez tovább szűkíti helyet a sztenderd szélességű járdán.

Ekkora helyen tapasztalataim szerint képtelenség (közép)-európai emberként viselkedni, az ember a buszon reked, ha nem tudja félrelökni - leginkább persze csúcsidőben - a felszállni igyekvőket. Ők viszont az állomás mögötti sövény és korlát miatt nem tudnak félreállni. Ez a keskeny peron továbbá balesetveszélyesnek is tűnik, mivel a kevésbé erőszakos utasok, amíg a leszállók hömpölyögnek, félreállnak, vagy a busz elé, vagy mögé - közben a többi járat érkezik, indul, autók hajtanak el mellette.

Itt még mindig nincs vége a tumultusnak, ugyanis a szálló előtti gyalogosátkelő lámpáját nem állították át a megnövekvő igények szerint. 4-5 percenként vált csak zöldre, addigra a zebrán nem férnek el a megérkező utasok, így szinte mindenki a piroson kel át, vagy az 52-40-es villamosok végállomásánál, a korlát út felőli oldalán lévő 15 centis sávban lejtenek kötéltáncot a metróhoz. Ez tudom, hogy nem csak az Önök asztala, de állandó a balaesetveszély, csodával határos módon baleset még nem történt, de mára szinte senki sem várja meg a zöld lámpát - ha megvárnák, a mögöttük álló tömeg lökné hirtelen az úttestre. A határ úti végállomás túlzsúfoltsága miatt értem én, hogy nem egyszerű feladat a buszoknak helyet találni, de ez a keskeny peron, mely rengeteg buszt szolgál ki, ezzel a rosszul beállított lámpával minden reggelt életveszélyessé tesz.

Másik megjegyezni valóm a hétvégére bevezetett alacsonypadlós járatok kérdése lenne. Ez a menetrendek alján van jelezve, azzal a megjegyzéssel, hogy további információ a társaság honlapján olvasható. Én semmit sem találtam erről. Hogy hétvégenként közlekedik, azt is a sofőröktől tudtam meg, akik hozzátették, nem meghirdetett időpontokban járnak az alacsonypadlós 412-esek, hanem AS (ahogy sikerül) -szabvány szerint. A Dél-pesti kórházba igyekvők egy részének nagy szolgálatot tehetne, ha alacsonypadlós járművel tudnának oda eljutni, ám így, hogy teljesen kiszámíthatatlan módon indulnak, ez az intézkedés értelmét veszti. A konfortérzet emelkedésének sem ondható, ha 412-esek mennek a 260-asok helyett, mint már egy korábbi levelemben jeleztem, a minimális karbgantartás elmaradásával a 412-esek ugyanolyan zajosak, mint öregebb társaik, bár ezen a téren buszonként 4-5 csavar visszatekerésével a belső burkolati lapokon segíteni lehetne, ugyanis megszűnne az egymásnak capódó lemezek borzalmas csikorgó hangja.

Kérem észrevételeim figyelembe vételét - amennyire lehetséges - a balesetmentes utazás érdekében.

Várom mielőbbi válaszukat: Bugár László

A fővárosi költségvetésben nincs pénz arra, hogy finanszírozzák a BKV hatmilliárd forintos hiányát - mondta az InfoRádiónak Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. Budapest a többi mellett az agglomerációs településektől szeretne pénzt kapni, mert a politikus szerint, "aki muzsikáltat, az fizessen is".

Nagyjából 6 milliárd forintos hiánnyal küzd a BKV. A Fővárosi Önkormányzat évente mintegy 10 milliárd forintos tőkepótló támogatást ad a közlekedési vállalatnak, emellett hozzájárul a vállalat amortizációs költségeihez és a fejlesztési beruházásaihoz - mondta az InfoRádióban Ikvai-Szabó Imre.

Ennél többet azonban Budapest nem tud adni az éves szinten 110 milliárd forintból gazdálkodó cégnek - hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes.

Rámutatott azonban arra, hogy a BKV a szolgáltatásai egy jelentős részét a városhatáron kívül nyújtja, ennek ellenére az agglomerációs települések nem járulnak hozzá a működéséhez.

Szerinte tarthatatlan, hogy ezen települések úgy részesülnek a BKV működésének előnyeiből, hogy ehhez nem járulnak hozzá. Mint mondta, a kérdést mihamarabb rendezni kell, hiszen "aki muzsikáltat, az fizessen is".

Forrás: Inforádió

Tisztelt BKV Zrt!

Panaszt kívánok tenni azon autóbuszvezetőjük ellen, aki 2008. március 4-én 13.12-kor a BPI-809 forgalmi rendszámú járművüket vezette. A Kerepesi úton kifelé haladtam kerékpárral, szabályosan*.

Az autóbusz mögém ért, én a gyér szembeforgalom ellenére (magamat előzékenységből életveszélybe sodorva) lehúzódtam. A járművezető közvetlen közelről rámdudált, ezzel számomra hirtelen (és veszélyes) kormánymozdulatot okozva; majd megkezdte kikerülésemet, 20 cm-nél kisebb oldaltávolságot tartva - még mindig le voltam húzódva, vagyis kerékpárom középvonala a padkától 10 cm-re volt. Miután az autóbusz első két métere túlhaladt rajtam, a vezető forgalmi ok nélkül erősen fékezett (ezzel időben meghosszabbítva a kikerülést), és tovább közelített a padkához. Mindeközben nem volt szembeforgalom.

A vezető fokozottan életveszélyes manőverrel történő megállásra kényszerített a padkától néhány centiméterre. Kérem a történteket kivizsgálni, a vezetőnek megmagyarázni az alaptalan önbíráskodás, a jogállamiság és a közlekedéskultúra fogalmát, ennek sikertelensége esetén zártpályás jármű vezetésére való átképzését.

* A Kerepesi úttal párhuzamos gyalogkerékpárút telített volt, így a KRESZ által adott lehetőséggel élve az úttesten haladtam.

Tiszelettel fizető ügyfelük: Őry Máté