BKV-figyelő

Hétfőn megjelent, "Az agglomerációban is gondot okoz a kaotikus menetrend" című bejegyzésünkkel kapcsolatban a Budapesti Közlekedési Központ az alábbi tájékoztatást küldte.

2013. március 8-án, pénteken a Törökbálint, Munkácsy Mihály út végállomásról a 272-es autóbusz járművezetője 6:43-kor jelentette a menetirányító diszpécsernek, hogy nem tud műszaki pihenőről beállni a 6:50-es indulására, mert a busz defektet kapott.

A végállomásról menetrend szerint 6:40-kor indult az előző autóbusz, így a műszaki hibás jármű után induló busz 7:00-ás menetrendi indulását 6:55-re módosította a menetirányító diszpécser, majd az azt követő busz 7:10-es indulásán pedig nem változtatott.

A Kosztolányi Dezső tértől az indulások már menetrend szerint történtek, mivel a műszaki hibás autóbuszt a Kelenföldi garázsból egy cserekocsi helyettesítette. Azonnal rendelkezésre álló tartalék jármű hiányában csak az indulási idők módosításával lehetett a zavart kezelni.

A 272-es viszonylaton 2013. március 1-jétől valóban volt menetrendváltozás, ahogyan erről korábban hírt is adtunk. Ez a változás érintett több olyan indulást is, amelyet az utas kifogásol: a korábban 7:13-kor induló autóbusz indulása 7:10-re módosult, valamint a korábbi 5:24-es végállomási indulás helyett most 5:22-kor indul a 272-es autóbusz.

Aznap ez utóbbi indulás nem lett módosítva, az utas férje erről maradhatott le: valóban korábban indult az 5:24-hez képest, de menetrend szerint és nem utasításra. A végállomási laptábla a jelenleg érvényben lévő menetrend szerint van kihelyezve, ahogy a panaszban szerepel, ezt egy járművezető jelezte is az utasnak.

A kellemetlenségek miatt ezúton elnézést kérünk.

Naponta jár Törökbálintról Budapestre Marietta, aki sokáig elégedett volt a két város közötti tömegközlekedéssel, ám a közelmúltban meggyűlt a baja a menetrenddel. A helyzetet lerobbanó buszok és tanácstalannak tűnő járművezetők súlyosbították.

Az agglomerációs közlekedés mostanában kedvelt téma, lehet, hogy átveszi a Volán, sokan ódzkodnak ettől, sokan reménykednek a javulásban, optimalizálásban. Meglátjuk. Mindenesetre hadd osszam meg "élményemet" a nagyérdeművel a törökbálinti agglomerációs lét egyik sarokköve, a 272-es járattal kapcsolatban.

A járat alapvetően egy kifogásolhatatlan járat lehetne a BKV életében. Hisz ahhoz képest, hogy körülbelül 23 kilométert közlekedik, viszonylag gyakori a járatsűrűség, értelmes időn belül ér a város egyik jó közlekedésű csomópontjára, a Kosztolányi Dezső térre.

Mégis, az elmúlt egy-másfél évben tapasztalom, hogy a hétköznap reggeli járatok esetében nemegyszer előbb indítanak járatot vagy lerobban indulás előtt a busz. (A busz problémájáról természetesen már a garázsban is tudnak!) De mentesítő járatot nem, vagy lehetetlen időben küldenek. De inkább nem küldenek.

Legutóbbi "élményem" hatására ragadtam tollat, azt hiszem, nálam ekkor telt be a pohár. A menetrend szerint Törökbálintról Budapestre 6 óra 40-kor, és 50-kor, illetve 7 órakor indulnak járatok. (Persze előtte, utána is, de most ezek a relevánsak.) Ezen járatok a legkihasználtabbak a reggeli órákban, ezzel közlekednek a munkába igyekvők és a diákok.

Én a 7:00-s járattal szerettem volna menni, 6:56-kor értem le a végállomásra. Ekkor látom, hogy áll bent egy busz (szinte üresen), mely egyszer csak becsukja az ajtaját, és elmegy. Az utazóközönség meg csak áll a megállóban, értetlenül. Egy úr is nézegette a menetrendet, hogy akkor ez most melyik volt... A 6:50-es vagy a 7 órás?

Közben láttam, hogy hátrébb áll egy busz, kiírva rá: "szerelőre várva". Konstatáltam, hogy van egy lerobbant busz (már megint), oké. 7:01-kor beállt a következő busz, mely menetrend szerint Budapestről jött. Felszállunk. A sofőr meg kiszáll a vezetőülésből és bezárja a fülke ajtaját. A következő párbeszédet folytattuk le ekkor a sofőrrel:

Én: Ez nem a 7:00-ás?

Sofőr: Nos, 7:02 van, tehát ez semmiképpen nem lehet a 7 órás, ez a 7:10-es.

Én: Akkor hol a 7:00-ás? Merthogy 6:56-kor elment egy busz, ami nem lehetséges.

Sofőr (sztoikus, flegma válasz): Hát, megváltozott a menterend március 1-től.

Én: De ilyen járat nincs kiírva. Nincs kirakva a megváltozott menetrend? (WTF???)

Sofőr (már türelmetlen, rohan a pihenőbe): Fogalmam sincs, kérdezze a központot!

Ekkor már szerintem torzult a fejem, így bekopogtam a pihenőszobába (vagy irodába, pontos funkcióját nem tudom). Sofőr2 kijön. Párbeszéd:

Én: Jó napot kívánok. Nincs kint az új menetrend? 6:56-kor elment egy busz, ez most melyik volt?

Sofőr2: Ami kint van, az az új menetrend, és azért ment el előbb a 7:00-ás, mert előbb elindították. (WTF???!!!) Lerobbant egy kocsi, én beszóltam 6:41-kor, hogy rossz. Küldtek mentesítőt, és előbb elindították.

Én: De ne haragudjon, ez milyen eljárás? Akkor most szeretnék beírni a panaszkönyvbe, mert nem ez az első eset!

Sofőr2: Nincs panaszkönyv.

Én: Akkor mégis hol lehet reklamálni? Vagy egyáltalán szólni?

Sofőr2: Ott a telefonszám, fel lehet hívni. Vagy a központban.

Én: De önök vannak itt, önök koordinálnak, akkor most mi van?

Sofőr2: Én nem tehetek semmiről, ez van.

Nos. Nem feltétlenül baj tíz perc, ha az ember mondjuk

- nem Budapestre, annak huszonöt másik szegletébe jár dolgozni,

- nem reggel van,

- nem dugóidőszak.

De reggel volt, ráadásul péntek, amikor különösen magas a dugófaktor az M7-esen, és szerintem jó pár utas nem a Kosztolányira jár dolgozni vagy intézni a napi ügyeit. Hanem mondjuk Kőbányára. Vagy Óbudára. Tökmindegy.

Ehhez hozzáfűzném, hogy a férjem a Törökbálintról 5:24-kor induló busszal ment volna (leért a végállomásra 5:20-ra), és szintén közölték vele, hogy az említett buszt ELŐBB ELINDÍTOTTÁK!

Szeretném megkérni a BKV-t, hogy legalább olyan időszakban tartsák a menetrendet, amikor tényleg fontos, hogy mennyi idő alatt ér be a busz. (Megjegyzés: a menetrendek összeállításáért és a forgalomirányításért nem a BKV, hanem a BKK felel - a szerk.) Mondjuk 6-tól 9-ig. Sok ember életét könnyítenék meg.

Egy környéki 10 kilométeres bérlet 9800 forint, a Budapest-bérlet 10 500. A 10 kilométeres jegy 250 forint, a vonaljegy 350 forint. Kutya drága. Ezért már szolgáltatást és panaszlehetőséget várunk el. Ezzel csak azt érik el, hogy az utazóközönség is ugyanolyan ad hoc jelleggel álljon a jegyvásárlásra, mint amilyennel ők a menetrendet illetően.

Lábjegyzet, mielőtt bárki belém kötne, hogy túl sokat parázok: igen, van egy másik járat Törökbálintról, 172E néven fut. Ez más útvonalon közlekedik, a városka más részéből szedi össze az utasokat, amerre a 272 nem jár. A 172E is betér a végállomásra (Munkácsy Mihály utca néven fut). Reggelente nagyjából egyazon időben indul mindkettő a végállomásról. Sokan azért nem szeretik, mert csak rövid buszt indítanak, és már a végállomás előtti megállókban megtelik utassal, így zsúfolt, kényelmetlen, hering-busz.

Amennyiben levelem felkeltette a BKV-figyelő figyelmét, kérem, közöljék az oldalon, hátha normalizálni lehetne a szitut.

(Fotó: Wikipedia)

Karácsony előtt egy héttel és a világvége előtt néhány nappal rendkívül kiegyensúlyozott bejegyzés következik. Kaptunk két rövid levelet a napokban; egy panaszosat és egy dicsérőt, amelyek külön poszthoz ugyan kevesek lennének, de nem akartam őket a fiókban hagyni.

Kezdjük a panasszal, hogy aztán a végkicsengés pozitív legyen! Amikor Róbert felszállt a 105-ös buszra, nem gondolta volna, hogy egy raliverseny résztvevője lesz, de mégis.

Igyekeztem Budapesten belül A pontból B-be eljutni. A 105-ös busz sofőrje délután (olyan 4 óra körül indult a Magyar Tudományos Akadémiától) érdekessé tette az utazást. Raliversenyzőt játszott, hirtelen jobb sáv, bal sáv, fékezés.

Az egyik ilyen manővernél a nénike a belső ülésről kirepült középre pedig kapaszkodott. Az egyenesekben pedig úgy sietett, hogy néztem, megállunk-e a következő megállóban vagy simán tovább hajtunk?

Végül kb. 5-6 méter túlfutással, de sikeresen meg is érkeztünk a Krisztina térre. A visszaút a Bajza utcáig viszonylag eseménytelen volt.

Endre élete is veszélyben volt, őt az éhhalál fenyegette. Egyik leglelkesebb olvasónk életét maga a 007-es mentette meg.

Hogy gazdagítsam a pozitív élmények tárházát, ma dögvész éhesen felültem a 162-es buszra, hogy elindulhassak végre hazafelé. Az időt nem néztem, mivel nem voltam túl koncentrált, arra viszont emlékszem, hogy volt még bő 10 perc indulásig.

Ám egyszer csak felszállt egy buszvezető kolléga és beharsogta a buszt, hogy megállt a buszunk mellé egy másik, és aki szeretne hamarabb elindulni útjára, szálljon át bátran, ugyanazon a vonalon megy majd végig.

Nem vagyok benne biztos, de úgy emlékszem, hogy garázsba igyekezett utána... Szóval a BPO-007-es James Bondjának ezúton köszi! :) Neki hála kicsit hamarabb hazaértem én is, remélem olvassa majd!

Ezekkel kívánunk kellemes hétfőt! (A képen a BPO-007-es rendszámú busz - egy másik vonalon; forrás: Indafoto)

Olvasóink ritkán ragadnak billentyűzetet, amikor rendben eljutnak tömegközlekedéssel A-ból B-be. Általában az sem feltűnő, amikor a járművezető/ellenőr/jegypénztáros a tőle elvárható módon, vagy akár még annál is jobban végzi a munkáját.

Gábor a napokban egy ilyen jelenetnek volt tanúja, és fontosnak érezte megosztani ezt velünk. Jól tette.

Nem szoktam a blogokba írni, de a pénteki (november 23.) napon olyan jó érzés fogott el, hogy úgy éreztem, mindenképpen megírom.

Sikerült a pénteken 16:30-kor a Szent Imre térről induló 152-es buszt elérnem. Ez már önmagában is jó érzés volt, de ahogy a buszvezető viselkedett, az igazi szolgáltatói magatartás volt. Minden utasnak köszönt az első ajtónál, a fűtést sem felejtette el bekapcsolni.

A Széchenyi utcánál arra lettem figyelmes, hogy leszáll a sofőr és egy idős nénit felsegít a buszra a csomagjaival együtt. A mai világban enyhén szólva szokatlan, hogy ennyire emberi hozzáállást látunk egy szolgáltatótól, főleg úgy, hogy az utasok közül senki nem állt volna fel, hogy segítsen. (Én a busz hátuljában ülve már későn vettem észre).

A néni a Varrógép utcáig utazott, ahol a sofőr szintén leszállt és lesegítette a csomagjaival együtt. Én ilyen kedves sofőrt még sosem láttam, remélem a BKV-nál/BKK-nál is olvassák ezeket a sorokat; egy vállveregetést biztosan megér ez a dicséret a sofőrnek.

Igazán most éreztem életemben először, hogy volt értelme megvenni a bérletet, mert ez egy igazi szolgáltatói magtartás volt. További jó munkát kívánok a sofőrnek és róla vegyen példát a többi kollégája is!

Igazán ocsmány, bicskanyitogató jelenetnek volt szemtanúja pénteken reggel Bence. Nem igényel részletes kommentárt a részemről.

November 23-án, reggel fél 8 körül felszállok a 22-es buszra a Budagyöngyénél, és még épp eléri egy srác is, aki szintén az első ajtónál száll fel, majd hátra szól a haverjának, aki a középsőnél szállt fel, hogy ez nem az a busz, de a másik mutatja neki, hogy de.

Majd a János kórháznál a srác behajol a sofőrfülke felett, és azt mondja a sofőrnek: "Anyád hogy van?", aztán úgy arconköpi, hogy a buszvezető köpni-nyelni nem tud, majd a srác leszáll. Látszott a sofőrön hogy nem kicsit felment benne a pumpa.

Mit kellett volna reagálnia? Kiszáll, és leordítja a fejét a parasztnak? Vagy esetleg ő is arconköpi? Ehelyett csak annyit tudott kinyögni, hogy "de é..." Nagyon sajnáltam szegény ürgét, mert rohadt megalázó, hogy arconköpik, mert egy retardált nem látta hanyas busz az, ami után fut, de ha busz, akkor biztos jó lesz... és ezek szerint nem volt jó.

Figyeltem a Moszkváig a sofőrt, és látszott rajta, hogy majd felrobbant idegességében. Mert ilyen esetekre nem sok eszköz lehet a kezükben, feltéve, ha nem akarnak 60 embert feltartóztani, amíg ők elkapják és kivárják, míg jön a yard.