BKV-figyelő

A több mint négymilliárd forintból felújított Szabadság híd pesti hídfőjénél úgy sikerült átépíteni a Fővám téri villamosmegállót, hogy a szembejövő villamosok visszapillantó tükrei összeérnek, tudta meg az Index. Az ok a tervezők szerint: ez a híd adottsága.

Külön intézkedési tervet készített a BKV a villamosvezetőknek arra az esetre, ha a Szabadság hídon mennek át a 47-es és a 49-es villamosokkal.

Az Index értesülése szerint az utóbbi időben kiderült ugyanis, hogy a Fővám téri megállóperon végénél lévő ívben előfordulhat, hogy a Deák tér felé haladó szerelvény kihajtott hátsó tükre összeér a szemből érkező szerelvény első tükrével. A megállót a felújítás során középperonosra építették át.

A törések elkerülése érdekében múlt hét szombattól a szerelvényeken a hátsó tükröt be kell hajtani. (A tapasztalatok szerint ez nem mindig egyszerű, ráadásul a visszaállítás is nehéz, mert ki-be kell szállni a fülkéből hozzá.) Ha a műszaki feltételek nem teszik lehetővé a hátsó tükör behajtását, akkor a járművezetőknek kerülni kell az ívben való találkozást a szembejövő szerelvénnyel.

 Az Index megkereste a Szabadság híd felújítását tervező Főmterv Zrt.-t, hogyan fordulhatott elő, hogy szűkre szabták a pályát. Keszthelyi Tibor közlekedéstervezési igazgató elmondta, hogy a pályát valóban nem a szabvány szerint építették át, mégpedig azért mert ilyen a híd adottsága.

Keszthelyi hozzátette, hogy ha a szabvány szerinti szélességeket vették volna alapul, akkor 50-80 centivel meg kellett volna szélesíteni a hidat, ami egy műemlék esetében nagyon sokáig tartott volna, és nagyon sok pénzbe került volna, ha egyáltalán kapnak rá engedélyt örökségvédelmi hivataltól.

Keszthelyi szerint ez nem egy ritka jelenség a világban. Számos városban fontosabbnak találták a műemlékvédelmi szempontokat, például Prága szűk belvárosi utcáin is megvárják egymást a villamosok.

Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője szerint a Főmterv válasza kikerüli a lényeget, hiszen korábban nem volt ilyen probléma, csak a szélső peronos megálló középperonosra építése után keletkezett. A megálló - véleménye szerint öncélú - átépítését szerinte a főpolgármesteri hivatal sem támogatta.

 

(Index)

A BKV újabb energiatakarékos és egyben utasbarát lépésével kapcsolatosan a következő tájékoztatással találkozhat az utazóközönség február 1-jétől az 59-es és az 59A villamos vonalán, március 1-jétől a 2-es villamosok déli szakaszán, valamint a 24-es és 52-es villamosokon: "Felhívjuk tisztelt utasaink figyelmét, hogy a villamos csak abban az esetben áll meg a megállókban, ha a leszállási szándékot előre jelezték, vagy a megállóban felszálló utas várakozik. Kellemes utazást kívánunk!"

Egyelőre kísérleti jelleggel, a BKV Zrt. leszállásjelzővel felszerelt villamosai csak akkor állnak meg a megállóhelyeken, ha ott felszálló utas várakozik, vagy a járművön előre jelezte valaki leszállási szándékát. 2009. február 1-jén üzemkezdettől elsőként az 59-es és az 59A villamos vonalán vezetjük be az utasbarát és egyúttal energiatakarékos intézkedést, majd március 1-jétől a 2-es villamosok déli szakaszán, valamint a 24-es és 52-es villamosokon. (Farkasrét, Márton Áron tér irányban az Apor Vilmos téren, valamint a Könyves Kálmán körút irányban a Haller utcánál mindenképpen megállnak a villamosok)

Bár több villamos-vonalon jelenleg is csak szükség esetén nyitják ki az ajtókat, az új intézkedés következtében - a téli hidegben - az Utazóközönség számára még komfortosabb szolgáltatást nyújt a BKV Zrt., emellett még energiát is megtakarít.

Az újítás sikerének érdekében Utasainkat arra kérjük: továbbra is idejében jelezzék leszállási szándékukat, illetve az érintett járatok menetrendjéből tájékozódjanak az egyes megállókból történő indulási időpontokról.

2009. január 30.
BKV Zrt.

Van aki semmiből nem tanul. Ilyen W. Nándor is, alias Snik. Mint azt tudjuk, 2008. március 20-án a Fehérvári úton, akkor még ismeretlen okokból kisiklott egy villamos. A BKV-figyelőn publikált képek, és videók alapján, olvasóink segítségével hamar kiderítettük, hogy a villamos nem magától, hanem az sínre helyezett újságkötegtől siklott ki. Hamar megtaláltuk a tetteseket, akik voltak annyira hülyék, hogy a villamos oldalán hagyták "aláírásukat" is, hisz a villamost a kisiklatás után összefirkálták. A firkálók, és kisiklatók között is ott volt Nándor barátunk, akit átadtunk a rendőrségnek. Barátainkat az iskolából rángatták el kihallgatásra. Természetesen akkor országos visszhangja lett az ügynek, a történet és a blog is bekerült az országos médiába.

Úgy tűnik a vér nem válik vízzé. Nándor ismét megjelent a neten, ahol egy friss munkáját mutatta meg az ismerőseinek. Nincs nagy szerencséje, mert egy barátja ismét megosztotta velünk is a képeket, amiket alul ti is megnézhettek.

Olvasónk egy buszvezetővel beszélgetett, a BKV helyzetéről, a járművek állapotáról és a privatizációról. A BKV dolgozója szerint a cég annyira rossz helyzetben van, hogy aki éves bérletett vett, az vagy nagyon optimista, vagy hülye, mert lehet, hogy a BKV meg sem éri ezt az év végét.

Kedves BKV-figyelő!

Már egy éve olvasom a blogot és eddig nem írtam észrevételt, csak hozzászólást a kirakott levelekhez. Pár napja utaztam a 173-as buszon, és a buszvezetővel volt egy érdekes beszélgetésem. Pontos dátumot, meg rendszámot két okból nem írok. Nem emlékszem rá, és nem is szeretném, ha a cég kitenné a dolgozóját csak azért, mert őszinte.

A busz a végállomáson állt, vártunk az indulásra. A buszvezető bent ült a fülkében, írogatott valamit a menetlevélre. Bekopogtam hozzá, mert kérdésem volt, és beszélgetni kezdtünk a BKV-ról. Mesélt a rossz munkakörülményekről, a rendszeresen lerobbanó Ikarus és az egyre sűrűbben javításon lévő új Volvo (!) buszokról. Szó volt az Astoránál széttört buszról is, ami a buszvezető szerint a BKV karbantartásának szimbóluma lehetne. Az mondta, hogy a járműpark napról napra rosszabb, semmire nincs pénz, a buszokat villamosokat már csak a lélek tarja össze (Ezt látjuk is). Elég rég óta dolgozik a cégnél ahhoz, hogy kijelentse, ilyen rossz helyzetben még sosem volt a cég. Idézek tőle: „Aki éves bérletet vett, az vagy nagyon optimista, vagy nagyon hülye. Ha ez így megy, a cégnek csak hónapjai vannak hátra…” Persze nem akart riadalmat kelteni, ki is jelentette, hogy ez csak az ő személyes véleménye, amit a garázsban lát/hall, és amit munkája során tapasztal abból tette össze.  Sokat megélt már ő, de ilyen rossz helyzetben még nem volt a cég. Öregek a járművek, és nem tartják karban őket. Sok a meghibásodás, ami szerinte a karbantartás hiányára vezethető vissza.

Szó esett még a BKV privatizálásáról is, mint lehetőség. Szerinte a cég üzletágainak kiszervezése a legrosszabb megoldás. Több menedzsment, több főnök, több pénz adminisztratív célokra, kevesebb az utasokra és a szolgáltatásra.

Nem beszéltünk többet, mert indulnia kellett, vezetés közben meg nem akart beszélni, inkább figyelt. Elköszöntem tőle. Sajnos már itt tartunk. Mint írtátok, az európai hírű cégből az egyik legrosszabb lett.

További jó blogolást: Zoli

Olvasónk tavaly decemberben utazott a 256-os busszal, ahol észrevették, hogy egy utastársuk jegyet szeretne lyukasztani, de nem tud, mert a buszon 1 darab lyukasztó sem volt. Panaszt tett a BKV-nál is, amire most érkezett meg a válasz. A válaszból kiderült, hogy a BKV-nak nincs elég lyukasztója, ezért kiszerelték a buszból és elfelejtették visszatenni. A hiányosság sem a diszpécser sem a buszvezető nem tűnt fel, pedig az ő feladata lett volna a lyukasztók ellenőrzése.

Mivel az ügyfélszolgálat szerette volna, hogy a válaszuk a BKV-figyelőn is megjelenjen, ezért az eredeti levéllel együtt most elolvashatjátok:

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Ma (2008. december 17.) a Szerb Antal utcától utaztunk a Moszkva téri (Csaba utca) végállomásig a 256-os számú viszonylatban, a BP 07 49 forgalmi rendszámú autóbusszal.

Egy hölgy, aki velünk együtt szállt fel a járműre, kétszer is végigsétált a buszon, kezében gyűjtőjegy-tömbbel. A Kelemen László utcánál a segítségünket kérte: vajon tényleg jól látja-e, hogy a buszon EGYÁLTALÁN NINCS jegykezelő? Férjemmel együtt mi is végignéztük a buszt és mi sem találtunk a jegy érvényesítésére alkalmas készüléket.

Igaziból két kérdésem lenne: a kijelzők mellett már a jegykezelő szerkezetek javítására sincs pénze a cégnek?!

Ha ellenőrök jöttek volna, milyen szabályt kellett volna alkalmazniuk ebben az esetben?!

Jelen észrevételemet elküldöm a BKV-figyelőnek is.

Üdvözlettel: B. Flóra