BKV-figyelő

Szombaton a BKV-figyelőn a BKV hatályos szerződéseivel foglalkoztunk. A nyilvánosan is elérhető listából kiemeltem közel húsz most is hatályban lévő szerződést, amelyet a rövid leírásból és a mellette feltüntetett árból érdekesnek találtam, és arra kértem az olvasókat, keressenek túlárazott, szerintük felesleges szerződéseket.

Ma a BKV egy terjedelmes közleményt küldött ki a sajtónak, melyben cáfolják, amit a BKV-figyelő le sem írt. A társaság a közleményben többször is leírja, hogy "a blog állításával ellentétben", "állítás látott napvilágot" holott ha figyelmesen elolvassák az eredeti bejegyzést, akkor mindenki számára egyértelmű és világos, hogy a blog nem állított semmi ilyet, csak a szerkesztő számára érdekes szerződéseket emelt ki a 67 oldalas listából. Kiemelte, de nem állította, hogy túlárazott, ahogy azt sem, hogy felesleges, bár azok után, hogy a társaság a közel húsz dokumentum közül csak négyet tudott megcáfolni, megmagyarázni, azt sem tartjuk kizártnak, hogy a többivel valóban gondok vannak.

Most pedig jöjjön a BKV közleménye. A zárójeles dőlt betűs rész azért került bele, hogy az olvasó is lássa, mi a valóság.

Szerződéskötés és üzemeltetés szakmai alapon, gazdaságosan

A BKV Zrt. mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb költségszinten - az alaptevékenység ellátásának sérülése nélkül - biztosítsa az utazóközönség kiszolgálását. A sajtóban azonban sajnos több esetben pontatlan állítások hangzanak el, ráadásul többségében olyan szerződések miatt próbálják a Főváros és a BKV mai vezetését pellengérre állítani, melyeket a BKV - mára büntetőeljárásba vont - korábbi, 2006 és 2009 közötti vezetői kötöttek.

A BKV Figyelőben több pontatlan állítás látott napvilágot. (Helyesen: Ebben a témában a BKV-figyelőn egy állítás sem látott napvilágot). Elsőként vegyük a cikk beharangozására használt állítást: a BKV Zrt.-nek nincs 2 milliárd forintos, vagy azt meghaladó tanácsadói szerződése egyik partnerével sem, a BKV Figyelő erre vonatkozó állítása hazugság, mely miatt a BKV helyreigazítást kért az Origo hírportál blogjától. (A BKV-figyelő a 2 milliárd forintot az eddig megkötött tanácsadói szerződések összegének összességére írta, és a félreértések miatt ezt egyértelműen ki is emelte). A BKV-nak volt ilyen szerződése, Antal Attila kötötte és mára büntetőeljárás van emiatt folyamatban, a szerződést évekkel ezelőtt a BKV felmondta. Ezt úgy beállítani, hogy 2012-ben is a BKV erre költ pénzt, ferdítés és kizárólag azt szolgálja, hogy a közvélemény szemében a BKV-t továbbra is pazarló nagyvállalatként állítsa be, miközben az elmúlt évtizedek legnagyobb szabású intézményrendszeri átalakítása és belső megtakarítási programja zajlik a cégnél, melynek a korábbi évek gyakorlatával ellentétben nem a tarifaemelés és a járatritkítás áll a fókuszába, hanem a belső megtakarítási potenciálok kiaknázása. (A bejegyzésben Antal Attila ezen szerződése még csak említésre sem került, tehát nem a BKV-figyelő ferdít, hanem a BKV sajtóosztálya).

Ugyanitt megjelent, hogy a BKV jelentős összeget költ madárriasztóra. A madárriasztó alkalmazása a BKV területén több szempontból is indokolt. Egyrészt a madárriasztóval infrastruktúrát védenek, hiszen a galambok komoly károkat okozhatnak a műszaki berendezésekben, másrészt az utasokat védik a galambok okozta kellemetlenségtől, a madarak ürülékétől. Mindezeken túl, esztétikai szempontból, és ami még fontosabb, higiéniai okokból is elengedhetetlen, hogy a BKV érintett területeit madárvédelemmel lássuk el, ezek jellemzően fizikai védelmet, tüskék telepítését jelentik.

A példák között szereplő szódavíz automaták üzemeltetésére 2006-ban az ingatlanhasznosítási szakterület kötött szerződést az ESMA Magyarország Kft.-vel. A szerződés nyilvántartásban feltüntetett becsült értékek nem a kifizetést jelentik, hanem - az indokolt esetben szigorú ellenőrzési feltételek mellett - a szerződésből maximálisan lehívható összeget. Ez a szerződésben a lehívásra vonatkozóan jogi kötelezettségvállalást nem jelent. A szerződésből évente átlagosan 2,5 millió Ft megrendelést adunk ki, a BKV dolgozói számára (járművezetők, karbantartók, stb.) jogszabályban előírt, munkavédelmi szempontból kötelező védőital-ellátás érdekében, tehát a szerződéses keretösszegként a cikkben szereplő 134 millió forintot az átlagos költés alapján 54 év alatt költi el a BKV. (Bár a BKV-figyelő egyáltalán nem sajnálja a szódavizet a BKV dolgozóitól, így közel a csődhöz illene eldönteni, hogy annak az évi 2,5 millió forintnak nem lenne-e jobb helye, már csak azért is, mert a legtöbb helyen a védőital a csapvízzel, télen pedig a meleg teával egyenlő).

A BKV Figyelő állításával ellentétben (Kiemeljük ismételten, hogy a blog ezen szerződéssel kapcsolatban nem állított semmit!) a 300 ezer forint értékű keretszerződés, amelyet 2008-ban kötött a BKV, nem egyszeri domain regisztrációt jelentett, ami alapján botrányosnak próbálták ezt beállítani, hanem az ár magában foglalta az internet havi előfizetési díját, a nevek bejegyzését, IP címek rezerválását, a tárterület biztosítását. Az ár 2008-ban volt aktuális, üzleti partnerek számára, amely köztudottan magasabb, mint ami otthoni használatra vonatkozik. 2009. január 1-től a BKV a Synergonnal áll szerződésben, így minden domain regisztrációval, internet-szolgáltatással kapcsolatos költség őket terheli, a velük kötött szolgáltatási szerződés keretében, tehát a szenzációként tálalt szerződés 4 évvel ezelőtti. (A listában "domain név regisztrálása" szerepelt, amiért egyértelműen sok a 300 ezer forint).

Szintén a blog kifogásolja az ún. kikötőszemlézést, de ez a szemle nem egy-két órás rátekintést, hanem vízből kiemelést és elszállítást is magában foglal. A szemlézésre vonatkozó szerződéskötés a hatóság által előírt feladatokra 39.300e Ft értékben pályáztatás útján történt 2011-ben. A munka lényege az, hogy ezek olyan közforgalmú kikötők, amiket a BKV köteles üzemeltetni és mint ilyen, hatósági engedély szükséges a működtetésükhöz. A kikötőket a hajózási hatóság előírásai szerint 10 évente le kell vizsgáztatni, illetve meder- és parthasználati díjat kell fizetni. Ez az összeg a szemlén kívül tartalmazza a kikötők rögzítését, pótlását, elszállítását, vízből való kiemelését, szárazon történő festését, karbantartását, javítását, majd az ezt követő vizsgáztatást, a szemléztetést és az eredeti helyre történő visszaállítást. Ezek a kikötők a saját hajók üzemeltetéséhez szükségesek, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a hajózás évente mintegy 30-40 milliós nyereséget termel a BKV-nak (részben kikötők bérbeadásából). (A listában parti szemle szerepel, amiért egyértelműen sok a 40 millió forint).

A BKV Zrt. a korábban kötött szerződéseket folyamatosan felülvizsgálja, szükségességüket ellenőrzi. Például a szintén hivatkozott, még 2007-ben Antal Attila által kötött Kontakt Busz Kft-vel határozatlan időre kötött szerződés megszüntetése folyamatban van, évek óta nem történt kifizetés erre a szerződésre. Nem minden szerződés mondható fel rögtön: például egyes szerződések esetében a garanciavállalások, jótállások miatt van még hatályban szerződés, de ez nem azt jelenti, hogy az évekkel ezelőtt kötött szerződésekre ma is kifizet összegeket a BKV.

A BKV Zrt. minden dolgozója és vezetője felelősségteljesen, legjobb szakmai megítélése szerint dönt, amikor valamely feladat ellátására külső partnerrel köt szerződést, a korábbi szerződéskötési gyakorlatot a társaság vezetése felszámolta. Egy BKV-hoz hasonló méretű gazdasági társaság életében mindig lehet olyan szerződéseket találni, melyek a valós háttér ismerete nélkül szenzációként állíthatók be. A BKV több ezer járművet üzemeltet, a legkisebb alkatrész beszerzésére vonatkozó keretszerződés is tízmilliós nagyságrendű lehet. Kérjük, mielőtt valaki szenzációt próbál gyártani ilyen témában, kérdezzen, válaszolni fogunk - a BKV Figyelő ezt elmulasztotta, ehelyett hazugságokkal vezeti félre a közvéleményt. (A BKV-figyelő a mai napig várja a BKV és a BKK válaszát a szabályellenes jegyellenőrzési rendszerrel kapcsolatban egy hónapja feltett kérdéseire. A sajtó tapasztalata az, hogy sem a BKV sem pedig a BKK nem szeret a számukra kényes témákra válaszolni, helyette húzzák az időt, amíg a téma körül elszáll az érdeklődés.)

Leállították a BKV-nál az alkatrészek beszerzését, ezért bizonytalanná vált, hogy meddig tudják a járműveket forgalomba adni, mivel emiatt nehezebben lehet javítani őket - mondták szakszervezeti vezetők hétfőn.

Nemes Gábor, a főleg buszos szakszervezeteket tömörítő Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke azt mondta, a múlt héten állították le az alkatrész-utánpótlást, így csak azokat az alkatrészeket használhatják fel, amelyek a raktárban vannak, vagy úgynevezett donorjárművekből még kiszerelhetők és beépíthetőek.

Pontosan nem tudni, hogy hány alkatrész maradt még a garázsokban, de ha ezek elfogynak, akkor okafogyottá válik a KEKSZ által korábban bejelentett forgalomlassító demonstráció, mert nem lesznek buszok, amelyeket ki tudnának adni a forgalomba. A KEKSZ a múlt héten ugyanis közölte, hogy ha nem változik a helyzet a BKV-nál, illetve nem haladnak megfelelő ütemben a bérekről és kollektív szerződésről folyó tárgyalások, csak azokat a járműveket fogják a forgalomba engedni, amelyek mindenben maradéktalanul megfelelnek az elvárásoknak.

Gulyás Attila, a kötött pályás szakszervezeteket tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke azt mondta, nemcsak a járművekben, hanem az infrastruktúrában (sínek, biztosítóberendezés, váltók, felsővezetékek) is keletkezhetnek olyan hibák, amelyeket alkatrészhiány miatt nem lehet javítani. Hangsúlyozta, hogy a múlt héten az utolsó méter felsővezetéket is beépítették egy lopás pótlására, és ha bármelyik HÉV-vonalon újabb kábellopás lesz, akkor nem tudják pótolni a kábeleket, le kell állítani a vonal működését.

A metróban a szerelvények számát nem lehet nagymértékben csökkenteni, mert balesetveszélyes, ha "tömegek" tartózkodnak a peronon, ebben az esetben be kellene zárni az adott állomást. A szakszervezeti vezető szerint már elkészült egy olyan menetrend, amely csúcsidőben a jelenlegi 90 százalékos férőhely-kihasználás helyett 100 százalékkal számol, így viszont az utasok a megállókban maradnak, mert nem férnek fel a járművekre.

Gulyás Attila úgy véli, márciusra válhat kezelhetetlenné a helyzet, ha addig egyáltalán kihúzza a BKV, pénztelenség miatt ugyanis már korábban is összeomolhat a budapesti közösségi közlekedés.

Mint megírtuk, naponta 300-400 busz hibásodik meg a forgalomban, ami az elmúlt 2-3 év adataihoz viszonyítva 40 százalékos emelkedést jelent, a buszok műszaki állapota lassan már az utasok biztonságát veszélyezteti, így az alkatrészhiány valóban a BKV leállásával fenyegethet.

Tarlós István főpolgármester szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a BKV anyagi helyzetének rendezéséről lesz szó. Tarlós István pénteken azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél, és a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot, és a legvégső esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást, és megadná a főváros által kért 21 milliárd forintos támogatást.

(HVG, MTI)

Megszünteti az éjjeli és hajnali szolgálati járatokat a BKV, hogy a cég spórolni tudjon, miután nem jut hozzá ahhoz a 32 milliárd forinthoz, amelyet a kormány zárolt tavaly. A főváros hajlandó lenne jelentős tarifaemelésre is, de előbb a milliárdokat szeretné megkapni a kormánytól. Legvégső esetben, ha elfogy a pénz, akkor a járatritkítást is megfontolja a BKV, -írja az [origo].

"Forgatókönyv készült a csökkentett üzemmódról: arról, hogy mely vonalakon indulna kevesebb busz vagy villamos, de ezt csak a legvégső esetben vetné be a BKV" - mondta az [origo]-nak a budapesti közlekedési vállalat ügyeire rálátó forrás. Példaként azt mondta, négy- vagy ötpercenként jönne a 7-es busz, hat Combinóval kevesebb járna csúcsidőben a Nagykörúton, és a városhatáron túl közlekedő buszokat is ritkítanák. Szerinte "ezt megéreznék a megállóban ácsorgó fővárosiak, így elég nagy lenne a nyomás a fővároson és a kormányon, hogy megadják a hiányzó pénzt".

A járatritkítások első ütemét viszonylag gyorsan, akár egy hét alatt is bevezethetné a BKV a forrás szerint, ha például az egyik hétről a másikra az iskolaszüneti menetrendre állítanák át. "Ezzel nem lehet milliárdokat spórolni, de az utasok is gyorsan észrevennék, hogy nagy a baj, és ez sürgetné a döntéshozókat" - mondta, de úgy tudja, a cég csak akkor tervezi a menetrend átalakítását, "ha az utolsó forintja is elfogy".

Tarlós István főpolgármester pénteken jelentette be, hogy a BKV "kritikus helyzete" miatt szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését. A fővárosi közlekedés ugyanis a BKV-t felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint január végén, február elején leállhat, ha a cég nem jut hozzá a kormány által tavaly ősszel a költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy Budapest nem tudja máshonnan előteremteni a hiányzó pénzt.

"Magas társadalmi kárral járna"

A főpolgármester szombaton nyilvánosságra hozott előterjesztésében, amelyről szerdán tárgyalnak a fővárosi képviselők, azt írja: a főváros hajlandó 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtani a cégnek, és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adni április 30-ig.

Tarlós a járatok ritkítását is részletesen elemzi az előterjesztésben: ha a menetrend átalakításával "érdemi hatást jelentő 22 milliárd forintot" szeretne spórolni a BKV (ez a cég éves költségvetésének nagyjából hatoda), és csúcsidőben nem változtatna a menetrenden, csúcsidőn kívül le kellene állítani gyakorlatilag az összes járatot. Ezt Tarlós "elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak" nevezi.

Egyéb - az előterjesztésben ismertetett - forgatókönyvek szerint úgy tudna 22 milliárdot spórolni a BKV, ha minden vonalon minden harmadik járatot megszüntetne csúcsidőben is, vagy ha a buszok kétharmadát kivonná a forgalomból. Tarlós szerint bármelyik forgatókönyv megvalósítása "aránytalanul magas nemzetgazdasági és társadalmi kárral járna", így nem javasolja, hogy a menetrendek átalakításával spóroljon a BKV.

200 milliót spórolnak a szolgálati járatokon

A BKV az elmúlt hetekben több megtakarításról is döntött: felmondta például eddigi utas- és balesetbiztosítást, és külső vállalkozók helyett saját alkalmazottakkal takaríttatja a járműveket és a végállomásokat január elsejétől.

A BKK azt is közölte az [origo]-val, hogy a menetrendeket tartalmazó paraméterkönyvben egy ponton biztosan lesz megtakarítást hozó változás. A BKK szerint a BKV tavasszal "lényegében megszünteti" a szolgálati járatok rendszerét (az nem világos a BKK válaszából, hogy ez az összes szolgálati járatnak vagy jelentős részüknek a megszüntetését jelenti-e). Olyan buszokról van szó, amelyek üzemzárás után hazafelé, hajnalban pedig a munkába viszik a BKV-sofőröket.

"A BKV járművezetői a bővített rendes éjszakai hálózat járatait vehetik majd igénybe" - írta megkeresésünkre a BKK, amely szerint egyes szolgálati járatok kiváltására több éjszakai busz közlekedik majd. A BKK szerint a BKV ellátási területén kívülre (például Érdre, Dunakeszire) közlekedő szolgálati járatok is megszűnnek, ezért az itt élő járművezetőket majd úgy foglalkoztatják, hogy "a helyközi közlekedés rendes járataival hazajussanak és beérjenek munkába". Az intézkedéstől évente nagyjából 200 millió forint megtakarítást remél a BKK és a BKV.

Nemes Gábor, a Cinkotai Autóbusz Szakszervezet elnöke az [origo]-nak azt mondta, még pénteken is egyeztetett a szakszervezetekkel a BKV a szolgálati járatokról, ezért a BKK bejelentése meglepte. "Ezek a buszok azért fontosak, mert az éjszakai közlekedés a főútvonalakon történik, nem fedi le a várost, a sofőröknek pedig valahogyan haza kell jutni a buszgarázsból vagy a remízből" - mondta Nemes. Nemes szerint a BKV vezetése a szakszervezeteknek azt mondta, még vizsgálják, honnan hogyan jutnak haza a buszvezetők, de döntés még nincs.

Kérdés, mivel elégszik meg a kormány

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a héten egyeztetett a BKV helyzetéről. Tavaly év végén arról volt szó, hogy Matolcsy György és Tarlós István tárgyal a BKV finanszírozásáról, de a miniszter az államtitkárát küldte egyeztetni, mire Tarlós Vitézyt jelölte ki tárgyalópartnernek, és közölte, nem vár eredményt az egyeztetéstől.

A BKK szerint ezek a tárgyalások jelenleg valóban "nincsenek olyan szakaszban, hogy a finanszírozás megoldását érdemben jelentő megállapodásról be lehessen számolni", és a menetrendek változtatásról sem tárgyal a főváros és a kormány. A kormány ugyanis ragaszkodik egy olyan koncepcióhoz, amely hosszú távon is megoldhatja a finanszírozást, csak ennek elfogadása után folyósítja a 32 milliárd forintot.

A főváros hosszabb távú hatékonyságnövelő intézkedésektől sem zárkózna el. Erre utal, hogy Tarlós előterjesztésében szerepel: "a legvégső esetben" akár hétszázalékos tarifaemelést is elfogadna a főváros, de csak az után, hogy a kormány felszabadította a 32 milliárd forintos normatív támogatást. Pénteken délelőtt kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megtudjuk, a Tarlós által javasolt intézkedésekkel (támogatás, tagi kölcsön, esetleges tarifaemelés) megelégszik-e a kormány, de nem kaptunk választ.

(origo)

Amíg Tarlós István főpolgármester BKV tarifaemelésen vakarózik, addig a BKV-figyelő utánanézett, hová is folyik el a BKV-n belül az adófizetők pénze.

Összesen 2 milliárd forintba kerülő tanácsadói szerződések, szódavíz 140 millióért, domain név regisztrálás 300 ezerért, kutatások, elemzések, auditálások 300 millióért, madárriasztás 7 millióért, kikötő szemlézés 40 millióért. Ez csak néhány azon szerződések közül, amiket a BKV az elmúlt években kötött, és amik még mindig hatályban vannak. (A hatályos szerződései nyilvánosak, akár te is végignézheted a listát, csak kattints ide!)

Mint ismeretes a BKV takarékoskodni szeretne, ezért felmondták az utasok baleset-biztosítását, és a takarítókkal, biztonsági őrökkel kötött szerződést is. Ez még semmi, az alkatrészbeszerzést is leállították, és a végállomási tartózkodókban is lejjebb letekerték a fűtését.

Bizonyára jól jönne most az a több milliárd forint, amint a társaság az elmúlt években herdált el teljesen feleslegesen. Bár a társaság elismeri, hogy voltak feleslegesen megkötött, túlárazott szerződések, és ezek ügyében feljelentést is tettek, a BKV és a BKK kommunikációjából, valamint a bevezetett intézkedésekből jól látszik, hogy még mindig nem merik beismerni, hogy a társaság adóssága nem a bliccelőknek és nem is az egyszeri alkalmazottaknak köszönhető, hanem az értelmetlen és teljesen felesleges pénzszórásnak. Persze miért is ismernék be, amikor sokkal könnyebb az egyszeri embert egymásnak ugrasztani más hibái miatt.

Ha lesz egy kis időtök, lapozgassatok bele a listába, és írjátok meg, szerintetek melyik szolgáltatást árazták egy "kicsit" felül, vagy melyik szerződést érzitek teljesen feleslegesnek. Én kigyűjtöttem már egy párat, ami számomra érdekes:

Nagyításhoz kattints a képre!

A BKV "kritikus helyzete" miatt jövő szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a főpolgármester. Tarlós István jelezte, hogy egy esetleges tarifaemelésről is döntene a főváros, hogy megkapja a zárolt állami támogatást. Szerinte a BKV leállása "nem tréfadolog", és a közlekedési káosz, illetve a "politikai skandalum" mellett a négyes metró uniós támogatásának elvesztését is jelentené.

Akár a tarifákat is emelné a főváros, hogy megkapja a zárolt állami támogatást - mondta Tarlós István főpolgármester, aki jövő szerdára rendkívüli ülést hívott össze.

Tarlós azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig. Emellett befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és esetlegesen tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást - mondta Tarlós.

Csütörtökön erősítette meg a Budapesti Közlekedési Központ a Népszabadság értesülését, hogy január végén, de legkésőbb február elején leállhat a BKV, ha a cég nem jut hozzá a normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat ugyanis nem tudja előteremteni a korábban zárolt 32 milliárd forintos állami támogatás kieső összegét. Azt is hozzátette, hogy számításaik szerint a BKV leállása napi 14 milliárd forint kárt okoz a nemzetgazdaságnak.

A főpolgármester szerint ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódik, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság. "Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" - tette hozzá Tarlós István.

Nem tréfadolog

Tarlós szerint a főváros "erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait", az intézmények rovására "összekapart" 21 milliárd forintot, és "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban".

"Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" - jegyezte meg Tarlós István. A főpolgármester arra is kitért, hogy ezeket az "áldozatokat" csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó.

"Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem" - jelentette ki Tarlós, és hozzátette, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV. Szerinte ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a "közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával", hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész. Megjegyezte: ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot. "Ehhez képest az, hogy most 21 milliárdon vitatkozik a tárca és a fogadatlan prókátor képviselők, ez nekem elég viccesnek tűnik" - fogalmazott Tarlós István.

"Az MSZP károgása visszataszító"

Tarlós felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, húsz éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni. Megjegyezte azt is, hogy "ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel". A főpolgármester azt mondta: amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; "26 ízben" tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.

Tarlós István szerint az utóbbi hetekben "túl hangos lett az MSZP". Úgy fogalmazott: megköszöni az ellenzék segítségét a probléma megoldásában, "de az a hangos kritika és az a károgás, amit az MSZP mutat a BKV ügyében, az rendkívül visszataszító, mert ezt a céget egy évvel ezelőtt valakik itthagyták ebben az állapotban, és ezek a valakik ők voltak".

(MTI, Origo)