BKV-figyelő

Az elmúlt napokban több sajtóhír is megjelent a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának, Vitézy Dávidnak a 7,6 millió forintos jutalmáról. Csodaszép közleményt adott ki erről tegnap a BKK, amiből miden kiderül, csak az nem, hogy valójában mennyi is a prémium. Mindent cáfolnak, mindent tagadnak, csak annyi a biztos, hogy a maximális prémium amit felvehet, valóban 7,6 millió forint. Én egyébként ezt a mocskos médiát sem értem. Szegény Vitézy Dávid éhbérért dolgozik, csak kétmillió forintot visz haza havonta. Most kinek szúrja a szemét ez a csekély összegű kis prémium? Hát nem dolgozik meg érte?

Az elmúlt napok sajtóhíreiben valótlanul jelent meg, hogy Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatójaként 7,6 millió forint jutalmat kapott, melyet a BKK cáfol.

A valóság az, hogy a BKK vezérigazgatója a Fővárosi Közgyűlés által 2010. október 27-én 1809/2010. (X.27.) sz. közgyűlési határozattal – ellenszavazat nélkül, minden közgyűlési frakció támogatásával – elfogadott egységes bérpolitikai irányelvek szerint, mindegyik más fővárosi cégvezetővel megegyező módon bruttó fizetésének maximum 40%-ával megegyező, objektív célkitűzés alapján mért teljesítményprémiumra jogosult a munkaszerződése szerint. A prémiumok mértékét a Fővárosi Közgyűlés ezen döntésével jelentősen lecsökkentette, hisz a korábbi években a fővárosi cégvezetők rendre 100-150%-os teljesítménybérben részesültek, és bár a korábban megkötött munkaszerződéseket egyoldalúan módosítani nem lehet, az új elveket megegyezés útján egységesen minden vezetőnél érvényesítettük, így a BKV összes felső- és középvezetőjének prémiumai lecsökkentek, ezzel mintegy 250 millió forint megtakarítást elérve 2011-ben.

A fentiek szerint a prémium maximális lehetséges értéke tehát megegyezik a sajtóban megjelent összeggel, de fontos különbség a megjelentekhez képest, hogy annak sem értékelése és végleges odaítélése, kifizetése nem történt meg, az erről szóló híradások valótlanok. Az objektív célkitűzések (projektek előrehaladása, intézményrendszeri átalakítás előrehaladása, stb.) alapján 2012 tavaszán történik majd meg az értékelés és hozhat döntést a BKK Igazgatósága a kifizethető prémium mértékétől, ami várhatóan nem fogja elérni a lehetséges maximumot, részben takarékossági, részben az objektív mérési rendszerből fakadó okokból, hiszen minden célfeladat egységesen 100%-os teljesítése nem várható, több külső ok miatt sem (pl. egyes kormányzati döntésre váró projektek, pl. villamos járműbeszerzés késedelme kapcsán). Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti juttatás nem jutalom, hiszen a jutalom nem előre kitűzött teljesítménycélok eléréséhez kapcsolódó juttatás. Jelen esetben a fővárosi cégvezetők bérezési gyakorlatában a bérezés alapbérre és teljesítményhez kötött prémiumra, teljesítménybérre történő megosztásáról van szó, melyet nem csak a felsővezetők, hanem a munkatársak esetében is alkalmaznak a társaságok, éppen azért, hogy a mérhető eredmények elérésére ösztönözzék a dolgozókat és a vezetőket.

Budapest, 2012. január 4.

Budapesti Közlekedési Központ

Használt autóbuszok beszerzéséről szóló keretmegállapodásra írt ki közbeszerzést a BKV, ezek becsült értéke három- és hatmilliárd forint között van.

A közlekedési társaság hatvan szóló és hatvan csuklós buszt vásárolna a rendelkezésre álló forrástól függően. Olyanokat, amelyek legfeljebb tízévesek és maximum egymillió kilométert futottak, klímásak, alacsonypadlós kivitelűek és legalább Euro 3-as károsanyag-kibocsátási normájú motorral működnek.

További elvárás a járművekkel szemben, hogy alkalmasak legyenek a kerekes székkel utazók fel- és leszállására, a külön-külön is nyitható ajtók pedig legyenek ellátva beszorulás elleni védelemmel. A szóló autóbuszok kapacitása legalább 66, a csuklósoké pedig minimum 102 utas legyen. A szállítónak a hajtáslánc főegységeire három hónapos garanciát kell biztosítania.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerdai tájékoztatása szerint nem konkrét buszokra írtak ki tendert. Keretmegállapodást szeretnének kötni a gyártókkal, forgalmazókkal, hogy gyorsabban és szabályosan be tudjanak szerezni használt buszokat, ha azokat egy európai ország eladja.

A BKK közölte: nem az újak helyett, hanem a régi Ikarusok felújításának kiváltására szereznek be használt buszokat. A korábbi tendereken beszerzett 13 Van Hool és 30 Mercedes Citaro busz heteken belül forgalomba áll Dél-Pesten és Budán.

(MTI, IHO)

A buszok műszaki állapota miatt bármelyik pillanatban beállhat a teljes működésképtelenség - derül ki a BKV igazgatósági ülésén tárgyal dokumentumból, amely szerint ötszáz járművet selejteznének le 2013-ban, ezért 2012 első felében legalább ötszáz új busz forgalomba állítására kell tendert kiírni.

Legalább ötszáz új busz forgalomba állítására kell 2012 első felében tendert kiírni az új buszüzemeltetési modell keretében, mivel ennyi járművet selejteznének le 2013-ban - derül ki a BKV igazgatósága által megszavazott előterjesztésből.

A BKV pénteki igazgatósági ülésén tárgyalt, november végi keltezésű dokumentumból kiderül: még idén 56 járművet, 2012 júliusáig további 302 darab buszt kellene leselejtezni, ezek gazdaságosan már nem javíthatók, 1990 előtt készültek, futásteljesítményük meghaladta az 1,2 millió kilométert, és 2003 óta semmilyen értéknövelő felújítást nem kaptak. A kieső állományt teljes egészében pótolni kell, jövő év végéig pedig további 222 járművet kellene a forgalomból kivonni. Ezzel egyidejűleg jövőre el kell végezni 123 busz vázjavítását 853 millió forint értékben, és ezt az összeget a 2012-es üzleti tervben rögzíteni kell. A javítás elsősorban a szóló 415-ös (44 darab), valamint a csuklós 435-ös (43 darab) Ikarusokat érinti. Ezek mellett számolni kell azzal, hogy átmenetileg nagyobb, akár 20-50 darabos járműhiány is keletkezhet.

Ezekkel a kivonásokkal a BKV 1367 darabos buszparkja 1065-re csökken, ugyanakkor a jelenlegi csúcsidei járműigény 1160 darab. A dokumentumban az is olvasható, hogy a jelenlegi műszaki állapotok már a működőképesség legszélső határát jelentik, vagyis bármelyik pillanatban beállhat a teljes működésképtelenség.

A dokumentum kiemeli azt is, hogy az elvégzendő nagyjavítások mindössze 16 százalékát végezték el 2005 óta; az elmúlt hét évben 1878 nagyjavítást kellett volna elvégezni, de ebből 1575 elmaradt. Ennek következménye, hogy a BKV-nál szolgálatot teljesítő buszok átlagéletkora 17,8 év, amely több mint kétszerese az Európában elfogadott hét-nyolc évnek. Emellett a fővárosi közösségi közlekedésből legnagyobb arányban (felszálló utasszámból 40 százalék) a buszokat használják. Londonban a járművek átlagéletkora 6,2, Prágában 9,5, Cagliariban pedig 1,5 év.

(Origo, MTI)

BKK-nál azt a problémát próbálják megoldani, hogy 2012. április 30-án 110 buszt pótolni kell, mert lejár az üzemeltetési szerződés az alvállalkozókkal, a BKV-nak pedig nincsen saját eszköze, hogy ezeket pótolja – jelentette ki Vitézy Dávid egy buszközlekedési konferencián. A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója szerint ennek nyomán olyan tender zajlik majd, amelyben nincsen felkészülési idő, vagyis feltehetően nem új buszokkal, hanem használtakkal fognak pályázni, -olvasható az IHO közút rovatában.

Mint írják, ezután indulnak el 2012 elejétől azok a tenderek, ahol már hat-nyolc hónapos felkészülési időt hagynak, hogy új járművekkel indulhassanak a szolgáltatók a hosszútávú, nyolcéves szerződésekért. Ezzel párhuzamosan a meglévő BKV-flotta cseréjét is el szeretnék indítani. A cél, hogy 2014-ig több száz buszt kicseréljenek. Vitézy Dávid abban reménykedik, hogy az új járművek miatti költségnövekedés, illetve a hatékonyságnövekedés miatti költségcsökkenés statisztikailag kioltja egymást, ezért a mainál legfeljebb picivel magasabb büdzsével intézhetik a buszbeszerzést. (Nagyon drága az öreg buszok üzemeltetése.)

A két tender között nagy különbségek vannak, a napokban induló első fordulóban rövid távú, egy-két éves szerződésekről és 25-50 buszról szól. A május elsejétől induló új tenderek már új járművekre, 100, vagy akár maximum 300 autóbuszról szól – tette hozzá.

A jövőben a kötöttpályás ágazatokban monopolhelyzetben marad a BKV, ugyanakkor a megrendelői feladatokat, tehát a menetrendszervezéssel, hálózattervezéssel és utastájékoztatással kapcsolatos feladatokat 2012 májusától a BKK veszi át. Minden, amitől a rendszer egységes, amitől az utasnak mindegy, hogy milyen szolgáltatóval utazik, átkerül a BKK-hoz. Ilyen az egységes bérlet, a menetrend, a szolgáltatási portfólió, utastájékoztatási rendszer. A szolgáltató, az üzemeltető feladatai, amitől működik a rendszer, de nem befolyásolja, hogy több üzemeltető is legyen, maradnak a BKV-nál, illetve a remények szerint új buszos szolgáltatóknál – mondta a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az Új buszüzemeltetési modell Budapesten című konferencián.

A buszágazat 40 százalékos részesedéssel bír a budapesti utasszámból, összesen 550 millió utast szállítanak, és 92 millió kocsikilométert tesznek meg egy évben. A buszok 24 órás üzemben működnek, lefedik Budapest összes kerületét. Közel 240 nappali és 30 éjszakai buszvonal üzemel a fővárosban 1400 autóbusszal. A csúcsidei kihasználtság nagyon magas, 90 százalék fölötti a járatok 80 százalékán. Ez köszönhető a magas benzináraknak, és annak, hogy két éve nem emelkednek a jegyárak – véli Vitézy.

Vannak finanszírozási gondok, most szeretnék megteremteni a stabil finanszírozási hátteret vagy adópolitikai intézkedésekkel, vagy költségvetési támogatással, vagy ezek valamilyen mixével. Egy biztos: a hiányt teljesítménycsökkentéssel megspórolni nem lehet, sem a kihasználtsági adatok, sem pedig a várospolitikai célok miatt – jelentette ki a vezérigazgató.

A budapesti buszok üzemeltetése évente körülbelül 40 milliárdba kerül. A BKV autóbuszai közül nagyjából fele-fele szóló és csuklós, a járművek átlagéletkora körülbelül 17 év, ami abból fakad, hogy százasával járnak még 20 év fölötti Ikarus autóbuszok.

A BKV-nál ma is üzemelnek alvállalkozók, akiket 2004-ben bíztak meg. Ők jelenleg 110 autóbuszt üzemeltetnek járművezetővel együtt. Ezeknek a szerződései 2012. április 30-án lejárnak. A különböző jogszabályi hiányosságok miatt még nincsenek meg a helyükbe lépő új üzemeltetők, mivel csak későn kezdhettek bele a tenderekbe. Most tűzoltás folyik – jelentette ki Vitézy.

Amennyiben a téma további részletei is érdekelnek, kattints ide, és olvasd el az Indóházon.

Ma este felnéztem a BKK weblapjára, hátha találok valami közleményt vagy tájékoztatót a hétfő este kisiklott 1-es villamossal kapcsolatban, mert bár személyi sérülés nem történt, csak a szerencsének köszönhető, hogy a kocsiszín felé meginduló utolsó kocsi nem találkozott össze személyautókkal, és nem történt komolyabb baleset. Úgy érzem, illene magyarázatot adni arra, hogy miért volt nyitva annak a kis doboznak az ajtaja, amelyikben a váltóállító gomb kapott helyet, és hogy miért nem javították meg a váltót, amikor hónapok óta mondták a villamosvezetők, hogy rossz, hibásan működik.

De semmi. Először csak azt hittem, én vagyok a vak, és ezért nem találom amit keresek a sok önszpk önfénye fontos "kicseréltük", "átadtuk", "kidolgozzuk", "megcsináltuk" stb. hírek között. Ellegyezgettem a weblapról kiáramló rózsaszín ködöt, de utána se találtam semmit. Abban biztos vagyok, hogy nem azért nem írtak az esetről, mert nem lett volna rá idejük, hiszen ma Vitézy Dávid széles vigyorral az arcán nyilatkoza a Vodafone reklámrendezvényén, hogy Londont és New Yorkot megelőzve nálunk lesz elsőként szélessávú internet a metróalagútban. Nyilván azért, mert ott inkább a dolgozók és az utasok biztonságát helyezik előtérbe, de annyi előnye van a fejlesztésnek, hogy a kigyulladó, szénné égő, darabjaira hulló metrókocsikról már real time tudtuk tudósítani a BKV-figyelőnek, sokkal jobb minőségben.

A BKV-figyelőt pont azért indítottam majdnem öt évvel ezelőtt, mert a BKV akkori vezetése úgy gondolta, hogy ha nem beszélnek egy problémáról, vagy nem válaszolnak meg egy panaszt, akkor a dolog el van intézve, és minden a legnagyobb rendben. Úgy veszem észre, hogy ismét ezen elvek szerint működik a kommunikáció, hiszen hol van az a Vitézy Dávid, aki civilként már az aznapi késő esti híradóban a különféle vezetők és igazgatók felelősségre vonását követelte volna? És vajon ez a Vitézy Dávid, mint a budapesti közlekedésért felelős első ember, nem érzi magát felelősnek abban, hogy már másodszorra siklott ki egy villamos a ferencvárosi kocsiszínnél?

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mikor állnak végre kamera elé, és kit fognak megvezeni, mint felelőst a karbantartón és a villamosvezetőn kívül.