BKV-figyelő

Demszky Gábor önmérsékletre szólította fel a BKV vezérigazgatóját. A főpolgármester szerint válság idején nem illik drága autóval flangálni. A közlekedési vállalat szóvivője szerint viszont kell a drága autó a hiteltárgyalásokhoz.

Demszky Gábor főpolgármester levélben szólította önmérsékletre a BKV vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt, akinek vadonatúj, nagyjából húszmillió forint értékű, felső kategóriás Audi A6-os luxusautót bérelt a közlekedési vállalat - írta a szombati Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet.

A lapok információi szerint a főpolgármester levelében azt írta: egy BKV-hoz hasonló költségvetésű magáncég első emberének valóban járna egy hasonló vagy még jobb szolgálati autó, a közlekedési vállalat viszont közpénzekből gazdálkodik, és nehéz anyagi helyzetben van.

A Népszabadság és a Népszava idézi azt is, miszerint a főpolgármester megjegyezte: az egyre drágább jegyet váltó utasoknak "nehéz lenne elmagyarázni, miért jár drága, új autóval a BKV vezetője".

Az RTL Híradó szerint azzal védekezett a 82 milliárdos veszteséggel küzdő vállalat vezetője a szóvivőn keresztül, hogy azért van szükség ilyen drága autóra, hogy legyen mivel eljutni a tárgyalásokra, amiken újabb kölcsönöket lehet kérni.

„Nagyon sokat lendíthet az ügymeneten, hogy el tud jutni azokra a helyszínekre, ahol neki dolga van, és abban az ügyben tárgyal, hogy a BKV-nak stabilabb legyen a finanszírozása” – mondta Szilágyi Károly, a BKV szóvivője az RTL Híradónak.

Mint azt pénteken megírtuk, Kocsis István, a BKV nemrég kinevezett vezérigazgatójának egy felső kategóriás gépkocsit bérel a közlekedési cég.

Az Audi A6 (TDI 3000, extrákkal) ára szakértők szerint mintegy 20 millió forint. Mint megtudtuk, a BKV a szűkös anyagi helyzetére tekintettel nem vásárolta vagy lízingelte az autót, hanem bérli inkább, ami a vállalat szerint csak harmad akkora kiadást jelent.

A BKV az Index megkeresésére a következő tájékoztatást küldte: "Az autó nem tekinthető luxusautónak és a BKV eddigi legdrágább szolgálati autójának, mivel bérelt - diesel - járműről van szó, így csak a bérlés költségeit lehet egy ilyen összehasonlításban figyelembe venni. Az autó megadott értéke (20 millió Ft) sem állja meg a helyét, de valójában ez indifferens, hiszen bérelt autóról van szó. Az autó nem fullextrás, ahogy azt a cikk sugallja."

(Index/MTI)

Mint azt már jó előre megmondtam (majd' 450 kommenten át), a BKV a 7,9%-os tarifaemelésen kívül további áremelésre készül, hisz az új egyesített bérletek árát is belekalkulálják a bérletek árába, így a 7,9% helyett, 8,8%-os lesz az áremelés. Erre azért volt szükség, mert jövőre megszűnik a hagyományos BKV bérlet, és helyette csak a drágább, Budapesti Egyesített Bérletet lehet majd kapni, ami érvényes a Volán és a MÁV járataira is, Budapest közigazgatási határain belül. Tehát jövőre a bérlete árából minden BKV utas fizet a fent említett cégeknek, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e a szolgáltatásait, vagy sem. Ugye milyen igazságos?

Sokan bedőltek Hagyó Miklós meséjének, akinek köszönhetően többen az "áremelés mellé, most valami extrát is kapsz" című mondókát kezdték el terjeszteni (ekkor még csak 7,9%-os emelésről tudtunk), ám néhány hét alatt kiderült, hogy az új egyesített bérlet nem ajándék, ezt a szokásos áremelésen felül ki kell majd fizetniük az utasoknak.

Jövőre a BKV bérlet ára 9000 forint lesz (jelenleg 8250), a diák/nyugdíjas bérlet 3550 forintra emelkedik (jelenleg 3250), és a kétheti bérlet 5950 forint lesz (jelenleg 5300). A vonaljegy ára a jelenlegi 270 forintról 290 forintra, a metrószakaszjegy pedig 220 forintról 240-re emelkedik majd. Egyedül a napijegy lesz olcsóbb, (1500 forint) 50 forinttal.

A BKV elővárosi üzletágainak átadását szabná az állami segítség feltételéül 2009-re a kormány. A Népszabadság szerint az immár 80 milliárd forintos adósságot görgető társaságnak elsőként a helyi érdekű vasúti személyszállításból kellene visszavonulnia.

978 BKV-sból csinálna vasutast a kormány. A többmilliárdos extra támogatás kiutalásáért cserébe a budapesti közlekedési cégnek legkésőbb 2010 elejéig meg kellene szabadulnia a szentendrei, a gödöllői és a ráckevei HÉV üzemeltetésétől, amelyeket a MÁV-Start venne át. Elképzelhető azonban, hogy a csepeli HÉV is a vasúttársasághoz kerül.

A Népszabadság szerint a társaság a szolgáltatás és a járműpark átadásáért 35 milliárd forintot kér, de ezt a MÁV és a közlekedési tárca is sokallja. Az üzletág egyébként több mint 2,5 milliárdos veszteséget termel évente annak ellenére, hogy a szerelvényekkel tavaly 56 millióan utaztak. A kocsik kihasználtsága viszont nem érte el a 18 százalékot sem.

A BKV-nak ellenszolgáltatás nélkül kellene feladnia agglomerációs buszjáratait is. Leghamarabb a jövő év második felében, legkésőbb 2010 elején a társaságtól 55, Budapest közigazgatási határain kívül közlekedő buszjáratát venné át várhatóan a Volánbusz. Az sem zárható ki, hogy üzemeltetésükre pályázatot írnak ki, vagy önálló elővárosi busztársaságot hoznak létre.

A BKV 80 milliárdos mínuszban gazdálkodik. 2007-ben 32 milliárd forint normatív támogatást kapott, de a kormány az idén már igyekezett véget vetni a főváros folytonos kéregetésének, ezért kemény feltételeket szabott az újabb támogatás kifizetéséhez.

 

(Index)

30 milliárd forinthoz juthat a BKV, ha a MÁV a teherszállítási üzletág eladásának 102 milliárd forintos bevételéből megvásárolja a HÉV eszközeit - tudta meg a Napi Gazdaság.

A helyi vasút üzemeltetésének átadásával a Budapesti Közlekedési Vállalat az évi mintegy 10 milliárd forintos veszteségtől is megszabadulna. A tervek szerint április végére készül el a dokumentum arról, hogy az állam milyen garanciális feltételek mellett adja át a BKV-nak az összeget.

A 80 milliárd forintos adóssággal küzdő budapesti társaságnak jól jönne a pénz, miközben a költségvetésből is több forráshoz jut - írja a lap. A BKV ugyanis az idei 32 milliárd után jövőre 42 milliárd forintra számíthat a közösségi közlekedés normatív támogatásának megemelése miatt.

(hírTV)

A BKV az a cég, aki elvárja, hogy az utasnak minden helyzetben legyen jegye, (még akkor is, ha jegyvásárlásra nincs lehetőség) és az utazási szabályokat tartsa be. Vicces, hogy pont egy olyan cég kér mindent számon, aki maga is magasról tesz a szabályokra és a törvényekre. Az interneten egy ideje kering egy hosszú iromány, melyből kiderül, hogy a BKV miként tojja le magasról a Ptk-t. Bár az írás nem mai (a viteldíjak még jóval alacsonyabbak), a megfogalmazott problémák még máig valósak:

"Mi a BKV-pótdíj?" - teheti föl a kérdést a polgári jog iránt érdeklődő utazó, aki leginkább a metrón utazva szembesülhet a problémával. Ezt a kategóriát ugyanis a Polgári Törvénykönyv nem tartalmazza, ekképp az elnevezéstől függetlenül, jogi tartalmának megfelelően kell megítélni. A BKV Rt. járművein való utazás egy ráutaló magatartással, a járműre történő fölszállással - tehát nem írott formában - létrejövő, általános szerződési feltételeket tartalmazó blankettaszerződés. ( Ptk 209/C. §: Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.)

Az elsőre megállapítható, hogy a pótdíj egy szankciós jellegű kötelezettség.

Tekinthető-e szerződéses kártérítésnek? Célját tekintve feltétlenül, hiszen a főkötelezettség ( vagyis a viteldíj ) teljesítésének elmulasztása esetén terheli az egyik szerződő felet. Polgári jogunk azonban a teljes kártérítés elvén áll, mely itt azonban - groteszk módon - összegszerűen csekélyebb, mint a pótdíjé, hiszen a kártérítés a szerződéses kötelezettség teljesítésének elmulasztása révén okozott teljes kár megtérítését, vagyis a főkötelezettség összegét jelenti. Jelen esetben ez a viteldíjak összege, melynek a pótdíj mindig sokszorosa.

Tekinthetjük a pótdíjat kötbérnek is. A túlzott mértékű köbért a bíróság mérsékelheti. Ezen kívül megállapíthatjuk, hogy a polgári jogi szerződési gyakorlattól is jelentősen eltér a főkötelezettséget meghaladó összegű kötbér. A Ptk. 205. § (5) bekezdése értelmében külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. A viteldíjak és pótdíjak táblázata viszont magukon a járműveken, illetve a már a legtöbb BKV-jogsértés színhelyén - metró aluljárójában van elhelyezve, tehát ott, ahol az utazó már nem visszakozhat. Ha ott tartózkodik, pótdíjat köteles fizetni. Itt említendő meg az is, hogy a vizsgált szankcióval gyakran sújtják az aluljárón csak áthaladó, nem is utazó személyeket, akik esetében nem is jön létre, illetve - a tévedés kategóriájára hivatkozva - megtámadható a szerződés.

Különösen sajátos a bérlettel rendelkező, de éppen bemutatni nem képes "szerződő felek" jogi megítélése, hiszen ők a szerződéses főkötelezettséget - vagyis a bérlet megvásárlását - már teljesítették, csak a mellékkötelezettség teljesítése - a megvásárlás meghatározott formában történő igazolása - tekintetében esnek késedelembe. Velük szemben a főkötelezettséget elérő mértékű kártérítés is indokolatlan. ( Hisz a "lényeget", a főkötelezettséget teljesítették, annak igazolásának elmulasztása nem egyenértékű a szerződéses főkötelezettség teljesítésével. ) a bérletet később bemutató személyek pótdíja 400 Ft, tehát négyszer annyi, mint a viteldíj összege. A helyszíni bírság összege ( 1500 Ft ) azokat sújtja igazából a leginkább, akiknek nem áll érdekükben bérletet vásárolni, például Budapestre alkalmilag felutazó vidékieket, akik ráadásul nem is ismerik az itteni közlekedési szokásokat, és a vonatról a metróba átszállva azonnal kellemetlen meglepetés érheti őket.

A talán gyakorlati szempontból legjelentősebb probléma a pótdíj késedelmes fizetésének kérdése. A Ptk. szerint ugyanis a késedelmi kamat összege - ha a tartozás egyébként kamatmentes is - legfeljebb évi 11 %. A 100 Ft-os jegy után tehát 111 Ft egy év elteltével! Ehelyett 30 napos késedelem esetén 8000 Ft a pótdíj összege! Tehát a BKV Rt. gyakorlata önhatalmúlag és jogsértően felfüggeszti a Ptk. alkalmazását!