BKV-figyelő

Pár hete a BKV-figyelő Facebook falán egy dicséretet tettem közzé. Arról írtam, hogy a 182-es busz a Lakatos úti lakótelep megállóban nyitott ajtóval várakozott mindaddig, míg a közelben lévő lámpa pirosról zöldre nem váltott. Bár többen írtátok, hogy erre szabály van, Izabellának mégsem volt ilyen szerencséje. Hiába ért oda a buszmegállóba, és hiába kalimpált vagy’ 20 másodpercen át a busz ajtajánál, a sofőr nem nyitotta vissza az ajtót:

Tisztelt BKV Zrt!

Egy 2012. február 16. napján történt esetről szeretnék panaszt benyújtani.

A Pasaréti térről 07:45-kor induló 5-ös számú busszal szerettem volna iskolába menni, a Gábor Áron utcai megállóból. (ami 07:49-re szokott ebbe a megállóba érkezni) 07:48-kor a zebránál álltam, amikor megjelent a busz a kanyarban, viszont nekem pirosat mutatott a lámpa. A busz megállt a megállóban, pont ekkor a gyalogosátkelő lámpája szabad  jelzésre váltott (ami a busz sávjának tilos jelzést jelent, de a busz ekkor még a megállónál állt meg), én átrohantam a zebrán, és futottam a megállóig, ami körülbelül 3-4 méter a gyalogátkelőtől. Eközben - mint írtam, a busznak tilos jelzése volt, és még bőven a megállóban várakozott, nyitott ajtókkal - pár személyautó megelőzte a várakozó buszt, így az a kocsisorban elindulás nélkül "elfoglalta a helyét".

Amikor odaértem a buszhoz, akkor csukta be a sofőr az ajtókat. (még mindig piros volt a lámpa) Mivel ezen a buszon nem volt ajtónyitó gomb, az első ajtónál megálltam, és integettem a sofőrnek azzal, hogy hátha kinyitja az ajtót, mivel a busz a megállóban állt, lámpa még piros volt, és a rohanásom a buszhoz, és az - éppen becsukott - ajtóban való megállásom és integetésem - szerintem - egyértelmű utazási szándékot próbált jelezni. Viszont a sofőr rám sem nézett, mikor ezt észrevettem, kopogtam a busz ajtaján az integetés mellett, ami ugyancsak nem vezetett eredményre. Majd körülbelül 10 másodperc integetés és kopogás után a busz elindult, (szerintem ez volt a "megállóból kiállás", mert itt nincsen öböl) de a lámpa még mindig piros volt, az 1,5 métert begurulta az előtte lévő autóig.

Ezt a manővert még követtem, és immáron hevesebben integettem, de ismételten eredménytelenül, a kigurulást követően körülbelül 6-7 másodpercen beül nagy gázzal el is indult, rendesen a sávjában. Ekkor már végérvényesen konstatáltam, hogy ezzel a busszal már nem fogok tudni elindulni."

Az már csak hab a tortán, hogy az ez utáni járattal pont belefutottunk az Erzsébet hídon történt baleset helyszínelésébe, ami cirka 25 perc ácsingózást és araszolást jelentett, plusz sokunknak egy kiadós késést. Ez persze egyik buszvezetőnek sem a hibája, de nekem abban a helyzetben külön üdítő volt.

Üdvözlettel: Izabella

Gyalogosok közé hajtott a 714-es számú 78-as trolibusz vezetője ma reggel a Kozma Ferenc utca és Báthory utca sarkán, -írja Áron nevű olvasónk. Mint az a beszámolójából kiderül, a troli vezetőjének esze ágában sem volt megállni a gyalogosok előtt, inkább közéjük hajtott. Többen hátrahőköltek és visszaugrottak a járdára, olvasónkat viszont majdnem elütötte a trolibusz. Később kérdőre vonta a troli sofőrjét, aki magyarázkodás helyett anyázással adta a tudtára, hogy nem akar az esetről beszélni. A BKV-nak és a Fogyasztóvédelemnek küldött panasz alant:

Tisztelt BKV Zrt!

A 714-es számú, 78-as vonalon közlekedő trolibusz vezetője ma reggel (2012-01-16) a Kozma Ferenc - Báthory utca sarkán belehajtott az úttesten átkelő tömegbe. Engem majdnem elütött. Többen hátrahőköltek, visszaugrottak a járdára.

A Honvéd utcai megállóba igyekeztem, hogy a 78-assal eljussak munkahelyemre. A megállóban pár perc után meg is állt ugyanez a busz. Felszálltam az első ajtón, mikor is szóvá tettem a gépjárművezető felé az esetet.

A válasz nem kívánt stílusban érkezett, emlegetve édesanyám lehetséges foglalkozását (biztosíthatom Önöket édesanyám nem 'az ősi mesterség'et űzi)! Kérem, bocsássák meg nekem, nem szeretném idézni az elhangzottakat. Miután helyet foglaltam a buszon, még a gépjárművezető kinyitotta a vezetőt az utastértől elválasztó ajtót és további obszcén megjegyzéseket tett.

Véleményem szerint, ilyen magatartás nem megengedhető semmilyen körülmények között sem! A vezető: 1. a közlekedés biztonságát veszélyeztette 2. a kulturált kommunikáció nem eszköze.

Szerintem, a BKV Zrt. nem engedheti meg magának (egyik másik vállalat sem), hogy egy rendszeresen FIZETŐ ügyfele felé ilyen magatartást tanúsítson.

Az emberhez méltó tömegközlekedés nem kizárólag a járműpark műszaki állapotától függ. Kérem, a jövőben fordítsanak több energiát az alkalmazottaik konfliktuskezelési képességeinek fejlesztésére. Ha valamelyik munkavállalójuk fáradt (mert ez is lehetséges) küldjék el szabadságra, hogy kipihenhesse magát. Az is lehetséges, hogy nem alkalmas ennek a munkakörnek a betöltésére, de másikban (pld: ahol egyáltalán nem találkozik az utasokkal) sokkal hasznosabb munkaerőnek bizonyul majd!

Igen, az is teljesen nyilvánvaló, hogy a monoton munka és a magyar közlekedési viszonyok miatt az gépjárművezetők fokozott stresszhelyzetnek vannak kitéve. Még azt is megértem, hogy rossz napja van/volt. Ez azonban nem mentség arra, hogy életveszélyesen vezessen + tiszteletlen legyen valaki!

Kérem, az ügy maradéktalan kivizsgálását!

Nagy B. Áron

Nem tudjátok véletlenül, hogy a képen látható 7-es busz ablaka mitől törött be ilyen szépen? Vázszerkezeti hiba lehet, vagy valami vandál találta meg? Vagy valakinek a kezében maradt a fogóka?

A képet egyébként olvasónk, Attila készítette a minap a buszon utazva. Mint írja, rendszámot direkt nem mellékel, mert nem szeretné, hogy a buszvezetőnek (aki egyébként ki is állhatott volna a forgalomból), baja legyen belőle.

Olvasónk, Krisztián megálmodott egy kerékpáros bérletet, ami fele annyiba kerül, mint a most kapható Budapest-bérlet. A dolog lényege, hogy csak azokon a járatokon lehet vele utazni, ahol kerékpár is szállítható, és csak akkor érvényes, ha az ember mellett ott van a biciklije is. Kommentben várja az ezzel kapcsolatos észrevételeiteket, javaslataitokat.

Kerékpárszállítás a busz elején. (Fotó: Kerékpáros Klub)

Tisztelt BKV-figyelő!

Egy új típusú bérletfajtának a jogosultságáról szeretnék megbizonyosodni kérve a véleményedet, vagy akár másokét is. Ez a már bevezetett kerékpáros matrica és a bérlet keresztezése volna kb 3-4, max 5 ezer forintos áron. A kerékpárosbérlet csak azokon a járműveken, és akkor lenne érvényes, ha ha a kerékpáros együtt utazik a járművével.

Ez a bérlet a külső kerületekből beutazókat segítené, pl: akik a városközpontot a HÉV járműveken gyorsan elérhetnék, míg a belvárosban a kerékpárjukat tudnák használni, vagy akár Budapest határán belül vonattal szeretnének eljutni a Nyugatiig/Déliig, majd kerékpárral a belvárosba. Segítené továbbá a budai hegyekben élőket/dolgozókat, akik a fogaskerekűt használva megkönnyíthetnék kerékpáros útjuk egy részét. Az egyre növekvő benzin és bérletárak mellett, azt hiszem van jogosultsága egy ilyen kerékpár-tömegközlekedés kombinációnak.

Várom esetleges véleményedet.

Üdvözlettel: G. Krisztián

Alig egy órája, hogy a blog Facebook oldalán kiosztottam az FJX-193-as rendszámú 103-as busz vezetőjének a heti Arany Korány díjat, most a BKV-nál tapasztalható morális válságról kell írnom. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) mai blogbejegyzésében arról ír, hogy a BKV dolgozói sokszor levegőnek nézik a fogyatékkal élőket, és nem foglalkoznak velük. A blog egy konkrét esetet is megemlít, amikor kérdés nélkül, durva megjegyzések kíséretében szállított le a buszsofőr egy értelmi fogyatékos férfit egy BKV buszról. Mint írják, az, hogy ennek a problémának a megoldása többszöri megkeresésük és megoldási javaslataik ellenére sem érdekli a BKV vezetését, szerintük azt jelzi: a cég morálisan már réges-rég csődbe ment. Íme a bejegyzés:

Kérdés nélkül, durva megjegyzések kíséretében szállította le a buszsofőr azt az értelmi fogyatékos férfit, aki ÉFOÉSZ tagsági igazolványát mutatta fel neki felszálláskor. Bár a megfelelő, ingyenes utazásra jogosító igazolvány is nála volt, alkalma sem volt meggyőzni a sofőrt: úgy tűnik, egy az érdekérvényesítésben esetleg járatlanabb, nem kellő határozottsággal fellépő értelmi fogyatékos embert kiabálva lezavarni a buszról számára könnyen megy. Amikor a fiatalembert ellátó napköziotthon vezetője szóvá tette az esetet a BKV ügyfélszolgálatán, minősíthetetlen stílusban utasították el a panaszt.

Az érdekvédelmi szervezetek - főként, ha a fogyatékosságügy területén tevékenykednek - hozzászoktak már ahhoz, hogy éveket, sőt, évtizedeket (lásd: Ptk. cselekvőképesség) kell küzdeniük a fogyatékos emberek életét javító egy-egy intézkedésért. Megszoktuk már, hogy eggyel többször kell visszamásznunk az ablakon, mint ahányszor kidobnak azon a bizonyos ajtón.

Jogalkotási szinten is hosszú évek óta problémát jelent egy olyan szabályozás kialakítása, amely mind a fogyatékos emberek szükségleteinek, mind pedig a magyar állam gazdasági teljesítőképességének megfelel (ahogyan erről a Fogyatékos emberek esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998. évi 26. törvényben is szó van). A kedvezmények és szabályok átgondoltabbá tétele minőségi változást hozhatna számos család életében - csak a példa kedvéért: a gyermekét gyógypedagógiai intézménybe kísérő szülő a visszaútra nem kap kedvezményt. Naponta ez 640 forint plusz kiadást jelentene, ha emiatt nem kényszerülne amúgy is teljes árú BKV bérletet venni a minimális összegű ápolási díjból élő szülő.

De az, hogy a BKV munkatársai - legyen az sofőr, ellenőr vagy ügyfélszolgálatos - megalázóan bánnak az értelmi sérült emberekkel, és hogy ennek a problémának a megoldása többszöri megkeresésünk és megoldási javaslataink ellenére sem érdekli a BKV vezetését, szerintünk azt jelzi: a cég morálisan már réges-rég csődbe ment.