BKV-figyelő

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Olvasónk február 23-án reggel szem- és fültanúja volt egy 110 kilós férfi és egy 50 kilós kalauznő konfliktusának. Mint azt levelében írja, a kalauz egy lejárt igazolványt szeretett volna bevonni az utastól, aki ezt nehezményezte, emiatt kezdett őrjöngeni. Az utas nem érti, hogy a BKV miért enged egyedül dolgozni egy nőt egy ilyen vonalon, amikor a férfi kalauzok is biztonsági őrökkel szoktak végigmenni a kocsikon.

Bízom benne, hogy a térfigyelő-kamerás rendszer hamarosan kiépül a tömegközlekedési eszközökön, és ezzel megelőzhetőek lesznek az ilyen esetek.

Kedves BKV-figyelő!

Ma (02.23.) reggel szem- és fültanúja voltam körülbelül 50 útitársammal együtt egy 110 kilós "eltérő kultúrájú" egyén és a kb. 50 kilós kalauznő konfliktusának. Az eset a Vágóhídra háromnegyed 9-kor befutó szerelvény második kocsijában történt. Pontos okát nem tudom, de a renitens utas ordibálásából és a kalauznő reakcióiból arra következtetek, hogy a kalauznő bizonyos utasításra hivatkozva elvett az utastól egy lejárt igazolványt, ami 1 évre szólt, december 31-ig bezárólag. Az utas ezt nehezményezte és őrjöngve, szitkozódva követelte vissza az iratot, valamint Soroksár, Hősök tere megálló magasságában fenyegetően lépett fel a kalauznővel szemben, mondván adja vissza, vagy ha nem, akkor nem engedi továbbmenni a vonatot. A konfliktusba bekapcsolódott néhány mondat erejéig a helyi forgalmista is. A kalauznő végül kvázi menekülésszerűen elhagyta a kocsit. A balhé a Vágóhídon folytatódott, ahol már a HÉV-vezér is próbálta útba igazítani a renitens utast, hogy milyen eredménnyel, arról nincs információm.

Kérdésem a BKV-hoz: sokszor tapasztalom, hogy még a férfi kalauzokat is kétfős biztonsági személyzet kíséri kocsiról kocsira, hogy lehet, hogy pont egy kis termetű nő mellé nem jut biztonsági őr, aki garantálná a biztonságát? Folyamatosan figyelemmel kísértem a konfliktust, hogy adott esetben a hölgy segítségére siessek, de sajnos az az érzésem, hogy egyedül maradtam volna a jó szándékkal.

Éppen ezért felhívnám a társaság figyelmét, hogy arra hiába vár, hogy az utazóközönség védi majd meg a dolgozóit, mert a magyar emberek többsége mára annyi tompa és érzéketlen, hogy felőlük akár ott helyben meg is gyilkolhatnak bárkit, csak hozzájuk ne érjenek!

Kép- és hangfelvételek készítésére jogosítja fel a tömegközlekedési cégeket a ma parlament elé kerülő személyszállítási törvény az utasok, a járművek és a berendezések védelmében, -írja az FN24.

Az állomásokon, a megállókban és a járműveken is megfigyelhetik majd az utasokat a tömegközlekedési cégek, ha a parlament jelenlegi formájában megszavazza a személyszállítási törvényt.

A nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott jogszabálytervezet alapvetően a vasúti, vízi és közúti tömegközlekedés feladatait és új szabályait taglalja, ám egy paragrafusa alapján a vállalatok megfigyelhetik majd a bliccelőket, zsebtolvajokat és a vandálokat – és persze az ártatlan utazókat is.

A tervezet szerint a cégek ugyanis jogosultak lesznek elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, felvételt készíteni és kezelni, valamint tárolni 16 napon keresztül.

A vállalatok kötelesek lesznek jelezni, ha egy megállóban vagy járművön megfigyelik az embereket, s külön megtiltja a tervezet a mosdók és illemhelyek megfigyelését.

A törvény indoklása szerint erre a paragrafusra azért volt szükség, mert „a közlekedési szolgáltatók a járművek épségének és az utasok életének, testi épségének, poggyászainak és értékeinek védelme érdekében kamerákkal kívánják megfigyelni a járművek belsejét, amely gyakorlat Európában már régen meghonosodott”.

(FN24)

Összevizelt szövet borítású ülés

A BKV-figyelőn az utóbbi években többször foglalkoztunk a BKV járműveken található szövet borítású ülésekkel, sokszor hangoztattuk, hogy a takarítatlan ülések betegségeket terjeszthetnek. Kértük a BKV akkori illetékeseit, hogy takarítsák vagy cseréljék ki a szövetet, vagy ha nincs rá pénz, akkor fokozatosan térjenek vissza a sokkal higiénikusabb műbőr ülésekhez. Szerettük volna azt is elérni, hogy az Alstom metrókat a hannoveri villamosokhoz hasonlóan műanyag ülésekkel szereljék fel, de a javaslataink süket fülekre találtak. Sajnos, ugyanis a szövet tényleg betegségeket terjeszt. Olvasónk az egyik éjszakain kapott el valamit:

Kedves BKV-figyelő!

Tegnap (03.02.) éjjel éjszakai buszon utaztam. Mivel legalább negyed órát ültem az ülésen (a legtöbb ember ült) kicsit beleizzadtam. Reggelre kellemes élmény fogadott. Viszkető, gyulladt, gennyes, pattanásszerű kiütéseket találtam a farpofám alatti combrészen. A tervem a következő: Holnap reggel látleletet vetetek a fertőzésről és megpróbálom elérni, hogy kitenyésszék a fertőzést okozó baktériumot.

Hétfőn reggel megkéredezem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, hogy milyen jogi lépéseket tudok megtenni. Tudnak-e mintát venni az éjszakai buszok üléseiről. Ha megtalálják rajtuk a fertőzésemet okozó baktériumokat, beadom a feljelentést a BKV ellen.

Vajon hány buszt lehetne kitakarítani a félrendőrök és ellenőrök sápjából? Vajon mennyire jogszerű, hogy egy népegészségügyi szempontból már fokozottan fertőzésveszélyes cég jogszerűen üzemel, és hajtja be tartozásait? Tőlünk nyugatabbra az ilyen buszokat védőruhás sofőr vezetné el, és szkafanderes emberek takarítanák le fertőtlenítőszerrel. Ha egyáltalán nem állítanák ki őket a forgalomból csak azért, mert kipufogógáz szivárog a motortérből, hangosak és balesetveszélyesek.

Szeretném felhívni minden olvasó figyelmét, hogy ha hasonló afférről tud, gyűjtsön tanúkat, bizonyítékokat, fényképezzen és adja le a feljelentését. Talán el tudnánk érni valamit.

A Volán már régóta pályázik a BKV buszok rendszerére, de a BKV okkal, nem engedi azt ki a kezéből. Tehetünk ellene! Ha a büntetéseket és a jegyeket követelik, mi is követelhetjük az emberi utaztatási körülményeket. Már állattartási szempontból is tiltottak volnának azok a körülmények, amelyeket a BKV az utazáshoz biztosít!

Az elmúlt években már többször sikerült bebizonyítanunk itt a BKV-figyelőn, hogy nem kell bliccelőnek lennünk ahhoz, hogy a BKV ellenőrei megbüntessenek. Ezt már az az anyuka is tudja, akinek a fiát a 240E jelzésű autóbuszon büntették meg, teljesen jogtalanul:

Mint az a fenti felvételen is látszik, a gyermek teljesen szabályosan utazott, ugyanis a szakaszhatár Budapest és Budaörs felé is a Felsőhatár útnál van, tehát a Rupphegyi és Felsőhatár út között még érvényes a Budapest bérlet. Legalábbis a BKV tájékoztatója szerint:

De sajnos másképp tudják ezt az ellenőrök. Ők azt állítják, hogy Budapest felé a Rupphegyi útnál van a határvonal, a Felsőhatár útig közlekedőknek kiegészítő jegyet kell venniük. Ahogy egy BKV-s olvasónk is írta a Facebookon, gazdasági vezérigazgatói körlevél szerint járnak el, ugyanis abban le van írva, hogy Budapest felé a Rupphegyi út a szakaszhatár:

Több tucat olvasónk panaszkodott arra, hogy az elmúlt hetekben erre a szabályra hivatkozva próbálták őket megbírságolni a BKV ellenőrei. Volt, aki elhajtotta őket a fenébe, de olyan is akadt, aki beadta a derekát, és átvette a csekket.

Az esettel kapcsolatban a BKV-figyelő megkereste a BKK vezérigazgatóját, és kérte az ügy azonnali kivizsgálását. Amennyiben beigazolódik, hogy a BKV ellenőrei az utóbbi időben tucatszám jogtalanul büntették meg a 240E autóbusz utasait követeljük, hogy a beszedett pótdíjakat az utolsó fillérig fizessék vissza!