Nem csak Budapest, vidéken, Székesfehérváron is zajlik az élet. Olvasónk bérletét egy székesfehérvári buszon elvette az ellenőr, mert nem volt hozzá fényképes igazolványa. (Bár az ellenőr semmilyen papírt nem adott a bérlet elkobzásáról, tehát mondhatnánk azt is, hogy ellopta). Az utas később bement a céghez, ahol szóváltásba került az ellenőrökkel és egy buszvezetővel is. A buszvezető azzal fenyegette az utast, hogy megöli, mellette álló édesanyját pedig lekurvázta. Végülis az utas a cég igazgatójánál tett panaszt, a buszvezető mindent beismert, és a vezérigazgató levélben kért bocsánatot. Na de nem lövöm le a poént, itt a levél:

Tisztelt BKV-figyelő!

Már egy ideje figyelgetem az oldaladat és most, hogy megszaporodtak a buszsofőr verések, röviden had írjam le egy afféromat egy székesfehérvári buszsofőrrel. A történet régebbi, Székesfehérváron történt.

Munkából mentem haza és az ellenőrök ellenőrizték a felnőtt áru bérletemet, amit elvettek tőlem, mert nem volt hozzá igazolvány. Ez még oké is. Igaz hó vége volt, de mondtam neki, hogy ne vegye el mert holnap akkor mivel megyek dolgozni?

Erre hevesen reagált a pökhendi ellenőrnő, hogy mit képzelek. Szóváltás alakult ki, majd nekem támadt egy kopasz férfiellenőr is, hogy én milyen szemét csirkefogó vagyok. Majd leszálltak egy decentrumnál. Édesanyámmal félóra múlva visszamentem, hogy magyarázatot kérjünk, meg hát szerettük volna visszakérni a bérletet.

Ehelyett minősíthetetlen hangvételű szidalmazásba és üvöltözésbe kezdtek velünk. Igazi lincshangulat volt abban a helyiségben, mintha egy farkasverembe csöppentünk volna. Itt is szó szót követett, de mi a gyalázkodások ellenére sem káromkodtunk. A legfájóbb az volt, hogy olyanokkal is megvádoltak, amit nem is mondtam. A java viszont csak ezután következett.