BKV-figyelő

A mai napon az alább olvasható levéllel fordultam a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz. Arra kértem őket, hogy független szakértők bevonásával vizsgálják át a 3-as metró teljes alagútját és pályáját, valamint fordítsanak külön figyelmet az állomások állapotára is, mert a metrónál dolgozó szakemberek szerint egyes részeken már életveszélyes a közlekedés. Azt kértük a hatóságtól, hogy az olyan szakaszokon, ahol nem garantálható a biztonságos közlekedés, állítsák le a forgalmat.

Tisztelt Nemzeti Közlekedési Hatóság!

Az elmúlt öt évben többször voltak már segítségemre a BKV-t érintő problémák megoldásában, elég ha a buszokon lévő elsősegély dobozokra, a forgalomból kivont, közlekedésre alkalmatlan Ikarus buszokra, vagy az Alstom metrók problémáira gondolunk. Most más témában keresem Önöket.

Az elmúlt héten levélben megkeresett egy metrónál dolgozó karbantartó, és a tarthatatlan műszaki állapotokra panaszkodott. Mint levelében írta, az Észak-déli vonalon az alagútban egyre több helyen tapasztalható szivárgás, a vágányok több szakaszon is életveszélyesek, már a 40km/órás korlátozás sem segítene, és a Népligetihez hasonló baleset bármelyik állomáson bármikor előfordulhat. Sok helyen az oldalfalakon található márvány lapok is bármikor leeshetnek, mivel az elmúlt 20 évben szinte sehol nem végeztek komolyabb karbantartást és szerkezeti- statikai vizsgálatokat.

A karbantartótól megtudtam, hogy a problémákat minden esetben jelzik a főnökeik, illetve a főváros felé, de csak ígéreteket kapnak, semmi mást, a felelősség pedig az övék. Bár a metró minden egyes dolgozója a lehetőségeiken felül teljesít, sajnos a jelenlegi hibák kijavításához az Ő munkájuk és felkészültségük már kevés. Féltik a saját életüket és az utasok biztonságát is, de nem tudnak mást tenni, mint hogy minden nap felveszik a munkát, ugyanis a véleményüknek hangot adó dolgozókat nagyon hamar eltávolítják a cégtől. Tisztában vannak azzal, hogy addig sajnos sem a BKV sem a megrendelő BKK nem fog tenni semmit, amíg tömegszerencsétlenség nem történik.

Tisztelt Nemzeti Közlekedési Hatóság!

Arra kérem Önöket, hogy független szakértők bevonásával vizsgálják meg a 3-as metró alagútjának, pályájának és állomásinak az állapotát, és győződjenek meg a saját szemükkel arról, hogy milyen katasztrofális állapotban van az Észak-déli vonal. Tisztelettel kérem Önöket, hogy állítsák le a forgalmat azon a szakaszon, ahol már nem garantálható a biztonságos közlekedés. Tisztában vagyok azzal, hogy a buszhiány miatt a metrópótlás problémás lenne, és nagyon sok kellemetlenséget okozna, de ha a közlekedés biztonsága nem garantálható, sajnos más megoldás nincs.

Tisztelettel és üdvözlettel:

Gál Mihály

Pont egy hete, február 14-én vetettünk fel a BKV-figyelő Facebook oldalán, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményének átalakításával csökkenthető lenne a reggeli zsúfoltság a BKV járatain. A téma kényes jellege miatt több tucat kritikát kaptam, de ezek mellett közel kétszáz szakmai vélemény is érkezett. Most, egy hét elteltével a VEKE is felvetette annak az ötletét, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményét át kell alakítani:

Bizonyos utazási kedvezményeket csak csúcsidőn kívül lehetne igénybe venni a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület javaslata szerint. Így a nyugdíjasok utazási kedvezménye reggel 6 és 9 óra között nem lenne érvényes. A Budapesti Közlekedési Központ szerint nem a nyugdíjasok okozzák a zsúfoltságot - írja a Blikk.

Túl sokan utaznak egy időben a BKV járatain a reggeli csúcs idején. Ha külön mennének dolgozni a hivatalnokok, iskolába a diákok és piacra a nyugdíjasok, kevesebb busz is elég lenne, járatritkítások helyett még pénzt is spórolhatna a BKV, és a zsúfoltság is csökkenne. Ezt vetette fel az egyesület.

A civil szervezet szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy be lehet-e vezetni azt a számos nyugat-európai országban alkalmazott módszert, hogy bizonyos utazási kedvezmények csak csúcsidőn kívül érvényesek. Így a 65 év felettiek utazási kedvezménye reggel 6 és 9 óra között nem lenne érvényes. Aki mégis ekkor szeretne közlekedni, annak kedvezményes jegyet, bérletet kellene váltania.

"A lépcsőzetes munkakezdéssel valóban lehetne csökkenteni a reggeli tumultust, de számottevő megtakarítás ettől nem várható" - mondta a Blikknek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sajtóirodája. Álláspontjuk szerint a nyugdíjasok ingyenes utazásának korlátozása konfliktushoz vezetne, hiszen így azokat is többletkiadásokra kényszerítenék, akik orvoshoz mennek a reggeli órákban. A zsúfoltságot amúgy sem a nyugdíjasok okozzák.

Az elektronikus bérletek megjelenésével nem kizárt, hogy a kedvezményes utazások jelenlegi módja megváltozik, de a BKK jelenleg nem tervez ilyen alapvető átalakításokat.

(Origo)

Több, mint egy hónapja írtam nektek arról, hogy a BKV és a BKK új, úgynevezett "pókhálós" jegyellenőrzési rendszere szabályellenes. A BKV ellenőrei mellé a BKK biztonsági őröket, közterület-felügyelőket és rendőröket vezényelt, akik pár nap leforgása alatt több száz szabályellenes pótdíj kiosztásában segédkeztek a végállomásokon.

Elég kínos baki, már csak azért is, mert ez sem a BKV, sem a BKK nagy tudású szakembereinek nem szúrt szemet, még a hangos civilből lett pulikutyának vezérigazgatónak sem, aki megrendelte a rendőröket és a közterület-felügyelőket. Kínos, mert hivatalos személyek is segítettek a szabályellenes pótdíjak kiosztásában, elkérték az utasok iratait, és felvették az adataikat is.

A BKV-figyelő 2011. december 15-én rákérdezett a BKV ügyfélszolgálatán, illetve a BKK sajtóosztályán, hogy akkor hogy is van ez.

Meglepetésemre a BKV-nál nem tudtak semmiről, ők is előző nap olvastak erről a blogon, más információjuk nem volt. Tehát a BKV és a BKK között kitűnő a kommunikáció, ez már biztos. Beírtam a vásárlók könyvébe, de választ még mindig nem kaptam, csak egy halasztásról szóló levelet. Azért érdekes ez, mert a vásárlók könyvében tett panasza a vásárlónak írásbeli panasznak minősül, amelyet a vállalkozás 30 napon belül írásban köteles megválaszolni.

A BKV ügyfélszolgálatán felhívtam a BKK sajtóosztályát, ahol a telefonon feltett kérdéseimre nem voltak hajlandóak válaszolni, és az illetékes nagy tudásúval sem beszélhettem. Kérték, hogy írjam meg a kérdéseket e-mailben, de mivel több levelemre sem érkezett válasz, kértem, hogy kapcsoljanak valakit. A sajtóosztályon dolgozó hölgy megnyugtatott, megígérte, hogy válaszolni fognak, és szerinte eddig minden levelemre válaszoltak, tehát nyilván akkor hazudok.

Átküldtem a kérdéseket és a bejegyzést e-mailben, de választ a mai napig nem kaptam. Eddig négy alkalommal telefonáltam a BKK sajtóosztályának, de minden alkalommal mellémagyaráztak, és megnyugtattak, hogy hamarosan jön a válasz. Csak győzzem kivárni.

Azért is fontos erről beszélni, mert a BKV és a BKK sajtóosztálya rendre nekitámad a sajtónak, és kijelentik, hogy ha kérdeztek volna a cikk megírása előtt, készséggel válaszoltak volna a kérdésekre. Nem írok neveket, de nehéz olyan tömegközlekedéssel foglalkozó újságírót vagy bloggert mutatni, akinek nincs hasonló ügye a BKV-val. Ha kínos kérdéseket tesz fel az ember, akkor vagy húzzák az időt hetekig, amíg a téma körül elül az érdeklődés, vagy nem válaszolnak soha.

Szombaton a BKV-figyelőn a BKV hatályos szerződéseivel foglalkoztunk. A nyilvánosan is elérhető listából kiemeltem közel húsz most is hatályban lévő szerződést, amelyet a rövid leírásból és a mellette feltüntetett árból érdekesnek találtam, és arra kértem az olvasókat, keressenek túlárazott, szerintük felesleges szerződéseket.

Ma a BKV egy terjedelmes közleményt küldött ki a sajtónak, melyben cáfolják, amit a BKV-figyelő le sem írt. A társaság a közleményben többször is leírja, hogy "a blog állításával ellentétben", "állítás látott napvilágot" holott ha figyelmesen elolvassák az eredeti bejegyzést, akkor mindenki számára egyértelmű és világos, hogy a blog nem állított semmi ilyet, csak a szerkesztő számára érdekes szerződéseket emelt ki a 67 oldalas listából. Kiemelte, de nem állította, hogy túlárazott, ahogy azt sem, hogy felesleges, bár azok után, hogy a társaság a közel húsz dokumentum közül csak négyet tudott megcáfolni, megmagyarázni, azt sem tartjuk kizártnak, hogy a többivel valóban gondok vannak.

Most pedig jöjjön a BKV közleménye. A zárójeles dőlt betűs rész azért került bele, hogy az olvasó is lássa, mi a valóság.

Szerződéskötés és üzemeltetés szakmai alapon, gazdaságosan

A BKV Zrt. mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb költségszinten - az alaptevékenység ellátásának sérülése nélkül - biztosítsa az utazóközönség kiszolgálását. A sajtóban azonban sajnos több esetben pontatlan állítások hangzanak el, ráadásul többségében olyan szerződések miatt próbálják a Főváros és a BKV mai vezetését pellengérre állítani, melyeket a BKV - mára büntetőeljárásba vont - korábbi, 2006 és 2009 közötti vezetői kötöttek.

A BKV Figyelőben több pontatlan állítás látott napvilágot. (Helyesen: Ebben a témában a BKV-figyelőn egy állítás sem látott napvilágot). Elsőként vegyük a cikk beharangozására használt állítást: a BKV Zrt.-nek nincs 2 milliárd forintos, vagy azt meghaladó tanácsadói szerződése egyik partnerével sem, a BKV Figyelő erre vonatkozó állítása hazugság, mely miatt a BKV helyreigazítást kért az Origo hírportál blogjától. (A BKV-figyelő a 2 milliárd forintot az eddig megkötött tanácsadói szerződések összegének összességére írta, és a félreértések miatt ezt egyértelműen ki is emelte). A BKV-nak volt ilyen szerződése, Antal Attila kötötte és mára büntetőeljárás van emiatt folyamatban, a szerződést évekkel ezelőtt a BKV felmondta. Ezt úgy beállítani, hogy 2012-ben is a BKV erre költ pénzt, ferdítés és kizárólag azt szolgálja, hogy a közvélemény szemében a BKV-t továbbra is pazarló nagyvállalatként állítsa be, miközben az elmúlt évtizedek legnagyobb szabású intézményrendszeri átalakítása és belső megtakarítási programja zajlik a cégnél, melynek a korábbi évek gyakorlatával ellentétben nem a tarifaemelés és a járatritkítás áll a fókuszába, hanem a belső megtakarítási potenciálok kiaknázása. (A bejegyzésben Antal Attila ezen szerződése még csak említésre sem került, tehát nem a BKV-figyelő ferdít, hanem a BKV sajtóosztálya).

Ugyanitt megjelent, hogy a BKV jelentős összeget költ madárriasztóra. A madárriasztó alkalmazása a BKV területén több szempontból is indokolt. Egyrészt a madárriasztóval infrastruktúrát védenek, hiszen a galambok komoly károkat okozhatnak a műszaki berendezésekben, másrészt az utasokat védik a galambok okozta kellemetlenségtől, a madarak ürülékétől. Mindezeken túl, esztétikai szempontból, és ami még fontosabb, higiéniai okokból is elengedhetetlen, hogy a BKV érintett területeit madárvédelemmel lássuk el, ezek jellemzően fizikai védelmet, tüskék telepítését jelentik.

A példák között szereplő szódavíz automaták üzemeltetésére 2006-ban az ingatlanhasznosítási szakterület kötött szerződést az ESMA Magyarország Kft.-vel. A szerződés nyilvántartásban feltüntetett becsült értékek nem a kifizetést jelentik, hanem - az indokolt esetben szigorú ellenőrzési feltételek mellett - a szerződésből maximálisan lehívható összeget. Ez a szerződésben a lehívásra vonatkozóan jogi kötelezettségvállalást nem jelent. A szerződésből évente átlagosan 2,5 millió Ft megrendelést adunk ki, a BKV dolgozói számára (járművezetők, karbantartók, stb.) jogszabályban előírt, munkavédelmi szempontból kötelező védőital-ellátás érdekében, tehát a szerződéses keretösszegként a cikkben szereplő 134 millió forintot az átlagos költés alapján 54 év alatt költi el a BKV. (Bár a BKV-figyelő egyáltalán nem sajnálja a szódavizet a BKV dolgozóitól, így közel a csődhöz illene eldönteni, hogy annak az évi 2,5 millió forintnak nem lenne-e jobb helye, már csak azért is, mert a legtöbb helyen a védőital a csapvízzel, télen pedig a meleg teával egyenlő).

A BKV Figyelő állításával ellentétben (Kiemeljük ismételten, hogy a blog ezen szerződéssel kapcsolatban nem állított semmit!) a 300 ezer forint értékű keretszerződés, amelyet 2008-ban kötött a BKV, nem egyszeri domain regisztrációt jelentett, ami alapján botrányosnak próbálták ezt beállítani, hanem az ár magában foglalta az internet havi előfizetési díját, a nevek bejegyzését, IP címek rezerválását, a tárterület biztosítását. Az ár 2008-ban volt aktuális, üzleti partnerek számára, amely köztudottan magasabb, mint ami otthoni használatra vonatkozik. 2009. január 1-től a BKV a Synergonnal áll szerződésben, így minden domain regisztrációval, internet-szolgáltatással kapcsolatos költség őket terheli, a velük kötött szolgáltatási szerződés keretében, tehát a szenzációként tálalt szerződés 4 évvel ezelőtti. (A listában "domain név regisztrálása" szerepelt, amiért egyértelműen sok a 300 ezer forint).

Szintén a blog kifogásolja az ún. kikötőszemlézést, de ez a szemle nem egy-két órás rátekintést, hanem vízből kiemelést és elszállítást is magában foglal. A szemlézésre vonatkozó szerződéskötés a hatóság által előírt feladatokra 39.300e Ft értékben pályáztatás útján történt 2011-ben. A munka lényege az, hogy ezek olyan közforgalmú kikötők, amiket a BKV köteles üzemeltetni és mint ilyen, hatósági engedély szükséges a működtetésükhöz. A kikötőket a hajózási hatóság előírásai szerint 10 évente le kell vizsgáztatni, illetve meder- és parthasználati díjat kell fizetni. Ez az összeg a szemlén kívül tartalmazza a kikötők rögzítését, pótlását, elszállítását, vízből való kiemelését, szárazon történő festését, karbantartását, javítását, majd az ezt követő vizsgáztatást, a szemléztetést és az eredeti helyre történő visszaállítást. Ezek a kikötők a saját hajók üzemeltetéséhez szükségesek, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a hajózás évente mintegy 30-40 milliós nyereséget termel a BKV-nak (részben kikötők bérbeadásából). (A listában parti szemle szerepel, amiért egyértelműen sok a 40 millió forint).

A BKV Zrt. a korábban kötött szerződéseket folyamatosan felülvizsgálja, szükségességüket ellenőrzi. Például a szintén hivatkozott, még 2007-ben Antal Attila által kötött Kontakt Busz Kft-vel határozatlan időre kötött szerződés megszüntetése folyamatban van, évek óta nem történt kifizetés erre a szerződésre. Nem minden szerződés mondható fel rögtön: például egyes szerződések esetében a garanciavállalások, jótállások miatt van még hatályban szerződés, de ez nem azt jelenti, hogy az évekkel ezelőtt kötött szerződésekre ma is kifizet összegeket a BKV.

A BKV Zrt. minden dolgozója és vezetője felelősségteljesen, legjobb szakmai megítélése szerint dönt, amikor valamely feladat ellátására külső partnerrel köt szerződést, a korábbi szerződéskötési gyakorlatot a társaság vezetése felszámolta. Egy BKV-hoz hasonló méretű gazdasági társaság életében mindig lehet olyan szerződéseket találni, melyek a valós háttér ismerete nélkül szenzációként állíthatók be. A BKV több ezer járművet üzemeltet, a legkisebb alkatrész beszerzésére vonatkozó keretszerződés is tízmilliós nagyságrendű lehet. Kérjük, mielőtt valaki szenzációt próbál gyártani ilyen témában, kérdezzen, válaszolni fogunk - a BKV Figyelő ezt elmulasztotta, ehelyett hazugságokkal vezeti félre a közvéleményt. (A BKV-figyelő a mai napig várja a BKV és a BKK válaszát a szabályellenes jegyellenőrzési rendszerrel kapcsolatban egy hónapja feltett kérdéseire. A sajtó tapasztalata az, hogy sem a BKV sem pedig a BKK nem szeret a számukra kényes témákra válaszolni, helyette húzzák az időt, amíg a téma körül elszáll az érdeklődés.)

Hiába szerelkezett fel rendőrökkel, közterület-felügyelőkkel és biztonsági őrökkel a BKV, nem büntethetik meg a járművekről leszálló utasokat, ugyanis ez több ponton is sérti a közlekedési társaság saját üzletszabályzatát, és az utazási feltételeket.

Mint annak a BKV-figyelő utánajárt, nem büntethetnek a BKV ellenőrei a végállomásokon, mert több ponton is aggályos az új jegyellenőrzési rendszer. Egyfelől a BKV megálló, így a végállomások is a közterület fogalma alá tartoznak, és bár üzemi terület, leszállás után már nem kérhetik a jegyeket és a bérleteket.

Az úgynevezett személyszállítási szerződés az utas és a BKV Zrt. között akkor lép hatályba, amikor az utas utazási szándékkal felszáll a menetrend szerint közlekedő járműre, illetve ahol van peronzár-vonal, ott annak átlépésével. A személyszállítási szerződés megszűnik az utazás befejezésével, a jármű, illetve az állomás területének elhagyásával.

A BKV Zrt. utazási feltételeiben, és menetjegyein (így a hagyományos vonaljegyen is) az áll, hogy "Az utazás végéig, illetve a metró vagy HÉV állomás peronzár vonalának elhagyásáig meg kell őrizni."

Tehát a járműről történő leszállást követő másodpercben az utazás véget ért, a személyszállítási szerződés megszűnt, így a menetjegyet nem kell tovább megőrizni, az utas kidobhatja, széttépheti. Így az az utas, aki nem rendelkezik utazásra jogosító igazolvánnyal, és leszállt egy járműről, nem büntethető, hiszen az utazás befejeztével a jegyét kidobhatja, így az nem is ellenőrizhető, azt pedig semmi sem bizonyítja, hogy ő jegy nélkül utazott. Így kijelenthetjük, hogy a saját szabályainak áthágásával tartatja be a szabályokat a BKV.

A megállóban (más néven üzemi területein) csupán a felszálló utasok jegyeit és bérleteit ellenőrizheti a közlekedési társaság.