BKV-figyelő

Tegnap összefutottam egy BKV-s ismerősömmel, aki megmutatta nekem az új egyenruhájukat. A beszélgetést az „Írjál már erről a szarról valamit a blogodon” mondattal indította, amiből egyből azt a következtetést vontam le, nem tetszik neki az új formaruha. De nem csak neki nem tetszik, akik átvették már a Makány Márta által tervezett ruhákat, azok eddig jót nem mondtak rá.

Megértem a BKV-sokat, hisz az új kék alapon fehér csíkozású ing inkább hasonlít egy pizsamára, mint egy fejlődő tömegközlekedési társaság egyenruhájára. Erre az ingre kaptak egy kék/zöld kötött mellényt, ami a használattól és a mosástól már el is kezdett bolyhosodni. Arra is panaszkodtak a dolgozók, hogy az egyenruha bejelentésekor hiába vettek róluk méretet, szabvány ruhákat kaptak néhány méretben, ami valakire nagy, valakire kicsi. A BKV-sok szerint egy pozitív van a ruhákban, az anyaga, ami valamennyivel jobb az előzőnél. Panaszkodtak még a szállításra, mert jelenleg csak a nyári kollekciót vehették át, hideg téli időre való ruhát nem kaptak. „A BKV azért bontott szerződést az előző gyártóval, mert nem szállított időben. Ha ezek se hozzák időben a ruhát, akkor mi értelme volt ennek az egésznek?” –kérdezte.

Makány Márta, a ruhák tervezője információink szerint a BKV pénzén utazta be Európát, hogy megnézhesse, más nagyvárosok tömegközlekedési cégeinek dolgozói milyen ruhában járnak. Sajnáljuk, hogy ennyi pénzből sem sikerült egy normális, dolgozóknak is tetsző ruhát összehozni.

Befejeződött az a teszt, amelyen azt vizsgálták, hogy fennakadás nélkül elfér-e az új Alstom metrószerelvény a 2-es metró alagútjában. A próba pozitív eredménnyel végződött, a régi orosz kocsikra felragasztott hungarocell-sablonok nem karcolódtak meg az alagútban.

A napokban befejeződött az a vizsgálat, amely során azt ellenőrizték, hogy a szélesebb és magasabb Alstom szerelvények minden gond nélkül elférnek-e a 2-es metró alagútjában. A régi orosz kocsik szélére-tetejére felragasztottak hungarocell sablonokat, és az így kibővített szerelvényt végigküldték az alagúton.

Olvasónk a minap a 9-es busz vonalán utazott, ahol az ajtó (leszállásjelző) hibája és a járművezető figyelmetlensége miatt igazi kalandokban volt része. Az utasok hiába jeleztek, hogy le akarnak szállni, a busz ajtaja egyik megállóban sem nyílt ki egyből. Derék utasunk addig nyomogatta a gombokat, amíg az ajtó kinyílt, ám hiába kezdte meg a leszállást, a busz derék vezetője már zárta is az ajtókat és indult volna ki a megállóból. Az utas kapálózott, szenvedett az ajtók között, de a buszvezető csak későn vette észre, hogy egy utas félig a buszon maradt.

Mai rohanó világunkban már a buszról való leszállásra sincs idő. A busznak menetrendje van, azt tartani kell minden áron:

Kedves BKV Figyelő!

Ma az életemre tört egy buszajtó. Előrebocsátom, semmi olyat nem csináltam, amiért rászolgáltam volna a leckéztetésre a buszsofőr részéről, szabályosan próbáltam meg elhagyni a járművet.

Történt ugyanis, hogy a 9-es vonalán újabban közlekedő régebbi típusú autóbusz érkezett a megállóba. Eleve ki sem nyílt a hátsó ajtó, pedig egy utas már odabent várta, hogy leszállhasson, ezért megnyomtam a külső ajtónyitó gombot, majd felszálltam pár utastársammal.

A következő megálló előtt egy fiatal férfi nyomta meg a leszállásjelző gombot, majd amikor megállt a busz, az ajtó (csakúgy mint az előző megállóban) nem nyílt ki. A fiatalember rögtön pánikba esett, de a gomb újra megnyomására kinyílt az ajtó, ami az utas leszállása után, alig fél másodpercnyi figyelmeztető hang után villámgyorsan bezárult.

A következő megálló előtt én jeleztem leszállási szándékomat, számítottam arra, hogy nem fog kinyílni az ajtó, ezért a megállóba érkezés után már nyomtam is az ajtó fölötti gombot (ami nem világított). Az ajtó nem reagált, ezért a tőlem távolabbi, a kapaszkodón lévő gombbal próbálkoztam. Az ajtó kinyílt, meg is kezdtem a leszállást. Viszont én már nem jártam olyan szerencsével, mint az előző leszálló, a figyelmeztetéssel egy időben csukódott az ajtó, aminek eredményeképpen a négyből három végtagom és a fejem szorult be a villámgyorsan záródó ajtóba.

Olvasónk a minap döbbent rá, hogy a blogon megjelent utasészrevételeknek igenis van valóságalapjuk, nem kitalált történetek. Kétkedve olvasta a bejegyzéseinket a BKV darabokra hulló buszairól mindaddig, amíg maga is megtapasztalta, a jelenlegi állapotokat. Jó lenne végre karbantartásokra, új buszok beszerzésére költeni a pénzt:

Szia BKV figyelő!

Rendszeres olvasója vagyok a blognak, és sok olyan poszt látott napvilágot a blogon, ami egyszerűen hihetetlen. Nem tudtam elképzelni, hogy történhet olyan egy autóbuszon, (ami nap mint nap utasokat szállít) hogy kiesik az ablaka a székre. Vagy, hogy eshet meg olyan egy gerincvonalon (7-es járatcsalád), hogy kettétörik a csuklós busz, út közben. Hogy engedheti meg magának a BKV azt a luxust, hogy a havi 9000 Ft-os bérletár ellenében, ilyen gyalázatos szolgáltatást nyújtson? Nemrég szereztem meg a jogosítványomat autóra, és ahogy lesz pénzem, nem érdekel, hogy mennyivel drágább egy autó fenntartása, mint egy havi bérlet, én biztos vagyok benne, hogy váltani fogok. Az autóban van fűtés, tiszták az ülések, senkitől nem kell félnem, nem kell órákat várnom, mert éppen nincsen busz, ami forgalomba adható. Ezt lehetne ragozni, mert rengeteg ilyen eset történik nap, mint nap.

Olvasónk egy pesti szállodában dolgozik, ahol egy néhány fős kínaiakból álló csoport szállt meg néhány napig. A mindig jókedvű, mosolygó kínaiak arcára fagyott a mosoly, amikor a BKV ellenőrei a Hősök terén egyikőjük nyakából letépte a fényképezőt, majd fejenként 5000 forintra húzták le őket. Részletek alant:

Tisztelt BKV-figyelő blog!

Engedjék meg, hogy megosszak Önökkel egy történetet aminek nem én voltam a főszereplője. Egy budapesti szálloda alkalmazottja vagyok. Szállodánk vendége volt egy hete egy néhány fős kínai csoport, akik 5 napot töltöttek el a városban. Sokat beszélgettünk velük angolul, nagyon jót meséltek a városról, tetszett nekik a vár, a parlament, és a Duna alatt áthaladó metró is. Ez számukra érdekesség volt :-)

Az utolsó előtti napon a társaság kedve nagyon megváltozott. Késő délután egy városnézésből jöttek vissza, ekkor vettük észre kollégáimmal, hogy a mindig vigyorgó kínaiak el vannak keseredve. Kifaggattuk őket és kiderült, hogy a metrón két ellenőr bántalmazta őket. Vendégeink a metróztak a Ferenciek terétől a Hősök teréig (Deák téri átszállással). Fejenként egy jegyet lyukasztottak, felhívtuk a figyelmüket mikor jöttek, hogy metrótól metróra átszálláskor nem kell másik jegyet kezelni. Lyukasztottak a Ferenciek terén, a Hősök terén mégis megbüntették őket.