BKV-figyelő

Leállították a BKV-nál az alkatrészek beszerzését, ezért bizonytalanná vált, hogy meddig tudják a járműveket forgalomba adni, mivel emiatt nehezebben lehet javítani őket - mondták szakszervezeti vezetők hétfőn.

Nemes Gábor, a főleg buszos szakszervezeteket tömörítő Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke azt mondta, a múlt héten állították le az alkatrész-utánpótlást, így csak azokat az alkatrészeket használhatják fel, amelyek a raktárban vannak, vagy úgynevezett donorjárművekből még kiszerelhetők és beépíthetőek.

Pontosan nem tudni, hogy hány alkatrész maradt még a garázsokban, de ha ezek elfogynak, akkor okafogyottá válik a KEKSZ által korábban bejelentett forgalomlassító demonstráció, mert nem lesznek buszok, amelyeket ki tudnának adni a forgalomba. A KEKSZ a múlt héten ugyanis közölte, hogy ha nem változik a helyzet a BKV-nál, illetve nem haladnak megfelelő ütemben a bérekről és kollektív szerződésről folyó tárgyalások, csak azokat a járműveket fogják a forgalomba engedni, amelyek mindenben maradéktalanul megfelelnek az elvárásoknak.

Gulyás Attila, a kötött pályás szakszervezeteket tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke azt mondta, nemcsak a járművekben, hanem az infrastruktúrában (sínek, biztosítóberendezés, váltók, felsővezetékek) is keletkezhetnek olyan hibák, amelyeket alkatrészhiány miatt nem lehet javítani. Hangsúlyozta, hogy a múlt héten az utolsó méter felsővezetéket is beépítették egy lopás pótlására, és ha bármelyik HÉV-vonalon újabb kábellopás lesz, akkor nem tudják pótolni a kábeleket, le kell állítani a vonal működését.

A metróban a szerelvények számát nem lehet nagymértékben csökkenteni, mert balesetveszélyes, ha "tömegek" tartózkodnak a peronon, ebben az esetben be kellene zárni az adott állomást. A szakszervezeti vezető szerint már elkészült egy olyan menetrend, amely csúcsidőben a jelenlegi 90 százalékos férőhely-kihasználás helyett 100 százalékkal számol, így viszont az utasok a megállókban maradnak, mert nem férnek fel a járművekre.

Gulyás Attila úgy véli, márciusra válhat kezelhetetlenné a helyzet, ha addig egyáltalán kihúzza a BKV, pénztelenség miatt ugyanis már korábban is összeomolhat a budapesti közösségi közlekedés.

Mint megírtuk, naponta 300-400 busz hibásodik meg a forgalomban, ami az elmúlt 2-3 év adataihoz viszonyítva 40 százalékos emelkedést jelent, a buszok műszaki állapota lassan már az utasok biztonságát veszélyezteti, így az alkatrészhiány valóban a BKV leállásával fenyegethet.

Tarlós István főpolgármester szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a BKV anyagi helyzetének rendezéséről lesz szó. Tarlós István pénteken azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél, és a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot, és a legvégső esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást, és megadná a főváros által kért 21 milliárd forintos támogatást.

(HVG, MTI)

Megszünteti az éjjeli és hajnali szolgálati járatokat a BKV, hogy a cég spórolni tudjon, miután nem jut hozzá ahhoz a 32 milliárd forinthoz, amelyet a kormány zárolt tavaly. A főváros hajlandó lenne jelentős tarifaemelésre is, de előbb a milliárdokat szeretné megkapni a kormánytól. Legvégső esetben, ha elfogy a pénz, akkor a járatritkítást is megfontolja a BKV, -írja az [origo].

"Forgatókönyv készült a csökkentett üzemmódról: arról, hogy mely vonalakon indulna kevesebb busz vagy villamos, de ezt csak a legvégső esetben vetné be a BKV" - mondta az [origo]-nak a budapesti közlekedési vállalat ügyeire rálátó forrás. Példaként azt mondta, négy- vagy ötpercenként jönne a 7-es busz, hat Combinóval kevesebb járna csúcsidőben a Nagykörúton, és a városhatáron túl közlekedő buszokat is ritkítanák. Szerinte "ezt megéreznék a megállóban ácsorgó fővárosiak, így elég nagy lenne a nyomás a fővároson és a kormányon, hogy megadják a hiányzó pénzt".

A járatritkítások első ütemét viszonylag gyorsan, akár egy hét alatt is bevezethetné a BKV a forrás szerint, ha például az egyik hétről a másikra az iskolaszüneti menetrendre állítanák át. "Ezzel nem lehet milliárdokat spórolni, de az utasok is gyorsan észrevennék, hogy nagy a baj, és ez sürgetné a döntéshozókat" - mondta, de úgy tudja, a cég csak akkor tervezi a menetrend átalakítását, "ha az utolsó forintja is elfogy".

Tarlós István főpolgármester pénteken jelentette be, hogy a BKV "kritikus helyzete" miatt szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését. A fővárosi közlekedés ugyanis a BKV-t felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint január végén, február elején leállhat, ha a cég nem jut hozzá a kormány által tavaly ősszel a költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy Budapest nem tudja máshonnan előteremteni a hiányzó pénzt.

"Magas társadalmi kárral járna"

A főpolgármester szombaton nyilvánosságra hozott előterjesztésében, amelyről szerdán tárgyalnak a fővárosi képviselők, azt írja: a főváros hajlandó 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtani a cégnek, és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adni április 30-ig.

Tarlós a járatok ritkítását is részletesen elemzi az előterjesztésben: ha a menetrend átalakításával "érdemi hatást jelentő 22 milliárd forintot" szeretne spórolni a BKV (ez a cég éves költségvetésének nagyjából hatoda), és csúcsidőben nem változtatna a menetrenden, csúcsidőn kívül le kellene állítani gyakorlatilag az összes járatot. Ezt Tarlós "elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak" nevezi.

Egyéb - az előterjesztésben ismertetett - forgatókönyvek szerint úgy tudna 22 milliárdot spórolni a BKV, ha minden vonalon minden harmadik járatot megszüntetne csúcsidőben is, vagy ha a buszok kétharmadát kivonná a forgalomból. Tarlós szerint bármelyik forgatókönyv megvalósítása "aránytalanul magas nemzetgazdasági és társadalmi kárral járna", így nem javasolja, hogy a menetrendek átalakításával spóroljon a BKV.

200 milliót spórolnak a szolgálati járatokon

A BKV az elmúlt hetekben több megtakarításról is döntött: felmondta például eddigi utas- és balesetbiztosítást, és külső vállalkozók helyett saját alkalmazottakkal takaríttatja a járműveket és a végállomásokat január elsejétől.

A BKK azt is közölte az [origo]-val, hogy a menetrendeket tartalmazó paraméterkönyvben egy ponton biztosan lesz megtakarítást hozó változás. A BKK szerint a BKV tavasszal "lényegében megszünteti" a szolgálati járatok rendszerét (az nem világos a BKK válaszából, hogy ez az összes szolgálati járatnak vagy jelentős részüknek a megszüntetését jelenti-e). Olyan buszokról van szó, amelyek üzemzárás után hazafelé, hajnalban pedig a munkába viszik a BKV-sofőröket.

"A BKV járművezetői a bővített rendes éjszakai hálózat járatait vehetik majd igénybe" - írta megkeresésünkre a BKK, amely szerint egyes szolgálati járatok kiváltására több éjszakai busz közlekedik majd. A BKK szerint a BKV ellátási területén kívülre (például Érdre, Dunakeszire) közlekedő szolgálati járatok is megszűnnek, ezért az itt élő járművezetőket majd úgy foglalkoztatják, hogy "a helyközi közlekedés rendes járataival hazajussanak és beérjenek munkába". Az intézkedéstől évente nagyjából 200 millió forint megtakarítást remél a BKK és a BKV.

Nemes Gábor, a Cinkotai Autóbusz Szakszervezet elnöke az [origo]-nak azt mondta, még pénteken is egyeztetett a szakszervezetekkel a BKV a szolgálati járatokról, ezért a BKK bejelentése meglepte. "Ezek a buszok azért fontosak, mert az éjszakai közlekedés a főútvonalakon történik, nem fedi le a várost, a sofőröknek pedig valahogyan haza kell jutni a buszgarázsból vagy a remízből" - mondta Nemes. Nemes szerint a BKV vezetése a szakszervezeteknek azt mondta, még vizsgálják, honnan hogyan jutnak haza a buszvezetők, de döntés még nincs.

Kérdés, mivel elégszik meg a kormány

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a héten egyeztetett a BKV helyzetéről. Tavaly év végén arról volt szó, hogy Matolcsy György és Tarlós István tárgyal a BKV finanszírozásáról, de a miniszter az államtitkárát küldte egyeztetni, mire Tarlós Vitézyt jelölte ki tárgyalópartnernek, és közölte, nem vár eredményt az egyeztetéstől.

A BKK szerint ezek a tárgyalások jelenleg valóban "nincsenek olyan szakaszban, hogy a finanszírozás megoldását érdemben jelentő megállapodásról be lehessen számolni", és a menetrendek változtatásról sem tárgyal a főváros és a kormány. A kormány ugyanis ragaszkodik egy olyan koncepcióhoz, amely hosszú távon is megoldhatja a finanszírozást, csak ennek elfogadása után folyósítja a 32 milliárd forintot.

A főváros hosszabb távú hatékonyságnövelő intézkedésektől sem zárkózna el. Erre utal, hogy Tarlós előterjesztésében szerepel: "a legvégső esetben" akár hétszázalékos tarifaemelést is elfogadna a főváros, de csak az után, hogy a kormány felszabadította a 32 milliárd forintos normatív támogatást. Pénteken délelőtt kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megtudjuk, a Tarlós által javasolt intézkedésekkel (támogatás, tagi kölcsön, esetleges tarifaemelés) megelégszik-e a kormány, de nem kaptunk választ.

(origo)

Amíg Tarlós István főpolgármester BKV tarifaemelésen vakarózik, addig a BKV-figyelő utánanézett, hová is folyik el a BKV-n belül az adófizetők pénze.

Összesen 2 milliárd forintba kerülő tanácsadói szerződések, szódavíz 140 millióért, domain név regisztrálás 300 ezerért, kutatások, elemzések, auditálások 300 millióért, madárriasztás 7 millióért, kikötő szemlézés 40 millióért. Ez csak néhány azon szerződések közül, amiket a BKV az elmúlt években kötött, és amik még mindig hatályban vannak. (A hatályos szerződései nyilvánosak, akár te is végignézheted a listát, csak kattints ide!)

Mint ismeretes a BKV takarékoskodni szeretne, ezért felmondták az utasok baleset-biztosítását, és a takarítókkal, biztonsági őrökkel kötött szerződést is. Ez még semmi, az alkatrészbeszerzést is leállították, és a végállomási tartózkodókban is lejjebb letekerték a fűtését.

Bizonyára jól jönne most az a több milliárd forint, amint a társaság az elmúlt években herdált el teljesen feleslegesen. Bár a társaság elismeri, hogy voltak feleslegesen megkötött, túlárazott szerződések, és ezek ügyében feljelentést is tettek, a BKV és a BKK kommunikációjából, valamint a bevezetett intézkedésekből jól látszik, hogy még mindig nem merik beismerni, hogy a társaság adóssága nem a bliccelőknek és nem is az egyszeri alkalmazottaknak köszönhető, hanem az értelmetlen és teljesen felesleges pénzszórásnak. Persze miért is ismernék be, amikor sokkal könnyebb az egyszeri embert egymásnak ugrasztani más hibái miatt.

Ha lesz egy kis időtök, lapozgassatok bele a listába, és írjátok meg, szerintetek melyik szolgáltatást árazták egy "kicsit" felül, vagy melyik szerződést érzitek teljesen feleslegesnek. Én kigyűjtöttem már egy párat, ami számomra érdekes:

Nagyításhoz kattints a képre!

A BKV "kritikus helyzete" miatt jövő szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a főpolgármester. Tarlós István jelezte, hogy egy esetleges tarifaemelésről is döntene a főváros, hogy megkapja a zárolt állami támogatást. Szerinte a BKV leállása "nem tréfadolog", és a közlekedési káosz, illetve a "politikai skandalum" mellett a négyes metró uniós támogatásának elvesztését is jelentené.

Akár a tarifákat is emelné a főváros, hogy megkapja a zárolt állami támogatást - mondta Tarlós István főpolgármester, aki jövő szerdára rendkívüli ülést hívott össze.

Tarlós azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig. Emellett befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és esetlegesen tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást - mondta Tarlós.

Csütörtökön erősítette meg a Budapesti Közlekedési Központ a Népszabadság értesülését, hogy január végén, de legkésőbb február elején leállhat a BKV, ha a cég nem jut hozzá a normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat ugyanis nem tudja előteremteni a korábban zárolt 32 milliárd forintos állami támogatás kieső összegét. Azt is hozzátette, hogy számításaik szerint a BKV leállása napi 14 milliárd forint kárt okoz a nemzetgazdaságnak.

A főpolgármester szerint ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódik, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság. "Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" - tette hozzá Tarlós István.

Nem tréfadolog

Tarlós szerint a főváros "erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait", az intézmények rovására "összekapart" 21 milliárd forintot, és "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban".

"Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" - jegyezte meg Tarlós István. A főpolgármester arra is kitért, hogy ezeket az "áldozatokat" csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó.

"Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem" - jelentette ki Tarlós, és hozzátette, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV. Szerinte ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a "közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával", hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész. Megjegyezte: ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot. "Ehhez képest az, hogy most 21 milliárdon vitatkozik a tárca és a fogadatlan prókátor képviselők, ez nekem elég viccesnek tűnik" - fogalmazott Tarlós István.

"Az MSZP károgása visszataszító"

Tarlós felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, húsz éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni. Megjegyezte azt is, hogy "ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel". A főpolgármester azt mondta: amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; "26 ízben" tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.

Tarlós István szerint az utóbbi hetekben "túl hangos lett az MSZP". Úgy fogalmazott: megköszöni az ellenzék segítségét a probléma megoldásában, "de az a hangos kritika és az a károgás, amit az MSZP mutat a BKV ügyében, az rendkívül visszataszító, mert ezt a céget egy évvel ezelőtt valakik itthagyták ebben az állapotban, és ezek a valakik ők voltak".

(MTI, Origo)

Az elmúlt napokban több sajtóhír is megjelent a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának, Vitézy Dávidnak a 7,6 millió forintos jutalmáról. Csodaszép közleményt adott ki erről tegnap a BKK, amiből miden kiderül, csak az nem, hogy valójában mennyi is a prémium. Mindent cáfolnak, mindent tagadnak, csak annyi a biztos, hogy a maximális prémium amit felvehet, valóban 7,6 millió forint. Én egyébként ezt a mocskos médiát sem értem. Szegény Vitézy Dávid éhbérért dolgozik, csak kétmillió forintot visz haza havonta. Most kinek szúrja a szemét ez a csekély összegű kis prémium? Hát nem dolgozik meg érte?

Az elmúlt napok sajtóhíreiben valótlanul jelent meg, hogy Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatójaként 7,6 millió forint jutalmat kapott, melyet a BKK cáfol.

A valóság az, hogy a BKK vezérigazgatója a Fővárosi Közgyűlés által 2010. október 27-én 1809/2010. (X.27.) sz. közgyűlési határozattal – ellenszavazat nélkül, minden közgyűlési frakció támogatásával – elfogadott egységes bérpolitikai irányelvek szerint, mindegyik más fővárosi cégvezetővel megegyező módon bruttó fizetésének maximum 40%-ával megegyező, objektív célkitűzés alapján mért teljesítményprémiumra jogosult a munkaszerződése szerint. A prémiumok mértékét a Fővárosi Közgyűlés ezen döntésével jelentősen lecsökkentette, hisz a korábbi években a fővárosi cégvezetők rendre 100-150%-os teljesítménybérben részesültek, és bár a korábban megkötött munkaszerződéseket egyoldalúan módosítani nem lehet, az új elveket megegyezés útján egységesen minden vezetőnél érvényesítettük, így a BKV összes felső- és középvezetőjének prémiumai lecsökkentek, ezzel mintegy 250 millió forint megtakarítást elérve 2011-ben.

A fentiek szerint a prémium maximális lehetséges értéke tehát megegyezik a sajtóban megjelent összeggel, de fontos különbség a megjelentekhez képest, hogy annak sem értékelése és végleges odaítélése, kifizetése nem történt meg, az erről szóló híradások valótlanok. Az objektív célkitűzések (projektek előrehaladása, intézményrendszeri átalakítás előrehaladása, stb.) alapján 2012 tavaszán történik majd meg az értékelés és hozhat döntést a BKK Igazgatósága a kifizethető prémium mértékétől, ami várhatóan nem fogja elérni a lehetséges maximumot, részben takarékossági, részben az objektív mérési rendszerből fakadó okokból, hiszen minden célfeladat egységesen 100%-os teljesítése nem várható, több külső ok miatt sem (pl. egyes kormányzati döntésre váró projektek, pl. villamos járműbeszerzés késedelme kapcsán). Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti juttatás nem jutalom, hiszen a jutalom nem előre kitűzött teljesítménycélok eléréséhez kapcsolódó juttatás. Jelen esetben a fővárosi cégvezetők bérezési gyakorlatában a bérezés alapbérre és teljesítményhez kötött prémiumra, teljesítménybérre történő megosztásáról van szó, melyet nem csak a felsővezetők, hanem a munkatársak esetében is alkalmaznak a társaságok, éppen azért, hogy a mérhető eredmények elérésére ösztönözzék a dolgozókat és a vezetőket.

Budapest, 2012. január 4.

Budapesti Közlekedési Központ