BKV-figyelő

Hónapokkal ezelőtt készítettünk egy tesztet, melyből kiderült, hogy a BKV időbélyegzős jegykezelői csalnak. Sok estben csak +/- 15 percet, de volt olyan eset is, amikor az érvényesítés pillanatában a frissen kezelt jegy érvénytelen volt. Olvasónk, Dániel azt szeretné megtudni, hogy mi a teendő akkor, ha a lyukasztó nem létező időpontot pecsétel a jegyre, és ilyenkor megbüntethetik-e. A véleményeket kommentek formájában várjuk!

Mint arról hétfőn elsőként beszámoltunk, az egyik 104A autóbusz vezetőjének köszönhetően került rendőrkézre egy rongáló. Az esetből is látszik: közös összefogásra van szükség annak érdekében, hogy a rongálók ne okozhassanak kárt a közösségi közlekedés eszközein és hogy tisztább és rendezettebb járműveken utazhassunk. A BKV-figyelő hetekkel ezelőtt már harcot hirdetett a graffitisek ellen. Akkor jutalmat ajánlottunk fel minden embernek, aki kézre kerít egy rongálót, vagy érdemei információval szolgál egy-egy firkász felkutatásához. Több tucat név, kép és információ érkezett hozzánk, amit továbbítottunk az illetékeseknek.

Egy, a 104A vonalon közlekedő autóbusz sofőrje vette észre, hogy egy fiatal utas a vezetőfülke ablakát rongálta meg. A járművezető azonnal hívta a rendőrséget, akik a helyszínen elfogták az elkövetőt. A becsült kár 50 ezer forint, ráadásul a régi, Ikarus 260-as típusú busz éppen átesett egy felújításon.

A BKV Igazgatósága a tegnapi napon Vitézy Dávid javaslatára úgy döntött, hogy a bátor fellépésére tekintettel a buszsofőr, aki rajtakapta a graffitist, 100 ezer forint rendkívüli jutalomban részesül. A BKK és a BKV ezzel azt is kívánja ösztönözni, hogy a kollégáink és akár utasaink is a jogszabályok által megengedett kereteken belül fellépjenek a rongálók ellen. Egyúttal a BKK és a BKV köszönetet mond a BRFK-nak a gyors és határozott intézkedésért.

A Budapesti Közlekedési Központra és a BKV Zrt-re különösen nagy terhet rónak a járművek utasterében és külső burkolatán, illetve az állomásokon keletkező, vandalizmus, graffitik, rongálások által okozott károk, amelyek helyreállítására évente nagyjából 100 millió forintot költünk. A tetten ért személyek, vagy ismeretlen tettesek ellen természetesen minden esetben feljelentést teszünk. Ezúton köszönjük meg a közreműködését és a segítségét utasainknak, kollégáinknak,  a rendőrségnek, illetve mindenkinek, aki hozzájárult az elmúlt időszakban a rongálások tetteseinek könnyebb azonosításához.

Olvasónk, Krisztián az alább olvasható levelével azért fordult hozzánk, mert elege lett abból, hogy a tiltás ellenére továbbra is dohányoznak az utasok a BKV megállóiban. Nem érti, hogy az illetékesek miért nem ellenőrzik a megállókat, és a szabály megszegőit miért nem büntetik. Számomra is érthetetlen, hogy a KÖZTERÜLET felügyelők miért a BKV járművein flangálnak a BKK ellenőreivel, miért nem a közterületet felügyelik…

Kedves BKV-figyelő, kedves Mihály!

Sokszor visszatérő téma a BKV-megállókban történő dohányzás, erről szeretnék én is írni egy észrevételt.

Bár a megállókban történő dohányzás 2011. februárja óta tiltott, én minden nap szembesülök ennek a semmibe-vételével. A KÖKI Terminál aljában, a 182-es és 184-es busz megállójában gond nélkül dohányoznak az emberek, és láthatóan nem izgatja őket, hogy a füst öregre, kismamára vagy csecsemőre száll-e. Sohasem tapasztaltam az elmúlt több mint egy év alatt, hogy ellenőrök vagy közterület-fenntartók vagy biztonsági őrök rászóltak volna a dohányosokra, azt pedig hírből sem, hogy meg is bűntettek volna valakit. Nem értem a helyzetet.

Nekem személyes problémám az, hogy a cigarettafüstre allergiás vagyok és szédülni kezdek, rosszul vagyok tőle. Ha ezt megkérdezné esetleg valamelyik dohányos, akkor el mondanám neki. Érdekes módon soha nem tapasztaltam, hogy bárki is megkérdezte volna az ott álló emberektől, hogy "Elnézést, nem zavarja önöket, ha rágyújtok?" Egyszerűen természetesnek veszik, hogy a megállóban mindenkit eláraszthatnak a dohányfüsttel, majd a cigarettát eldobhatják a padlóra, mások háta mögé.

Nagyon érdekelne, hogy ez a probléma felmerül-e a BKV számára is, vagy az egész szabályozás csak látszat-intézkedés volt-e. Nagyon érdeklene, hogy számíthatunk-e arra, hogy az ellenőrzések valóságossá válnak-e, és hogy dohányfüstben való fürdés nélkül hazajuthatok-e a munkahelyemről esténként.

Tud-e valaki erre megoldást, lehet-e ezt jelezni valami komolyan vehető fórumon?

Üdvözlettel, Krisztián

A mai napon az alább olvasható levéllel fordultam a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz. Arra kértem őket, hogy független szakértők bevonásával vizsgálják át a 3-as metró teljes alagútját és pályáját, valamint fordítsanak külön figyelmet az állomások állapotára is, mert a metrónál dolgozó szakemberek szerint egyes részeken már életveszélyes a közlekedés. Azt kértük a hatóságtól, hogy az olyan szakaszokon, ahol nem garantálható a biztonságos közlekedés, állítsák le a forgalmat.

Tisztelt Nemzeti Közlekedési Hatóság!

Az elmúlt öt évben többször voltak már segítségemre a BKV-t érintő problémák megoldásában, elég ha a buszokon lévő elsősegély dobozokra, a forgalomból kivont, közlekedésre alkalmatlan Ikarus buszokra, vagy az Alstom metrók problémáira gondolunk. Most más témában keresem Önöket.

Az elmúlt héten levélben megkeresett egy metrónál dolgozó karbantartó, és a tarthatatlan műszaki állapotokra panaszkodott. Mint levelében írta, az Észak-déli vonalon az alagútban egyre több helyen tapasztalható szivárgás, a vágányok több szakaszon is életveszélyesek, már a 40km/órás korlátozás sem segítene, és a Népligetihez hasonló baleset bármelyik állomáson bármikor előfordulhat. Sok helyen az oldalfalakon található márvány lapok is bármikor leeshetnek, mivel az elmúlt 20 évben szinte sehol nem végeztek komolyabb karbantartást és szerkezeti- statikai vizsgálatokat.

A karbantartótól megtudtam, hogy a problémákat minden esetben jelzik a főnökeik, illetve a főváros felé, de csak ígéreteket kapnak, semmi mást, a felelősség pedig az övék. Bár a metró minden egyes dolgozója a lehetőségeiken felül teljesít, sajnos a jelenlegi hibák kijavításához az Ő munkájuk és felkészültségük már kevés. Féltik a saját életüket és az utasok biztonságát is, de nem tudnak mást tenni, mint hogy minden nap felveszik a munkát, ugyanis a véleményüknek hangot adó dolgozókat nagyon hamar eltávolítják a cégtől. Tisztában vannak azzal, hogy addig sajnos sem a BKV sem a megrendelő BKK nem fog tenni semmit, amíg tömegszerencsétlenség nem történik.

Tisztelt Nemzeti Közlekedési Hatóság!

Arra kérem Önöket, hogy független szakértők bevonásával vizsgálják meg a 3-as metró alagútjának, pályájának és állomásinak az állapotát, és győződjenek meg a saját szemükkel arról, hogy milyen katasztrofális állapotban van az Észak-déli vonal. Tisztelettel kérem Önöket, hogy állítsák le a forgalmat azon a szakaszon, ahol már nem garantálható a biztonságos közlekedés. Tisztában vagyok azzal, hogy a buszhiány miatt a metrópótlás problémás lenne, és nagyon sok kellemetlenséget okozna, de ha a közlekedés biztonsága nem garantálható, sajnos más megoldás nincs.

Tisztelettel és üdvözlettel:

Gál Mihály

Kép- és hangfelvételek készítésére jogosítja fel a tömegközlekedési cégeket a ma parlament elé kerülő személyszállítási törvény az utasok, a járművek és a berendezések védelmében, -írja az FN24.

Az állomásokon, a megállókban és a járműveken is megfigyelhetik majd az utasokat a tömegközlekedési cégek, ha a parlament jelenlegi formájában megszavazza a személyszállítási törvényt.

A nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott jogszabálytervezet alapvetően a vasúti, vízi és közúti tömegközlekedés feladatait és új szabályait taglalja, ám egy paragrafusa alapján a vállalatok megfigyelhetik majd a bliccelőket, zsebtolvajokat és a vandálokat – és persze az ártatlan utazókat is.

A tervezet szerint a cégek ugyanis jogosultak lesznek elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, felvételt készíteni és kezelni, valamint tárolni 16 napon keresztül.

A vállalatok kötelesek lesznek jelezni, ha egy megállóban vagy járművön megfigyelik az embereket, s külön megtiltja a tervezet a mosdók és illemhelyek megfigyelését.

A törvény indoklása szerint erre a paragrafusra azért volt szükség, mert „a közlekedési szolgáltatók a járművek épségének és az utasok életének, testi épségének, poggyászainak és értékeinek védelme érdekében kamerákkal kívánják megfigyelni a járművek belsejét, amely gyakorlat Európában már régen meghonosodott”.

(FN24)