BKV-figyelő

Az eddigi papíralapú jegyeket és bérleteket új, kártyaalapú elektronikus rendszer válthatja fel 2014-től, derül ki a BKK által kidolgozott projektkoncepcióból, melyet 2012. január 25-i ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes előterjesztésében. A fejlesztés számos kézzelfogható változást hoz az utasoknak: megjelenhet az  időalapú jegy, a napi limit és az érintésmentes bankkártyás fizetés lehetősége is, a bérletes utasok pedig otthonról, számítógépük mellől hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A Budapesti Közlekedési Központ 2014-től több lépcsőben az utasok számára átláthatóbb és igazságosabb jegyrendszert kíván bevezetni, amely egyaránt kedvezőbb a közösségi közlekedés napi szintű, és a szolgáltatásokat csak alkalmanként használó utasainak is. Az  elektronikus jegyrendszer fokozatos bevezetése amellett, hogy visszaszorítja a bliccelést és a bérlethamisítást – az utazás idejéhez és nem az átszállások számához igazított díjszabás miatt valódi alternatívát jelent az autóhasználattal szemben.

Tekintettel arra a tényre, hogy a jegyek és bérletek hamisításából származó kár és a bliccelők által okozott bevételkiesés a közösségi közlekedést évről évre milliárdos nagyságrendű összeggel károsítja meg, a BKK olyan rendszert dolgozott ki, amely kártyaalapú, így gyakorlatilag hamisíthatatlan, a kártya közlekedésben való használatát pedig egy központi rendszer ellenőrzi, ami pedig a bliccelés lehetőségét csökkenti le. A metróknál teljesen, a HÉV-eknél részben automatizált be,- és kiléptető kapuk váltják majd fel a fejlesztés második ütemében (2015-ben) az ellenőröket, ami nagy biztonsággal garantálja, hogy a közösségi közlekedés ezen eszközeit csak az arra jogosultak használhassák. A különböző kedvezmények – diák, nyugdíjas – igénybevételét és annak ellenőrzését – annak megléte esetén – a Nemzeti Egységes Kártyarendszer biztosítja majd.

Az elektronikus jegyrendszert azoknak lesz a legegyszerűbb megszokni, akik eddig is havi bérlettel utaztak – ők akár otthonról, akárcsak az internetes bankok esetében, egy egyszerű, átlátható weboldalon keresztül hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A bérlet a gyakorlatban majd hasonlóan működik, mint egy bankkártya, csak nem pénzt, hanem közlekedési lehetőséget tárol a kártyához tartozó számlán. Természetesen a jövőben is lesz lehetőség a helyszínen megváltani a jegyeket, bérleteket, ezeket azonban a ma ismertnél jóval fejlettebb automatákon keresztül intézhetjük majd, a nap 24 órájában.

A BKK részletes megvalósíthatósági koncepcióját ide kattintva töltheted le! (PDF; 4,0 MB)

(BKK)

2008 márciusában a Fehérvári úton kisiklott az 56-os villamos. A BKV-figyelő olvasói akkor kevesebb, mint egy nap alatt kiderítették, hogy a jármű nem véletlenül, hanem a sínekre helyezett újságkötegtől siklott ki. Blogok és fórumok hozzászólásai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a villamost azok a fiatalok siklatták ki, akik később össze is firkálták. A hibát ott követték el, hogy az eset után képeket készítettek a járművön állva, amit mi megosztottunk. Néhány nap elteltével a rendőrök az iskolából vitték el a fiatalokat.

Majdnem négy év telt el az óta, és a csapat ismét előkerült. Soproni rendőrök nyomoztak utánuk, és csaptak le rájuk. A srácok több tucat osztrák és magyar vonatot rongáltak meg, több épületet és BKV járművet is összerajzoltak és összefújtak, ezután figyeltek fel rájuk a rendőrök.

Sajtótájékoztató. Videó: 112Press

A 20-25 év közötti, budapesti és pécsi fiatalok túlnyomó része büntetett előéletű, hasonló cselekedeteik miatt álltak már a bíró előtt, de van, aki emellett testi sértésért és garázdaságért is kapott büntetést. A banda tagjai között akad, aki megvert egy BKV-ellenőrt, amikor az rajtakapta a jármű firkálása közben.

Eddig elég olcsón megúszták a rongálásokat és a villamos kisiklatását. Nagyon bízunk benne, hogy a bíró most megfelelő ítéletet hoz.

Aki rendszeresen olvassa a blogot az tudja, hogy általában megvédem azokat a turistákat, akik kezeletlen jeggyel utaznak a BKV-n. Azért szoktam a védelmükre kelni, mert sok külföldi a tájékoztatás teljes hiánya miatt sokszor azt sem tudja, hogy mit kell csinálni a jeggyel, és ilyen ősrégi mechanikus lyukasztót is maximum a múzeumban látott. Tehát sokszor nem szándékosan bliccelnek.

Az alábbi történet viszont más. Más, mert a 4-6-os villamosra felszálló turistáknak nem volt jegyük, amiből arra következtetek, hogy az utazásért nem is akartak fizetni. Lehet, hogy ott ahol felszálltak nem tudtak jegyet venni, mert vagy nem árultak sehol, vagy nem volt náluk apró, de egy ismeretlen országban, egy ismeretlen városban nem szállok fel úgy a tömegközlekedésre, hogy az utazás ellenértékét nem fizetem ki. Ezért sem értem, hogy az utasok miért szóltak bele az ellenőr munkájába. Az ellenőr egyébként nem tudta megbüntetni a turistákat, mert egy utas jegyet lyukasztott nekik, majd jó tanácsokat osztott, hogy hogyan lehet kibújni a büntetés alól:

Kedves BKV-figyelő!

Gondoltam megosztok egy élményt amit a minap tapasztaltam a 4-6-os villamoson. A Margit-híd budai oldalán szálltam fel a villamosra. Amikor is már folyt egy jegy ellenőrzés.

Egy ellenőr kérte a jegyeket két huszonéves lánytól. Mint a részletekből kiderült számomra, mindkét csajszi külföldi volt. Egy magyar srác tolmácsolt nekik. Persze nem volt jegyük és értetlenkedtek, hogy most miért kell egyáltalán meg gondolom, hogy nem tudták, hogy kell jegyet venni. Sajnos a társalgást nem hallottam mert zenét hallgattam közben.

A BKV ellenőr egy papírra felírta a pótdíj összegét amit szeretett volna bevasalni a két leányon. Kisvártatva az ellenőr mögül felbukkant egy Magyar hölgy aki 2db érvényesített vonaljegyet nyomott a két külföldi kezébe. Persze sokan ezt megmosolyogták a vilin míg az ellenőr fején látszott, hogy ő nem tartja valami jópofának a dolgot. Ez a tipikus "mit kell szívózni szegény külföldi turistával?" esete.

A Jászai Mari tér következett mikor is nyíltak az ajtók és egy másik úgyszintén Magyar hölgy lekísérte a két lányt a villamosról, gondolom azzal a céllal, hogy elkerüljék az ellenőr általi pénzbírságot. Mivel, hogy az ellenőr nem nagyon akarta ennyiben hagyni a dolgot és le is szállt a külföldiekkel együtt a villamosról.

Miután elindult a villamos egy mögöttem álló utas odalépett  ahhoz a sráchoz aki tolmácsolt a külföldieknek és megkérdezte, hogy tényleg az történt e amit látott. Majd kitörő örömmel fejezte ki tetszését a történtek iránt.  Szívem szerint megkérdeztem volna ezektől az emberektől, hogy minek örülnek ennyire, de nagy valószínűséggel én lettem volna a közellenség.

Nekem ez az egész furcsa volt egy kicsit. Emberileg persze rendes volt az utasoktól, hogy segítettek a két "szerencsétlen" külföldinek a "gonosz" jegyellenőrrel szemben. Másrészről viszont nem tetszett, hogy inkább a külföldit segítik azzal az emberrel szemben aki csak a munkáját végzi. Amit felháborítónak tartok az egészben, hogy idejön két külföldi emberke és úgy tesznek mint akik nem tudták hogy jegyet kell venni. Nem tudom mit hittek. Mintha annyira jól menne itt mindenkinek, hogy ingyen lehet utazni. Ha meg tényleg fogalmuk sem volt az egészről már azért is megérdemeltek  volna egy büntetést. Ha ennyire felkészületlenek egy idegen országban.

Másik fele pedig az, hogy nem okozott volna nekik nagy problémát ez az összeg. Nem úgy tűntek mint akik egy harmadik országból jöttek volna. Ha nekünk kell jegyet venni és ráadásul fizetésünkhöz mérten igen drága is akkor nehogy már egy tehetősebb külföldi megússza a jegyvásárlást. Engem külföldön minden gond nélkül úgy megsarcolnának, ha nem lenne nálam érvényes jegy. Hiába játszanám a bugyuta külföldit aki azt se tudja, hogy hol van. Ez ugyanolyan dolog mint, hogy az EU-s országok nyugdíjas polgárai ingyen utazhatnak a BKV összes járatán. Ez csak nálunk létezik. Magyar nyugdíjas nem utazhat más EU országban ingyen.

Elnézést, ha egy kicsit hosszúra sikerült és kicsit katyvaszos lett. Csak szerettem volna megosztani ezt az élményt.

Maradok tisztelettel és mély elismeréssel a BKV-figyelő iránt.

Üdvözlettel, P. Péter

Alig egy órája, hogy a blog Facebook oldalán kiosztottam az FJX-193-as rendszámú 103-as busz vezetőjének a heti Arany Korány díjat, most a BKV-nál tapasztalható morális válságról kell írnom. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) mai blogbejegyzésében arról ír, hogy a BKV dolgozói sokszor levegőnek nézik a fogyatékkal élőket, és nem foglalkoznak velük. A blog egy konkrét esetet is megemlít, amikor kérdés nélkül, durva megjegyzések kíséretében szállított le a buszsofőr egy értelmi fogyatékos férfit egy BKV buszról. Mint írják, az, hogy ennek a problémának a megoldása többszöri megkeresésük és megoldási javaslataik ellenére sem érdekli a BKV vezetését, szerintük azt jelzi: a cég morálisan már réges-rég csődbe ment. Íme a bejegyzés:

Kérdés nélkül, durva megjegyzések kíséretében szállította le a buszsofőr azt az értelmi fogyatékos férfit, aki ÉFOÉSZ tagsági igazolványát mutatta fel neki felszálláskor. Bár a megfelelő, ingyenes utazásra jogosító igazolvány is nála volt, alkalma sem volt meggyőzni a sofőrt: úgy tűnik, egy az érdekérvényesítésben esetleg járatlanabb, nem kellő határozottsággal fellépő értelmi fogyatékos embert kiabálva lezavarni a buszról számára könnyen megy. Amikor a fiatalembert ellátó napköziotthon vezetője szóvá tette az esetet a BKV ügyfélszolgálatán, minősíthetetlen stílusban utasították el a panaszt.

Az érdekvédelmi szervezetek - főként, ha a fogyatékosságügy területén tevékenykednek - hozzászoktak már ahhoz, hogy éveket, sőt, évtizedeket (lásd: Ptk. cselekvőképesség) kell küzdeniük a fogyatékos emberek életét javító egy-egy intézkedésért. Megszoktuk már, hogy eggyel többször kell visszamásznunk az ablakon, mint ahányszor kidobnak azon a bizonyos ajtón.

Jogalkotási szinten is hosszú évek óta problémát jelent egy olyan szabályozás kialakítása, amely mind a fogyatékos emberek szükségleteinek, mind pedig a magyar állam gazdasági teljesítőképességének megfelel (ahogyan erről a Fogyatékos emberek esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998. évi 26. törvényben is szó van). A kedvezmények és szabályok átgondoltabbá tétele minőségi változást hozhatna számos család életében - csak a példa kedvéért: a gyermekét gyógypedagógiai intézménybe kísérő szülő a visszaútra nem kap kedvezményt. Naponta ez 640 forint plusz kiadást jelentene, ha emiatt nem kényszerülne amúgy is teljes árú BKV bérletet venni a minimális összegű ápolási díjból élő szülő.

De az, hogy a BKV munkatársai - legyen az sofőr, ellenőr vagy ügyfélszolgálatos - megalázóan bánnak az értelmi sérült emberekkel, és hogy ennek a problémának a megoldása többszöri megkeresésünk és megoldási javaslataink ellenére sem érdekli a BKV vezetését, szerintünk azt jelzi: a cég morálisan már réges-rég csődbe ment.

Több, mint egy hónapja írtam nektek arról, hogy a BKV és a BKK új, úgynevezett "pókhálós" jegyellenőrzési rendszere szabályellenes. A BKV ellenőrei mellé a BKK biztonsági őröket, közterület-felügyelőket és rendőröket vezényelt, akik pár nap leforgása alatt több száz szabályellenes pótdíj kiosztásában segédkeztek a végállomásokon.

Elég kínos baki, már csak azért is, mert ez sem a BKV, sem a BKK nagy tudású szakembereinek nem szúrt szemet, még a hangos civilből lett pulikutyának vezérigazgatónak sem, aki megrendelte a rendőröket és a közterület-felügyelőket. Kínos, mert hivatalos személyek is segítettek a szabályellenes pótdíjak kiosztásában, elkérték az utasok iratait, és felvették az adataikat is.

A BKV-figyelő 2011. december 15-én rákérdezett a BKV ügyfélszolgálatán, illetve a BKK sajtóosztályán, hogy akkor hogy is van ez.

Meglepetésemre a BKV-nál nem tudtak semmiről, ők is előző nap olvastak erről a blogon, más információjuk nem volt. Tehát a BKV és a BKK között kitűnő a kommunikáció, ez már biztos. Beírtam a vásárlók könyvébe, de választ még mindig nem kaptam, csak egy halasztásról szóló levelet. Azért érdekes ez, mert a vásárlók könyvében tett panasza a vásárlónak írásbeli panasznak minősül, amelyet a vállalkozás 30 napon belül írásban köteles megválaszolni.

A BKV ügyfélszolgálatán felhívtam a BKK sajtóosztályát, ahol a telefonon feltett kérdéseimre nem voltak hajlandóak válaszolni, és az illetékes nagy tudásúval sem beszélhettem. Kérték, hogy írjam meg a kérdéseket e-mailben, de mivel több levelemre sem érkezett válasz, kértem, hogy kapcsoljanak valakit. A sajtóosztályon dolgozó hölgy megnyugtatott, megígérte, hogy válaszolni fognak, és szerinte eddig minden levelemre válaszoltak, tehát nyilván akkor hazudok.

Átküldtem a kérdéseket és a bejegyzést e-mailben, de választ a mai napig nem kaptam. Eddig négy alkalommal telefonáltam a BKK sajtóosztályának, de minden alkalommal mellémagyaráztak, és megnyugtattak, hogy hamarosan jön a válasz. Csak győzzem kivárni.

Azért is fontos erről beszélni, mert a BKV és a BKK sajtóosztálya rendre nekitámad a sajtónak, és kijelentik, hogy ha kérdeztek volna a cikk megírása előtt, készséggel válaszoltak volna a kérdésekre. Nem írok neveket, de nehéz olyan tömegközlekedéssel foglalkozó újságírót vagy bloggert mutatni, akinek nincs hasonló ügye a BKV-val. Ha kínos kérdéseket tesz fel az ember, akkor vagy húzzák az időt hetekig, amíg a téma körül elül az érdeklődés, vagy nem válaszolnak soha.