BKV-figyelő

Rocko, igen, tény, hogy roppant fárasztó és unalmas mindig ugyanazon - már többször megcáfolt - érvek ellen küzdeni, amik állandóan felmerülnek a hasonló témájú topikokban, posztokban.

A tegnapi poszthoz kapcsolódó hozzászólások jól megmutatják a fejekben uralkodó sötétséget. Vitathatatlanná teszi, hogy frusztrált közlekedőkkel vannak teli az utak. Munkahelyükön és/vagy otthon elnyomott emberek, akik közlekedési eszközük típusától függetlenül az utakon vezetik le feszültségüket, s ott próbálják kiélni hatalmi ambícióikat. Ez azért aggasztó, mert ezek az emberek nap mint nap komolyan veszélyztetik az élet- és vagyonbiztonságot. Eközben természetesen meg vannak győződve arról, hogy ők szentek és sérthetetlenek, s hogy képességük abba az 5%-ba sorolja őket, akik valóban tudnak vezetni.

Rögtön leszögezném az arany igazságot, a végső következtetést, ami minden normális párbeszéd alatt elhangzik, s amivel általában mindenki egyetért: csak bunkó ember van, aki akkor is bunkó lesz, ha autóba, biciklire vagy akár kamionba ül, de akkor is, ha gyalogosan közlekedik.

Már egy

másik írásomban is leírtam, hogy a kivilágítatlan, önmagára és másokra veszélyes bicikliseket mi, normálisan viselkedő, s a szabályok betartására törekvő kerékpárosok utáljuk a legjobban. Már régóta tervezem, hogy egy Rendőrséggel közös akcióban rápirítunk a "sötét" bringásokra. Ezúton kérem, hogy az autósok is szervezzék meg ugyanezt a "félszemű" autósok kiszűrésére, mert nem kevés van az utakon belőlük.

Szabályok - szabálysértések. Nos, igen, léteznek, s aki azt mondja, nem követ el szabálysértést, az hazudik. Persze itt is igazán toleránsak és mértéktartóak vagyunk: MINDIG a másik szabálysértése tűnik nagyobb jelentőségűnek, miközben a saját magunk által elkövetettet hajlamosak vagyunk lekicsinyíteni, még jobb esetben komplett ideológiát gyártani annak megmagyarázására.

Lássuk be, minden közlekedési csoportnak megvan a saját "keresztje". Sajnos szó szerint is. Más típusú szabálysértéseket követ el a kerékpáros és másfélét az autós, s hogy illeszkedjünk a bloghoz, másfélét a buszos. Jogos a felháborodás a piros lámpán átsuhanó bringás látványakor, járjon is érte a büntetés. Nem menti fel a bringást az sem, hogy bármelyik jelzőlámpához állva, minden pirosra váltáskor legalább egy autós megy át azon. Tudom, erre megvan a magyarázat: "Nem mertem megállni, nehogy belémjöjjön a mögöttem lévő." Aha. De akik ezzel nyugtatják magukat, azok vannak legjobban kiakadva, ha egy bringás teszi ezt. Szerintem meg fogja be mindkettő a száját, még akkor is, ha én is meg tudom magyarázni, s alá tudom támasztani szépen hangzó statisztikákkal, hogy az elindulás pillanata az egyik legveszélyesebb pont a kerékpáros útjának során, s mindenki jobban jár, ha inkább figyelmesen elindul egy kicsit hamarabb. Persze nem magyarázkodom, mert az csak porhintés lenne, s úgysem győznék meg senkit - nem is célom.

"Tisztelt" BKV!
 
Tegnap (III. 17) este a 8-as busz vonalán utaztam, azonban a Gazdagrétről a tájékoztató jellegű menetrend szerint 19:50-kor induló busz jó 5 perces késéssel érkezett. Mivel siettem, ezért a forgalommentes esti órán érthetetlen volt a késés.
 
A buszra felszállva az órámat feltűnően néztem. Erre a buszvezető a mikrofonba, mindenki számára jól hallhatóan megkérdezte "Új órád van gyerek?".
 
Előre mentem tisztázni a dolgot, amire minősíthetetlen hangnem és szóhasználat volt a válasz, amit az "ülj le a seggedre köcsög" zárt a buszvezető részéről.
 
A végállomásig, a MÁrc. 15-e térig utaztam, rettegve, mivel a tetemes késés miatt valószínűleg ámokfutóként vezetett a sofőr.
 
A busz száma 13-36 volt.
 
A cégemtől minden hónapban megkapom a havi bérletet, így soha nem potyázom, havonta fizetek a "szolgáltatásért". Úgy gondolom, hogy ez az eljárás és hangnem megengedhetetlen egy szolgáltatást végző cégtől (akit jelen esetben a buszvezető képviselt.
 
P.D.

Kedves BKV Figyelő!
 
Nagyon jó, széleskörű a blog, mint személyesen érintett, rendszeres BKV-utas, időnként beleolvasok. Most én szeretnék megosztani Veled egy friss történetet.

Ma kb. 17.28-kor a Béke tér felé közlekedő 50-es villamos a Villanytelep megálló előtt baromi nagyot fékezett, nem tudom, miért, én a hátsó részen ültem. Több utas elvágódott, sajnos egy már leszálláshoz közlekedő idős néni nagyon nagyot esett, megütötte a fejét, vérzett is. A sofőr megállt, hátrajött, miután szóltak neki (a néni leghátul állt). Mondta, hogy a villamos nem megy tovább, az utas baleset miatt. Beszólt a központba, mentőért, meg gondolom jelentette az eseményeket. 17.35-kor már ott volt a Baleseti helyszínelő, pár perc múlva még 1 autójuk, azt hiszem, a Forgalmi zavarelhárítás. Egyből intézkedtek, hogy egy Határ út fele tartó villamos álljon át és vigye tovább az utasokat, mivel közben 3 villamos feltorlódott és az utasok tanácstalanul álltak. Aztán jött az Üllői úton a 136-os, vagy valamelyik más busz, az pedig felvette a Határ út felé menő utasokat. Közben kikérdezték a nénit. A mentő 17.52-kor érkezett meg, tehát több mint 20 perc múlva, ezt soknak érzem. Oké, a néni magánál volt és nem ömlött a vére, de akkor is.

Szóval a BKV hozzáállását teljesen pozitívnak értékelem, minden közreműködőn éreztem, hogy segíteni akarnak a helyzet megoldásában. Sajnos ez a kedves útitársakról - illetve néhányról - nem mondható el, mert fennhangon szidták a helyzetet (ezek főleg roma egyének voltak, amin sajnos a napi tapasztalataimat figyelembe véve nem lepődök meg....)

Gondolom, Ti nem tudjátok kideríteni, mi lett végül a nénivel, mit állapított meg a mentő, illetve miért fékezett ilyen atom nagyot a villamos - máskor néha bemondja a sofőr, mi az oka a fékezésnek.
 
Mira

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

A mai napon (2008. március 17.) utaztam a 23-as autóbuszon, mely a menetrend szerint 19:27 perckor indult Pesterzsébetről, és melynek rendszáma: BPI-826.

Az autóbusz menetrend szerint érkezett meg a Szabadkai út megállóba (19:40). Én a buszmegállóba már jóval a busz érkezése előtt ott voltam, kb. 19:35-kor, ahol velem együtt még egy fiatalember várakozott.

A fent említett busz az OMV kútnál járt (Határ út) amikor az utasváró-pavilonból kijöttem, és a 3. ajtóhoz mentem. Mivel naponta utazok ezen a vonalon, tudom, hogy az ajtók kb. hogy helyezkednek el. Az autóbusz vezetője beállt a megállóba, úgy, hogy velem szembe nem az ajtó került, hanem a csuklóval néztem farkasszemet. (Nem az autóbuszvezető állt be rosszul, én számítottam el magam).

Mivel innen legközelebb a 3. ajtó volt, elindultam felé (kb. 1-1,5 méter). Másodpercek teltek el, csak néztem az ajtót, vártam, hogy kinyíljon. Ekkor előrefordultam, láttam, hogy a másik fiatalember, aki a 2. ajtónál várakozott már felszállt, a járművezető az indulásjelzőt is megnyomta, bezárta az ajtókat, majd elindult.

Az elindulást követően (kb. két métert haladhatott előre) a busz megállt, majd kinyitotta a 3. ajtót. Megkezdtem a felszállást, majd alig, hogy az jobb lábam a lépcsőre tettem, megszólalt az indulásjelző. Éppen, hogy felszálltam, záródtak az ajtók, és sofőrünk egy padlógázt nyomott.

Az erős indulást követően kibillentem egyensúlyomból, a jobb vállamról a hátizsák pántja leesett. A szerencsének köszönhető, hogy kapaszkodtam, és nem estem el a táskámmal együtt, melyben többek között a laptopom is volt. Leszállás előtt előrementem, a járművezető fülke nyitva volt, a sofőrünk szemébe néztem, de sajnos még egy bocsánatérést sem kaptam.

Kérdésem a következő lenne: Miért nem nyitotta ki a buszvezető az ajtót, amikor elvileg látta, hogy ott várakozok? Látta, hisz az ajtókat csak akkor zárhatja be, ha a visszapillantóba belenézett, illetve indulás előtt is bele kellett volna nézni.

A fent említett buszvezető egész úton többször is hibát követett el, mert az ajtók kinyitásával egy időben az indulásjelzőt is megnyomta, és egész úton a satufék-padlógáz mozdulatokat ismételte. Kérem, hogy a járművezetőjük elmeállapotát vizsgálják meg. Kérem a járművezető elmarasztalását, és a ezt a levelet is mutassák meg neki!

Segítségüket előre is köszönöm