BKV-figyelő

Szia Figyelő!

Ma találtam rá a blogra és meg kell mondanom nagyon tetszenek az írások, a vélemények és úgy általában az egész ötlet. Nagyon sok kritika éri a BKV-t, sajnos ezek jelentős része jogos. Én most pozitív adalékkal szeretnék szolgálni, a korrektség jegyében - lám ilyenek is vannak.

Nem számíthatna extrának, de sajnos Budapesten az - a buszon a következő megállókat bemondani. A 82A járaton évek óta utazom egy olyan sofőrrel, aki minden egyes megállót bemond. Ráadásul induláskor udvariasan jónapot kíván az utasoknak, ha a végállomásra érünk további szép napot - ez igen, ezt így kell csinálni (képzelheted egyébként mennyire unja már ennyi év után...). Szintén ugyanezen a járaton esett meg velem, másik sofőrrel. Szombat késő délután, rohanok ki a buszmegállóba mert késésben voltam. Buszom érkezik, nekem esélyem se lett volna elkapni. De! A sofőr lógó nyelvemet látva a megálló után megállt az utcasarkon, kérdőn nézett rám (ezért rohansz öreg?) majd lelkes bólogatásomra kinyitotta nekem az ajtókat és felszedett. El nem tudod képzelni milyen hálás voltam neki.

Ugyancsak számtalanszor megesett velem, hogy garázsjárat állt be a megállóba, a sofőr kedvesen figyelmeztetett hogy ő a dél-pesti garázsba igyekszik, de elvisz egy darabon. Felszálltam, mondtam neki hogy itt és ott tegyen le, és szó nélkül megtette.

Kedvencem egyébként a 950-es egyik buszvezetője, akit éjjel környékén lehet megcsípni a vonalon. Az ipse tök poénos megjegyzésekkel kommentálja az utazást. Volt hogy sorompót kaptunk, ilyenkor késő este ugye mindenki sík ideg és fáradt, ő meg elkezdett poénkodni: már a szalonnát szeli a masiniszta, nem fog sokáig tartani... Megállóhoz érkezünk: aki a Kossuth térre adta le voksát, az ajtó közeli gombok megnyomásával érvényesítheti szavazatát. De van itt pilóta nélküli meki repülő is, szóval jól nyomja az öreg. És jó látni amikor nagy társaság buliból hazafele felszáll a buszra, elsőre nem tudják ki ez-mi ez majd gyorsan leesik nekik hogy a sofőr ilyen (jó értelemben véve) állat :) Hirtelen most ennyi jutott az eszembe, további eredményes megfigyelést
és blogolást!

Dávid

Kedves BKV figyelő!

Most találtam rá az oldalra és olvasgatva a leveleket három dolgot szeretnék megosztani Veletek. Az első egy érdekes, nem számomra kellemetlen, de meghökkentő eset. Vasárnap este, fél nyolc felé utaztam a 11-es buszon. A második, vagy a harmadik megállónál várakoztak 5-en, 6-an, köztük két arab srác is. Még csak véletlenül sem néztek ki fanatikusoknak, mivel nem lehettek idősebbek 17 évnél.

Busz beáll, ajtó kinyit, a sofőr még csak nem is sietett sem ekkor, sem eddig. A két srác maradt a legvégére. Amikor azonban az egyik felszállt és a másik is nekilendült a lépcsőnek, a sofőr ugyan abban az időpillanatban, mely nem volt talán még egy másodperc sem, csengetett és becsukta az ajtót. Én ilyen gyorsan buszajtót becsapódni még nem láttam. A fiú épp csak be tudta préselni magát az ajtók közt. Nekem semmi közöm az emberek magánvéleményéhez, felőlem lehet bárki rasszista, antiszemita, vagy ami akar. De amikor dolgozni megy, főleg egy olyan munkakörbe, mely által emberek százaival találkozik naponta, nem biztos, hogy egészséges küzdeni az általa vélt ellenség ellen, főleg nem ilyen kicsinyes módon. A másik tulajdonképpen egy hozzászólás egy itteni cikk egy részéhez. A BKV kiképezte és munkába állította a biztonságiakat, akik már ellenőrként is funkcionálnak. Először meglepődtem, de mára megszoktam. Igaz, ami igaz, ha már mindenképpen meg kell állnom, akkor a hivatásos ellenőrhöz megyek, mert sajnos tapasztalatom szerint a securitysok kommunikációja megmaradt a "Jegyed az van? Jóvanakkó mennyé!" szinten. Persze először semmi nem tökéletes. A harmadik (és ígérem, mindjárt befejezem) egy aranyos történet. Lévén érettségizem, volt egy hetem, amikor öltönyben mozogtam a városban. Négyen mentünk hazafelé és a Batthyány téren a metró felé vettük az irányt. Becsületes utasok vagyunk, így hármunknak volt bérlete, a negyedik srác pedig lyukasztani akart. Mi, többiek megálltunk, hogy bevárjuk, de közvetlenül a lefelé menő lépcsőnél. Álldogáltunk ott öltönyben (automata kaputt), mikor is egy hölgy, orrunk előtt lengetve a kilyukasztott jegyét átviharzott közöttünk. Összenéztünk és már épp készültünk hahotában kitörni, mikor is egy idősebb úriember szintén kicsapta igazolványtartóját, megvillantva érvényes bérletét. Na ekkor sikerült az elindult hahotának felszínre érnie. Végül is, átérezhettük milyen is ellenőrnek lenni, ha csak egy percig is. Azt viszont jó volt látni, hogy az emberek egy része kérdés és kérés nélkül igazolja utazása jogosságát akkor is, ha nincs rá szükség.

Üdvözlettel: Lukács Ákos

Kedves BKV figyelő!

Az én történetem a következő. A 3. kerületben a Vörösvári úti villamos végállomásnál történt. Beálltam a buszmegállóba, ahol vártam a 60-as buszt. Jött is, majd a fénysebességet meghaladva el is robogott ahelyett hogy megállt volna. Ekkor vettem észre, hogy a menetrend táblák helyén egy tájékoztató van, ami azt írja, a busz 100 méterrel odébb áll meg (még a tábla is le volt takarva). Látom is buszom, ahogy elindul onnan esélyt se adva azoknak, akik nem látták volna a felhívást. OK.

Átbattyogtam az új megállóba. kb 12 perc után látom jön a következő 60-as busz. Az a busz meg beáll a 'régi' megállóba, ahonnan át kellett jönnöm!!! Én csodálkoztam, majd készültem, hogy ott is megáll a busz ahol én vagyok. Hát olyan gyorsan robogott el előttem a busz... ilyenkor szitkozódás, stb... Csak azt nem értem, ha a bkv áthelyez megállókat, akkor miért nem szólnak a vezetőknek, vagy miért nem figyelnek azok oda... Ezzel az akciójukkal sikerült 2 buszt is lekésnem! Persze harmadjára inkább lesétáltam egy megállót, ahol sikerült felszállnom a buszra!

[vick]

Kedves Figyelő!

Jó pár hónappal korábbi, téli "élményemet" osztanám meg Önökkel. Mátyásföldön lakom, éjszaka a 908-as busszal tudok hazajutni. A busz a Veres Péter úton megy végig -elvileg-, Cinkota felé. Azon az éjjel a sofőr újított, és a Veres Péter útról jobbra lekanyarodva az Újszász utca felé vette az irányt. Az utasok nagy része szó nélkül, kétségbeesve leszállt az első megállónál, 3-an maradtunk a buszon: egy kb velem egyidős lány, illetve egy illuminált alvó férfi. Megkérdeztük a sofőrt, h. mégis mikor kanyarodik vissza a rendes útvonalra, aki erre közölte, h. mi részeg hülye ....ák vagyunk (megjegyzem színjózanok voltunk mind a ketten) és hogy igenis ez a jó útvonal. Végül megállította a buszt, és mi megmutattuk neki a buszon lévő táblát,h. merre is kéne menni. A sofőr erre diadalittasan közölte, h. ő jó úton megy, mert érintjük a táblán feltüntetett utcákat. na persze, csak épp a túlsó végüket... Alvó barátunk is felébredt,azt sem tudta hol van, de ő is elküldött minket melegebb éghajlatra. A történet vége annyi, h. Cinkota előtt nem sokkal végre le tudtunk szállni a buszról, és sétálhattunk vissza Mátyásföldre-éjjel kettőkor, januárban.

Hogy valami pozitívumot is mondjak, a Mátyásföldön dolgozó ellenőrök kifejezetten kedvesek és türelmesek:)

Tisztelettel: Molnár Andrea

Sziasztok!

Tavaly novemberben esett meg velem az alábbi történet.

Egy elhúzódott gépjavítás (szokásos tonna vírus, spyware) után utaztam hazafelé. Éjfél körül lehetett, valamelyik éjszakai busszal eljutottam az Árpád hídig, onnan szerettem volna a 950-essel a Nyugatihoz jutni. Nem ismertem az éjszakai közlekedést ott, így nem tudtam, melyik megállóban áll meg a megfelelő irányba haladó busz. Az egyik 950-es megállóban álltam, a másikat nem láttam (lehetett volna akár a Váci út túloldalán is). A kint lévő bkv-s táblából számomra nem derült ki, hogy ez a megálló melyik irányhoz tartozik, és biztosra akartam menni a hidegben, ezért felhívtam a táblán lévő 0680-as számot. Ami persze nem erre való, de gondoltam, hátha tudja, aki felveszi, vagy legalább átirányít a megfelelő helyre. Ehhez képest nagyjából a következőképpen zajlott a beszélgetés. Először felvételről szólt a figyelmeztetés, hogy a forgalmi helyzetről meg még valamiről tudnak csak felvilágosítást adni - nem baj, élő ember majd vagy tudja, vagy eligazít. Majd egy férfi vette föl, kellemes, udvarias hangon beszélt (itt kellett volna először gyanakodnom :). Előadtam, mi a helyzet, melyik busszal hova szeretnék eljutni, és a kérdést, hogy jó megállóban állok-e. Azt mondta, tud segíteni, utánanéz (bár ekkor még nem mondtam pontosan, hol állok, nem volt időm). Az "utánanézés" körülbelül három percet vett neki igénybe, ekkor kérdezte meg, hogy hol vagyok.

Tőlem telhetően elmagyaráztam. Ekkor azt mondta: változás volt (!), de biztos, mert utánajárt: menjek előre, jobbra a 32-es megállójához, oda fog jönni a busz! De előbb még egyszer elmagyaráztatta velem, hogy hol vagyok és hova akarok menni, tévedés tehát kizárva. Nagyon szépen köszönöm, jó éjszakát.

Rutinosabb tömegközlekedők már tudják, hogy a kérdéses megállóba a másik irányba tartó busz áll be. Ha a fazonon múlik, teszek egy kis kitérőt Rákospalota felé és bukok minimum egy buszt a hidegben. Hála egy jóérzésű utastársnak, ez nem történt meg: ő elmondta, hogy mindig erre jár haza, és biztos, hogy eleve a jó megállóban álltam. Bennem még kicsit horgadozott a "de hát a bkv azt mondta", de szerencsére jobbnak láttam rá hallgatni. Kíváncsi lennék, egy vidéki (külföldi?) milyen gyorsan kapcsolna a rossz buszon, tekintve, hogy sötét van, alig lehet kilátni a belehelt ablakokon, a várost nem ismeri, a megállókat meg luxus bemondani.

Legalább emberünk biztosan jól szórakozott az irodában, így utólag nem sajnálom tőle. A szándékosság szerintem elég valószínű abból, ahogy többször elmondatja velem, pontosan hol állok, ahogy előre felvértez az esetleges okoskodó utastársak érvei ellen (változás volt, de ő utánanézett, hát biztos: mégis ki tudná, ha nem a bkv?), illetve, hogy mindezt olyan negédes, megnyugtató hangnemben teszi, ami egy dobostortában rejtőző csörgőkígyóhoz illik. :)

up