BKV-figyelő

Megszünteti az éjjeli és hajnali szolgálati járatokat a BKV, hogy a cég spórolni tudjon, miután nem jut hozzá ahhoz a 32 milliárd forinthoz, amelyet a kormány zárolt tavaly. A főváros hajlandó lenne jelentős tarifaemelésre is, de előbb a milliárdokat szeretné megkapni a kormánytól. Legvégső esetben, ha elfogy a pénz, akkor a járatritkítást is megfontolja a BKV, -írja az [origo].

"Forgatókönyv készült a csökkentett üzemmódról: arról, hogy mely vonalakon indulna kevesebb busz vagy villamos, de ezt csak a legvégső esetben vetné be a BKV" - mondta az [origo]-nak a budapesti közlekedési vállalat ügyeire rálátó forrás. Példaként azt mondta, négy- vagy ötpercenként jönne a 7-es busz, hat Combinóval kevesebb járna csúcsidőben a Nagykörúton, és a városhatáron túl közlekedő buszokat is ritkítanák. Szerinte "ezt megéreznék a megállóban ácsorgó fővárosiak, így elég nagy lenne a nyomás a fővároson és a kormányon, hogy megadják a hiányzó pénzt".

A járatritkítások első ütemét viszonylag gyorsan, akár egy hét alatt is bevezethetné a BKV a forrás szerint, ha például az egyik hétről a másikra az iskolaszüneti menetrendre állítanák át. "Ezzel nem lehet milliárdokat spórolni, de az utasok is gyorsan észrevennék, hogy nagy a baj, és ez sürgetné a döntéshozókat" - mondta, de úgy tudja, a cég csak akkor tervezi a menetrend átalakítását, "ha az utolsó forintja is elfogy".

Tarlós István főpolgármester pénteken jelentette be, hogy a BKV "kritikus helyzete" miatt szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését. A fővárosi közlekedés ugyanis a BKV-t felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint január végén, február elején leállhat, ha a cég nem jut hozzá a kormány által tavaly ősszel a költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy Budapest nem tudja máshonnan előteremteni a hiányzó pénzt.

"Magas társadalmi kárral járna"

A főpolgármester szombaton nyilvánosságra hozott előterjesztésében, amelyről szerdán tárgyalnak a fővárosi képviselők, azt írja: a főváros hajlandó 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtani a cégnek, és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adni április 30-ig.

Tarlós a járatok ritkítását is részletesen elemzi az előterjesztésben: ha a menetrend átalakításával "érdemi hatást jelentő 22 milliárd forintot" szeretne spórolni a BKV (ez a cég éves költségvetésének nagyjából hatoda), és csúcsidőben nem változtatna a menetrenden, csúcsidőn kívül le kellene állítani gyakorlatilag az összes járatot. Ezt Tarlós "elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak" nevezi.

Egyéb - az előterjesztésben ismertetett - forgatókönyvek szerint úgy tudna 22 milliárdot spórolni a BKV, ha minden vonalon minden harmadik járatot megszüntetne csúcsidőben is, vagy ha a buszok kétharmadát kivonná a forgalomból. Tarlós szerint bármelyik forgatókönyv megvalósítása "aránytalanul magas nemzetgazdasági és társadalmi kárral járna", így nem javasolja, hogy a menetrendek átalakításával spóroljon a BKV.

200 milliót spórolnak a szolgálati járatokon

A BKV az elmúlt hetekben több megtakarításról is döntött: felmondta például eddigi utas- és balesetbiztosítást, és külső vállalkozók helyett saját alkalmazottakkal takaríttatja a járműveket és a végállomásokat január elsejétől.

A BKK azt is közölte az [origo]-val, hogy a menetrendeket tartalmazó paraméterkönyvben egy ponton biztosan lesz megtakarítást hozó változás. A BKK szerint a BKV tavasszal "lényegében megszünteti" a szolgálati járatok rendszerét (az nem világos a BKK válaszából, hogy ez az összes szolgálati járatnak vagy jelentős részüknek a megszüntetését jelenti-e). Olyan buszokról van szó, amelyek üzemzárás után hazafelé, hajnalban pedig a munkába viszik a BKV-sofőröket.

"A BKV járművezetői a bővített rendes éjszakai hálózat járatait vehetik majd igénybe" - írta megkeresésünkre a BKK, amely szerint egyes szolgálati járatok kiváltására több éjszakai busz közlekedik majd. A BKK szerint a BKV ellátási területén kívülre (például Érdre, Dunakeszire) közlekedő szolgálati járatok is megszűnnek, ezért az itt élő járművezetőket majd úgy foglalkoztatják, hogy "a helyközi közlekedés rendes járataival hazajussanak és beérjenek munkába". Az intézkedéstől évente nagyjából 200 millió forint megtakarítást remél a BKK és a BKV.

Nemes Gábor, a Cinkotai Autóbusz Szakszervezet elnöke az [origo]-nak azt mondta, még pénteken is egyeztetett a szakszervezetekkel a BKV a szolgálati járatokról, ezért a BKK bejelentése meglepte. "Ezek a buszok azért fontosak, mert az éjszakai közlekedés a főútvonalakon történik, nem fedi le a várost, a sofőröknek pedig valahogyan haza kell jutni a buszgarázsból vagy a remízből" - mondta Nemes. Nemes szerint a BKV vezetése a szakszervezeteknek azt mondta, még vizsgálják, honnan hogyan jutnak haza a buszvezetők, de döntés még nincs.

Kérdés, mivel elégszik meg a kormány

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a héten egyeztetett a BKV helyzetéről. Tavaly év végén arról volt szó, hogy Matolcsy György és Tarlós István tárgyal a BKV finanszírozásáról, de a miniszter az államtitkárát küldte egyeztetni, mire Tarlós Vitézyt jelölte ki tárgyalópartnernek, és közölte, nem vár eredményt az egyeztetéstől.

A BKK szerint ezek a tárgyalások jelenleg valóban "nincsenek olyan szakaszban, hogy a finanszírozás megoldását érdemben jelentő megállapodásról be lehessen számolni", és a menetrendek változtatásról sem tárgyal a főváros és a kormány. A kormány ugyanis ragaszkodik egy olyan koncepcióhoz, amely hosszú távon is megoldhatja a finanszírozást, csak ennek elfogadása után folyósítja a 32 milliárd forintot.

A főváros hosszabb távú hatékonyságnövelő intézkedésektől sem zárkózna el. Erre utal, hogy Tarlós előterjesztésében szerepel: "a legvégső esetben" akár hétszázalékos tarifaemelést is elfogadna a főváros, de csak az után, hogy a kormány felszabadította a 32 milliárd forintos normatív támogatást. Pénteken délelőtt kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megtudjuk, a Tarlós által javasolt intézkedésekkel (támogatás, tagi kölcsön, esetleges tarifaemelés) megelégszik-e a kormány, de nem kaptunk választ.

(origo)

A BKV "kritikus helyzete" miatt jövő szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a főpolgármester. Tarlós István jelezte, hogy egy esetleges tarifaemelésről is döntene a főváros, hogy megkapja a zárolt állami támogatást. Szerinte a BKV leállása "nem tréfadolog", és a közlekedési káosz, illetve a "politikai skandalum" mellett a négyes metró uniós támogatásának elvesztését is jelentené.

Akár a tarifákat is emelné a főváros, hogy megkapja a zárolt állami támogatást - mondta Tarlós István főpolgármester, aki jövő szerdára rendkívüli ülést hívott össze.

Tarlós azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig. Emellett befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és esetlegesen tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást - mondta Tarlós.

Csütörtökön erősítette meg a Budapesti Közlekedési Központ a Népszabadság értesülését, hogy január végén, de legkésőbb február elején leállhat a BKV, ha a cég nem jut hozzá a normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat ugyanis nem tudja előteremteni a korábban zárolt 32 milliárd forintos állami támogatás kieső összegét. Azt is hozzátette, hogy számításaik szerint a BKV leállása napi 14 milliárd forint kárt okoz a nemzetgazdaságnak.

A főpolgármester szerint ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódik, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság. "Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" - tette hozzá Tarlós István.

Nem tréfadolog

Tarlós szerint a főváros "erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait", az intézmények rovására "összekapart" 21 milliárd forintot, és "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban".

"Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" - jegyezte meg Tarlós István. A főpolgármester arra is kitért, hogy ezeket az "áldozatokat" csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó.

"Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem" - jelentette ki Tarlós, és hozzátette, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV. Szerinte ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a "közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával", hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész. Megjegyezte: ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot. "Ehhez képest az, hogy most 21 milliárdon vitatkozik a tárca és a fogadatlan prókátor képviselők, ez nekem elég viccesnek tűnik" - fogalmazott Tarlós István.

"Az MSZP károgása visszataszító"

Tarlós felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, húsz éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni. Megjegyezte azt is, hogy "ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel". A főpolgármester azt mondta: amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; "26 ízben" tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.

Tarlós István szerint az utóbbi hetekben "túl hangos lett az MSZP". Úgy fogalmazott: megköszöni az ellenzék segítségét a probléma megoldásában, "de az a hangos kritika és az a károgás, amit az MSZP mutat a BKV ügyében, az rendkívül visszataszító, mert ezt a céget egy évvel ezelőtt valakik itthagyták ebben az állapotban, és ezek a valakik ők voltak".

(MTI, Origo)

Jövőre sem emelkednek a közösségi közlekedés jegy- és bérletárai a fővárosban, az áfaemelés hatását sem hárítják át az utazókra, adta hírül a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A társaság javaslata szerint emelkednek viszont a pótdíjak, mivel a közterület-felügyelők jelenlétének köszönhetően javul a behajtási hatékonyság. A pótdíjat bankkártyával is kifizethetnék a bliccelők, de ezt az újdonságot nem januárban vezetik be.

A BKK előkészítésében rövidesen a közgyűlés elé kerülő tarifarendelet a kínálat bővítésére javaslatot tesz, így bevezetik a német városokból ismert kedvezményes "autópótló" napijegyet, amit az együtt utazó 2-5 fős csoportok használhatnak majd. Ha a közgyűlés elfogadja a tarifarendeletet, a 24 órás jegyért 3100 forintot kell majd fizetni.

A BKK javasolja, hogy a gyeden lévőkre is terjesszék ki a kismamabérletet, mert ez most csak a gyesen lévőkre vonatkozik.

Új reptéri jegyet vezetnének be, mert a nem 24 órás jeggyel vagy Budapest-bérlettel utazóknak ma vonattal kijutni a 2-es terminálra elég nehézkes. Az új jegy a Nyugatiból Liszt Ferenc 2-re tartó utasoknak kedvez, nekik nem kell majd MÁV- és BKV-jegyet külön venni, hanem egy, a MÁV és a BKV által is árult új jegyet vehetnek majd igénybe, olcsóbban.

Tarlós István főpolgármester hétfőn elmondta, a kormány az előzetes ígéretekkel ellentétben nem tudta átvállalni a BKV egyik idén lejáró, ötmilliárdos hitelének kifizetését, ezért ezt a fővárosnak kellett megtennie, de ez a BKV-t nagyon rossz helyzetbe hozta.

Kitért arra is, hogy a gazdasági helyzet miatt "türelemmel, és visszafogottan kezeli" a kormánynak a BKV hitelállományával, illetve finanszírozásával kapcsolatos szándékait, és együtt dolgoznak olyan finanszírozási változaton, amely a kormány részéről nem igényel újabb forrásokat, mégis életben tarthatja a BKV-t. Ennek keretében a BKV költségvetését is vizsgálják, de hangsúlyozta, hogy tarifaemelésben nem gondolkodnak.

A közgyűlés várhatóan november végén dönt a javaslatról.

(Index, MTI)

Hetek óta tudni, hogy a mai naptól az ÁFA emelés miatt minden drágul, többek között a tömegközlekedési viteldíjak is. A jegy ára például 290 forintról 300-ra emelkedett. A BKV legyárthatta volna előre a jegyeket, de nem tette, inkább a régi jegyeket alakítják át. Szívesen megkérdezném az Apehet, hogy ez így mennyire szabályos. Minden jegy-sorszámhoz tartozik egy összeg, amivel a cég elszámol, tehát a BKV hibába írja át a jegyek árait, attól az még 290 forintos jegy marad.

Mint azt már jó előre megmondtam (majd' 450 kommenten át), a BKV a 7,9%-os tarifaemelésen kívül további áremelésre készül, hisz az új egyesített bérletek árát is belekalkulálják a bérletek árába, így a 7,9% helyett, 8,8%-os lesz az áremelés. Erre azért volt szükség, mert jövőre megszűnik a hagyományos BKV bérlet, és helyette csak a drágább, Budapesti Egyesített Bérletet lehet majd kapni, ami érvényes a Volán és a MÁV járataira is, Budapest közigazgatási határain belül. Tehát jövőre a bérlete árából minden BKV utas fizet a fent említett cégeknek, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e a szolgáltatásait, vagy sem. Ugye milyen igazságos?

Sokan bedőltek Hagyó Miklós meséjének, akinek köszönhetően többen az "áremelés mellé, most valami extrát is kapsz" című mondókát kezdték el terjeszteni (ekkor még csak 7,9%-os emelésről tudtunk), ám néhány hét alatt kiderült, hogy az új egyesített bérlet nem ajándék, ezt a szokásos áremelésen felül ki kell majd fizetniük az utasoknak.

Jövőre a BKV bérlet ára 9000 forint lesz (jelenleg 8250), a diák/nyugdíjas bérlet 3550 forintra emelkedik (jelenleg 3250), és a kétheti bérlet 5950 forint lesz (jelenleg 5300). A vonaljegy ára a jelenlegi 270 forintról 290 forintra, a metrószakaszjegy pedig 220 forintról 240-re emelkedik majd. Egyedül a napijegy lesz olcsóbb, (1500 forint) 50 forinttal.