BKV-figyelő

Mintegy negyvenmillió forintos végkielégítést kapott a BKV tavaly áprilisban leváltott stratégiai igazgatója, Bosnyák Gyula - értesült a Magyar Nemzet. Eközben az ugyancsak a lap által feltárt, másik botrányos BKV-s végkielégítési ügyben a Fidesz a legfőbb ügyészhez fordult.

Bár alig egy évig volt a BKV stratégiai igazgatója Bosnyák Gyula, tavaly áprilisi távozása után mégis gigantikus összeget, 39 millió forintot kapott - tudta meg a lap. Bosnyákkal eredetileg 2007-től 2011-ig szóló, határozott idejű szerződést kötött a közlekedési társaság, de kinevezése után egy évvel menesztették, mivel kudarcba fulladt a nevéhez köthető, a menetrend-módosítást tartalmazó úgynevezett paraméterkönyv elfogadtatása. Kiderült, hogy a paraméterkönyvet, amely negyven buszjárat megszüntetése révén 2,2 milliárd forintos megtakarítással kalkulált, nemcsak a társadalmi szervezetek és az érdekvédők, de a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottsága sem támogatja.

Sosem értettem, hogy a buszvezetőnél és a biztonsági őröknél kapható jegy miért drágább, mint a sima vonaljegy. Tehet arról az utas, hogy nincs a megállóban automata vagy pénztár? Miért kell az utasnak felárat fizetnie (100 forint jegyenként) ha a BKV nem biztosítja a jegyvásárlás lehetőségét?

Olvasónk a fogaskerekű igen forgalmas végállomásán szeretett volna jegyet venni, de csak felárral tudott. Összesen 400 forintot szedett be tőle a BKV pluszba azért, mert csesznek pénztárat üzemeltetni, és mert nincs (vagy rossz) az automata.

Kedves BKV figyelő!

Újabb gyöngyszemmel igyekszem megajándékozni az olvasóközönséget. Az időpont múlt hét vasárnap...

Az egy hetes pihenésből ocsúdva gondoltuk a párommal, hogy kihasználjuk a kellemes időt és kerékpározunk egyet a János-hegyen és környékén. A viszonylagos meleg miatt a kényelmes feljutáshoz a BKV 60-as viszonylatát, ismertebb nevén a fogaskerekűt választottuk. Mindkettőnk bérlete lejárt még a nyaralás előtt, nem gondoltunk, hogy érdemes lesz a Pesten töltött pár nap kedvéért újat venni.

A fogaskerekű végállomásán a peron végén két BKV-egyenruhás idősebb fickó állt, egyikük egy jól hallható (valódi) angolsággal kommunikáló négy fős nyugdíjas-csoporttal igyekezett kézzel-lábbal megértetni magát, nem sok sikerrel.

Nem tudom, hogy néhány éve az Ikarus 412-es buszokat miért kicsi (10-15 centis) billenő ablakokkal rendelték meg. A kis nyílásokon alig jön be levegő, az utastér hőmérséklete megközelítheti a 35 fokot is. A 435-ösökön nyáron a fűtés is megy, mert a motor hűtővizét a fűtésrendszeresen keresztül az utastérbe vezetik. A ZIU trolikon sem jobb a helyzet, a meleg levegőt ott is az utastérbe nyomják:

Hello BKV-figyelő!

Azért írtam nektek,  hogy leírjam, hogy milyen állapotok vannak a 74-es trolinak  nevezett szauna-járgányokon. A szép új, 5 éves Ikarus 412-es alacsonypadlós trolikon a kinyitható ablakfelületek nagyon kicsik, és ez alapból már kevesebb szellőzést biztosít, de az ablakok többsége már nem is nyitható ki, mert beragadt, szorul, stb. Így meg lehet főni az utastérben. A másik probléma, hogy a ZIU típusú szovjet járgányok fűtenek a 35 fokban is. A ZIU-kon- ez úgy van megoldva, hogy van egy kapcsoló az aljukon, és amikor aknára viszik őket lehet választani, hogy kifelé, vagy az utastérbe fújja a meleget. Nos, a ZIU-k befelé fújják a meleget így az utasok a 35-40 fokhoz kapnak még +5-10et.

A garázsban valamiért nem képesek arra, hogy a kapcsolót átállítsák hogy ne az utasok süljenek ropogósra a trolin. Miközben az utas ugyebár kit szidjon, a hülye sofőrt szidja, hogy ekkora melegben mért fűt a troli mikor ígyis ájuldozni lehet, de a sofőr erről meg nem is tehet.

Üdv: Cs.D.

Olvasónk Budapest bérletet (9400 Ft) és HÉV kiegészítő bérletet (10600 Ft) szeretett volna venni, pont 20 ezer forintot vitt magával. A pénztáros kiadta a Budapest bérletet, majd a kiegészítő bérletet is, amin 10400 forintos ár volt feltüntetve, ami kézzel volt ráírva. Az utas betette a pénzt a tálcába, amit a pénztáros nem akart visszaadni, sőt, még kért, mert a végösszeg 34300 forint volt. Hogy hogyan jött ki ez az összeg, talán sosem fogjuk megtudni. Olvasónk a többi pénztárhoz várakozót is bevonta a veszekedésbe, így nagy nehezen visszaszerezte a pénzét.

Sziasztok!

Szeretném megosztania nagyközönséggel a mai kis kalandomat a BKV egyik pénztárosával.

2009. 07. 27-én útnak indultam Budapestre a Ráckevei HÉV-en. Ezzel még nem is volt gond. Vágóhídra érve célba vettem a pénztárt, hogy beszerezzem az első felnőtt havi bérletemet életemben. A pesti bérlet árával teljesen tisztában voltam, utána is jártam, 9400 Ft, de mivel nem fővárosi vagyok, Milleniumteleptől külön bérletet kell vennem.

Odasétáltam tehát az üvegablakhoz, ahol egy nyugdíjas kor felé tartó hölgy fogadott. A pesti bérlettel még nem is volt gond, utána kértem szépen a Szigethalom-Milleniumtelepre szóló bérletem. Ekkor jött a sokk.

Mennyire vagy naprakész a BKV-s hírekben? Rövid kérdőívünk kitöltésével ellenőrizheted tudásod. A megfejtéseket a hozzászólások formájában várjuk, ugyanitt extra kérdéseket is feltehettek egymásnak. A legjobbak ajándékot kapnak. (A betelefonálós játékokkal ellentétben itt tényleg van helyes megoldás, és nyeremény is.)

Az első három kérdés Szalainé Szilágyi Eleonórával kapcsolatos. Minden helyes válasz 3 pontot ér.

1,) Hány darab használt autóbuszt vásárolhatott volna a BKV, ha Szalainé 100 milliós végkielégítését, 1,2 milliós fizetését, és az ehhez járó 120 százalékos prémiumot, melyet közel 1 évig kapott, járműbeszerzésre költi, ha tudjuk, hogy egy ilyen busz ára 20 millió forint?

2,) Hány darab vonaljegyet (és/vagy bérletet) kell eladni a BKV pénztárosainak, hogy kitermeljék Szalainé fizetését és végkielégítését?

3,) Ki lehet a felelős azért, hogy Eleonóra az elbocsátást követően továbbra is a cégnél dolgozhatott? (Csak egy helyes válasz van):

a,) Az akkori vezérigazgató, Balogh Zsolt

b,) A BKV teljes vezetése. Mindenki, aki tudott erről, és nem szólt

c,) Magyarországon vagyunk, így senki