BKV-figyelő

Hétfőn annyira szerencsés voltam, hogy ugyan azzal a busszal mentem Pesterzsébetre, amivel késő este hazajöttem. Az eset pikantériája az, hogy mikor délután mentem ezzel a busszal, már akkor ki volt lötykölve kb. fél liter tej, amiben az emberek önfeledten tapicskoltak. Előre mentem szólni a buszvezetőnek. Megkértem, hogy ha van rá lehetőség takarítsa fel, takarja le újsággal:) vagy találjon ki valamit.

Este mikor felszálltam erre a buszra, a tej még ugyan ott volt, bár már kefir/tejföl állaga volt. Ekkor már le is videóztam. Ennyit a takarításról.

Tisztelt Asszonyom!

Tegnap, 2008. március 30-án este 20.32-kor volt szerencsém felszállni az FKU-912 forgalmi rendszámú 86-os autóbuszra a Clark Ádám téren északi irányban, azaz Óbuda felé. Azt nem tartanám említésre méltónak, hogy a Margit-híd megállóban kis híján átgázoltunk a szabálytalanul átkelőkön és majdnem beleszálltunk az előttünk megálló 60-asba.

Amiért írok, az az, hogy a következő, azaz a Császár-Komjádi uszoda megállónál a 60-as még mindig előttünk járván megállt (mivel a megállóban utazni vágyó emberek álldogáltak), a mi 86-osunk pedig - mivel nem volt leszálló - szépen elszáguldott a megálló mellett. Mármost kérdem tisztelettel: honnan tudta a 86-os vezetője azt, hogy a megállóban állók egészen biztosan nem a 86-osra akartak fölszállni? És mi van akkor, ha mégis?

Előrementem a buszban megtekinteni a vezető arcát, és azt láttam, hogy dohányzik. Egy légtérben az utasokkal. Nem vagyok feltétlen ellensége a dohányzásnak, ezért feltehetőleg jól értelmezem, hogy a továbbiakban én is dohányozhatom a 86-os viszonylaton. A Volvókon legalábbis, ahol a vezetőt az utasoktól csak szimbolikusan választja el az üvegfal. Ugye?

Értesítem egyúttal, hogy jelen levelet a http://bkvfigyelo.blog.hu/ lapon is megkísérlem közzétenni.

Tisztelt BKV!

Előre leszögezem, nem panaszkodni szeretnék, csupán el szeretném mesélni önöknek a péntek esti élményeim.  Olyan dolgok ezek, amiket önök az autóból sosem tapasztalnak, legalább olvassanak róla egy kicsit.

Március 28. péntek este van. Helyszín a Boráros tér, úti célom a Deák Ferenc tér. Úgy döntöttem, hogy a 12-es autóbusszal megyek a Kosztolányira, onnan pedig a 47-49V villamospótlóval, ez tűnt a legegyszerűbbnek.

A 12-es autóbusz megállójában lévő tájékoztató táblán :1 perc volt kiírva, ezért futni kezdtem, feleslegesen. A járművezető ugyanis a kihirdetett indulási idő után több mint 4 perccel jelent meg a járműnél, ezek után tollászkodni kellett, bőven 5 perc késéssel indultunk. 5 perc. Nem sok, sőt! Kibírom. A járművezetőjük megpróbálta behozni a késést, egész úton állat módjára vezetett, a padlógáz/satufék kombinációt jobban szereti mint az orális sexet. A Busz Driver nevű játékban az első megálló után megbukott volna. Rendszáma: BPI-035

A Fehérvári útra érve láttam, hogy egy 149V busz áll a 12-es busz előtt a megállóba, erre szerettem volna átszállni. Nem kell sétálni a Kosztolányin, és várni sem kell. Jeleztem, leszálltam, elindultam a jármű felé sietve, ami csöngetett, majd bezárta az ajtókat, és indult. Ekkor visszafordultam, hogy visszaszállok a 12-esre, ami azóta már kicserélte az utasokat (BKV szakzsargonnal: „Kiborította a csótányokat”) és továbbhaladt.

Ekkor két választásom volt. 18/56/41 villamosokkal továbbmenni a Móricz felé, vagy elsétálok odáig, és folytatom az utam 47-49V-vel. Mivel az első variáció bizonytalan volt, ugyanis mostanában Graffitis hülyegyerekek tevékenykednek ezen a vonalon, jobban éreztem, ha bérlettel a zsebemben sétálok, ez a biztos.

Innentől a folytatás pozitív volt, ugyanis a 47-49V busz pontosan érkezett, a buszvezető is normálisan vezetett, még szerencse, hogy ezt a vonalat az alvállalkozó üzemelteti.

Nem szeretnék vizsgálatot, meg semmit, csupán egy élménybeszámoló volt.

Maradok tisztelettel: Csupi

Több pozitív visszajelzést is kaptam az

előző ellenőrös interjú után, többen követelték a folytatást. Felhívásomra több BKV dolgozó is jelentkezett, közülük választottam ki a mostani riportalanyt.

Kicsit óvatosabb voltam, és kevesebbet is kérdeztem, mert az előző interjú igen hosszúra, terjedelmesre sikerült. Amennyiben az olvasók igénylik, megbeszélek a riportalannyal egy folytatást, reméljük ugyan ilyen segítőkész lesz! Ezúton is köszönöm neki az együttműködést!


Kezdjük is akkor talán a legfontosabb kérdéssel: Miért lesz valaki buszvezető?

Kell egy kis megszállottság hozzá, hogy valaki buszvezető legyen. És hogy szeressen vezetni. Mert aki egy kis csepp undorral csinálja ezt, az hosszú távon nem marad meg ennél a foglalkozásnál, szerintem. Engem mindig a nagy járművek érdekeltek, ezek közül is inkább a buszok. Autószerelő végzettségemet is a BKV-nál szereztem meg, így már elég korán testközeli kapcsolatba kerültem a buszokkal. És azért pont a BKV-nál, mert egy viszonylagosan biztos, stabil és kiszámítható munkahely.


Mikor kerültél a BKV-hoz? Dolgoztál előtte máshol?

Mint az előbbi válaszomba is mondtam, a szakmámat a BKV-nál szereztem és a szakközép után is a megszűnt Mező garázsban dolgoztam még három évig. Utána egy hirtelen ötlettől vezérelve és egy jó lehetőséggel élve váltottam, és egy kft-nél helyezkedtem el operátorként, ami két évig remekül ment, mígnem a kis cégekre jellemzően be nem csődőlt. Ekkor munkanélküliként jelentkeztem BKV-nál trolibuszvezetői tanfolyamra (busz ágazatnál nem volt felvétel), sikereses vizsgák után 3 és fél évig troliztam. 2000-ben mikor buszok kerültek a troli garázsba lehetőségem adódott a szakmámban vonalszerelőként dolgozgatni. Három év után anyagi megfontolásból átkértem magam vissza buszvezetőnek. 2003 óta tehát buszozok azon belül két éve állandó éjszaka.


Szeretsz a BKV-nál dolgozni?

Mikor a Héven, metrón, villamoson megbámulnak, mint a "véres" húst, mikor dolgozni megyek nem szeretek a BKV-nál dolgozni. Mikor karácsonykor, szenteste, szilveszterkor, ünnepnap dolgozni kell menni nem szeretek. De hát ezt vállaltam, ezt el kell viselni, ezzel jár ez a munkakör. De még mindig ez az egyik biztos pont az életemben.


Mi a véleményed a mostani, és az előző "Aba féle" vezetésről?

A mostani vezetés egy év alatt sikeresen véghez vitt egy olyan rombolást, amit az előző vezetéseknek hosszú idő alatt nem sikerült. De hát ez már politika, sokkal magasabb érdekeltek diktálják a feltételeket. Az utolsó szempont mindig az az ember akiről szól az egész: utasok, dolgozók.


Sofőrök között van kedveltebb és kevésbé kedveltebb vonalak?