BKV-figyelő

Olvasónk, Vivien egy tavaly novemberi sztorit oszt meg veletek. Mint azt levelében írja, a HÉV-en a kalauz azért büntette meg 6 ezer forintra, mert egy melegszendvics volt a kezében. Kicsit abszurdnak érezte a helyzetet, ezért megkereste a BKV ügyfélszolgálatát, ahol igazat adtak neki. Részletek a levélben:

Kedves BKV-figyelő!

Az eset tavaly novemberben történt, és csak azért is beküldöm, mert anno megígértem a bkv ügyfélszolgálatának. Felszálltam a hévre, érvényesítettem a jegyem és leültem. Az ellenőrök elkezdték a munkájukat. Az egyik megnézte a jegyem, nem szólt semmit, tovább ment. Majd a „hölgy” ellenőr nem bírt magával, megnézte ő is, és közölte, hogy a melegszendvicsem miatt kapom a bírságot. Egy kicsit ideges lettem, mert közben telefonáltam, és úgy alakult, hogy csak egy megállót megyek, és ez elég sokba fog most kerülni. Közöltem vele az én véleményem, miszerint ez igazságtalan. A minősíthetetlen beszéde miatt enyhén lejáratott. Leszálltunk egy megállóval később. Azt mondta, hogy most hatezer, vagy tizenkétezer lesz, ha nem fizetem ki azonnal. Ezt különben NEM jól tudta, de csak otthon néztem meg.

Fenyegető magatartásuk volt, nyomást gyakoroltak rám. És azért, hogy ne rabolják az időmet, illetve megszabaduljak ettől a kényes szituációtól kifizettem nekik. Velem könnyű keménykedni, „másokkal” úgy sem mernek. Hülye voltam, mert csak ott kellett volna őket hagyni. Egyébként miattam leszállt az egész bagázs, legalább három ellenőr, és két? közterület felügyelő.

Abban biztos vagyok, hogy nem lett volna fontosabb dolguk a héven, mindenkinek volt érvényes jegye vagy bérlete. Azt írta a bírságra, hogy „étkezett a héven”. Nem ettem, mert ennyi idő alatt nem lehetett. Telefonáltam és beszélgettem a héven egy idős asszonnyal. Tehát az állítása nem valósult meg. Indokként felhozta még, hogyha hirtelen fékezne a hév, akkor az utastársamra esik az én szendvicsem, és jaj mert az nincs becsomagolva sem. Nem számít, hogy nem úgy ültem, hogy akárkire essen. De akkor sem az ellenőrt fogják elővenni, ha mégis. Azt sem lehet mondani, hogy koszt hagytam magam után. (Sosem szoktam.) A lényeg annyi, hogy valamiért kiszúrt magának, és mindenképpen büntetni akart.

Ilyet még nem hallottam senkitől, hogy ezért kapott volna bírságot. Ellenben láttam már másokat enni a tömegközlekedési eszközökön, nem éppen kulturált módon.

Késő délután még mindig nem láttam a pipától, ezért felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy most mit tudok tenni. Annyi pozitív dolog történt, hogy a hölgy akivel beszéltem nekem adott igazat (lehet a „mindig az ügyfélnek van igaza” elvet követve), de megígérte, hogy visszahív. Visszahívott, ő azt mondta, hogy vele együtt az ellenőrök vezetője is horribilisnek tartja, de nem tudnak (?) mit csinálni, írjak egy méltányossági kérvényt, ha látni szeretném a pénzem. Valamikor hetekkel később kaptam egy sablonválaszt, beillesztve az erre vonatkozó utazási feltételeiket és az elutasítást.

Erre én írtam nekik még egy levelet, amiben nem finomítottam az véleményemen. Akkor többek között azt kívántam nekik, hogy legyenek boldogok a pénzemmel, és remélem hamarosan annyi ennek a hulladék cégnek. És leírtam azt is, hogy soha többet nem fogok bérletet venni, de egy darab jegyet sem. Vagy majd csak azután, ha „elfogyott” a képzeletbeli hatezrem, ami náluk van már. Nem tudom az összeg hol tartott, amíg éltem a lehetőséggel. Szerencsés vagyok, hogy azóta egy gyönyörű országban élhetek. Ahol, ha busszal, villamossal, vagy éppen vonattal utazom, és a dolgozóktól kérek segítséget, minimum két nyelven (ha nem hármon vagy négyen) tudnak beszélni. Ja, és nekik nem nyűg, ha dolgozni kell. Azért, mert nekik ez a munkájuk, nem okolják az utast, nem büntetgetnek jobbra-balra ész nélkül, nem bunkóznak vele, nem beszélnek úgy, mintha a seggéből rángatta volna ki éppen. A tömegközlekedési eszközökön tisztaság, és az összes be van kamerázva. Nem kell attól rettegni, hogy bizonyos napszakokban mi történik, vagy mi nem történik… Azért sem kell izgulni, hogy éppen lerobban, vagy el sem indul a jármű, dugóba kerül, vagy akármi történik, ezért nem érsz be időben dolgozni, iskolába, vagy az aktuális dolgodra. A meghirdetett menetrend szerint közlekednek. Nem előbb, nem később… nem soha… és annyi pénzért, amennyiért a kedves bkv „szolgálja ki az utasokat”.

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Olvasónk február 23-án reggel szem- és fültanúja volt egy 110 kilós férfi és egy 50 kilós kalauznő konfliktusának. Mint azt levelében írja, a kalauz egy lejárt igazolványt szeretett volna bevonni az utastól, aki ezt nehezményezte, emiatt kezdett őrjöngeni. Az utas nem érti, hogy a BKV miért enged egyedül dolgozni egy nőt egy ilyen vonalon, amikor a férfi kalauzok is biztonsági őrökkel szoktak végigmenni a kocsikon.

Bízom benne, hogy a térfigyelő-kamerás rendszer hamarosan kiépül a tömegközlekedési eszközökön, és ezzel megelőzhetőek lesznek az ilyen esetek.

Kedves BKV-figyelő!

Ma (02.23.) reggel szem- és fültanúja voltam körülbelül 50 útitársammal együtt egy 110 kilós "eltérő kultúrájú" egyén és a kb. 50 kilós kalauznő konfliktusának. Az eset a Vágóhídra háromnegyed 9-kor befutó szerelvény második kocsijában történt. Pontos okát nem tudom, de a renitens utas ordibálásából és a kalauznő reakcióiból arra következtetek, hogy a kalauznő bizonyos utasításra hivatkozva elvett az utastól egy lejárt igazolványt, ami 1 évre szólt, december 31-ig bezárólag. Az utas ezt nehezményezte és őrjöngve, szitkozódva követelte vissza az iratot, valamint Soroksár, Hősök tere megálló magasságában fenyegetően lépett fel a kalauznővel szemben, mondván adja vissza, vagy ha nem, akkor nem engedi továbbmenni a vonatot. A konfliktusba bekapcsolódott néhány mondat erejéig a helyi forgalmista is. A kalauznő végül kvázi menekülésszerűen elhagyta a kocsit. A balhé a Vágóhídon folytatódott, ahol már a HÉV-vezér is próbálta útba igazítani a renitens utast, hogy milyen eredménnyel, arról nincs információm.

Kérdésem a BKV-hoz: sokszor tapasztalom, hogy még a férfi kalauzokat is kétfős biztonsági személyzet kíséri kocsiról kocsira, hogy lehet, hogy pont egy kis termetű nő mellé nem jut biztonsági őr, aki garantálná a biztonságát? Folyamatosan figyelemmel kísértem a konfliktust, hogy adott esetben a hölgy segítségére siessek, de sajnos az az érzésem, hogy egyedül maradtam volna a jó szándékkal.

Éppen ezért felhívnám a társaság figyelmét, hogy arra hiába vár, hogy az utazóközönség védi majd meg a dolgozóit, mert a magyar emberek többsége mára annyi tompa és érzéketlen, hogy felőlük akár ott helyben meg is gyilkolhatnak bárkit, csak hozzájuk ne érjenek!

Kép- és hangfelvételek készítésére jogosítja fel a tömegközlekedési cégeket a ma parlament elé kerülő személyszállítási törvény az utasok, a járművek és a berendezések védelmében, -írja az FN24.

Az állomásokon, a megállókban és a járműveken is megfigyelhetik majd az utasokat a tömegközlekedési cégek, ha a parlament jelenlegi formájában megszavazza a személyszállítási törvényt.

A nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott jogszabálytervezet alapvetően a vasúti, vízi és közúti tömegközlekedés feladatait és új szabályait taglalja, ám egy paragrafusa alapján a vállalatok megfigyelhetik majd a bliccelőket, zsebtolvajokat és a vandálokat – és persze az ártatlan utazókat is.

A tervezet szerint a cégek ugyanis jogosultak lesznek elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, felvételt készíteni és kezelni, valamint tárolni 16 napon keresztül.

A vállalatok kötelesek lesznek jelezni, ha egy megállóban vagy járművön megfigyelik az embereket, s külön megtiltja a tervezet a mosdók és illemhelyek megfigyelését.

A törvény indoklása szerint erre a paragrafusra azért volt szükség, mert „a közlekedési szolgáltatók a járművek épségének és az utasok életének, testi épségének, poggyászainak és értékeinek védelme érdekében kamerákkal kívánják megfigyelni a járművek belsejét, amely gyakorlat Európában már régen meghonosodott”.

(FN24)

Az elmúlt években már többször sikerült bebizonyítanunk itt a BKV-figyelőn, hogy nem kell bliccelőnek lennünk ahhoz, hogy a BKV ellenőrei megbüntessenek. Ezt már az az anyuka is tudja, akinek a fiát a 240E jelzésű autóbuszon büntették meg, teljesen jogtalanul:

Mint az a fenti felvételen is látszik, a gyermek teljesen szabályosan utazott, ugyanis a szakaszhatár Budapest és Budaörs felé is a Felsőhatár útnál van, tehát a Rupphegyi és Felsőhatár út között még érvényes a Budapest bérlet. Legalábbis a BKV tájékoztatója szerint:

De sajnos másképp tudják ezt az ellenőrök. Ők azt állítják, hogy Budapest felé a Rupphegyi útnál van a határvonal, a Felsőhatár útig közlekedőknek kiegészítő jegyet kell venniük. Ahogy egy BKV-s olvasónk is írta a Facebookon, gazdasági vezérigazgatói körlevél szerint járnak el, ugyanis abban le van írva, hogy Budapest felé a Rupphegyi út a szakaszhatár:

Több tucat olvasónk panaszkodott arra, hogy az elmúlt hetekben erre a szabályra hivatkozva próbálták őket megbírságolni a BKV ellenőrei. Volt, aki elhajtotta őket a fenébe, de olyan is akadt, aki beadta a derekát, és átvette a csekket.

Az esettel kapcsolatban a BKV-figyelő megkereste a BKK vezérigazgatóját, és kérte az ügy azonnali kivizsgálását. Amennyiben beigazolódik, hogy a BKV ellenőrei az utóbbi időben tucatszám jogtalanul büntették meg a 240E autóbusz utasait követeljük, hogy a beszedett pótdíjakat az utolsó fillérig fizessék vissza!