BKV-figyelő

Az Index információi szerint sikeresen teljesítette a 4000 kilométeres próbafutást a 2-es metró vonalán az új Alstom-szerelvény, így áprilisban vagy májusban kiadhatja a típusengedélyt a közlekedési hatóság. Utazni azonban majd csak ősszel lehet az új kocsikon.

Mint írják, a 4000 kilométeres próbafutást kétszer kellett újraindítani, egyszer azért mert túl kicsi volt a fedélzeti (a visszapillantó tükröket is helyettesítő) kamerarendszer memóriája, másodszor pedig mert kinyílt a vezetőfülke ajtaja menet közben. Mindkét hibát orvosolták.

Az Alstom-kocsik február elején kerületek abba az állapotba, hogy a 4000 kilométeres tesztfutást elkezdjék. Ezt a távot hiba nélkül kell teljesíteni, ha hibát tapasztalnak, akkor a javítás után le kell nullázni a kilométerszámlálót és újrakezdeni a tesztfutást.

A tesztfutás alapján adja majd ki a típusengedélyt az Alstom-kocsikra a közlekedési hatóság. A 4000 kilométeres próbafutás nem számít túl "kimerítőnek", az orosz kocsik 30-40 évvel ezelőtt 100 ezer kilométeres próbát futottak, az egyetlen szem, nagyreményű Ganz-szerelvény pedig 70 ezret (a Ganz gyártásából végül nem lett semmi).

A típusengedélyért erősen meg kellett szenvednie a gyártónak, a közlekedési hatóság a kocsik fékrendszere miatt sokáig húzódozott. A fékrendszer szoftverén végül módosított az Alstom, és a közlekedési hatóság is engedett: megadta a magyar jogszabályok alóli mentességet a francia cégnek.

A fékvita miatti szállítói késlekedés volt az oka annak, hogy a főváros 2010 októberében felbontotta a 2006-ban kötött metrókocsi-szerződést, amit szűk egy évvel később módosított feltételekkel újrakötött Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója.

A lap információi szerint ha minden jól megy, akkor ősszel már Alstom kocsikkal lehet utazni a 2-es metró vonalán. Addig a szerelvényeket még ide kell szállítani a lengyelországi gyártótelepről, és egyenként is próbafutást kell teljesíteniük.

(Index)

Vizsgálatot indított a Budapesti Közlekedési Központ, miután az esti órákban már nem lehet jegyet venni a metróban sem a pénztáraknál, sem a forgalmi ügyeleteken, -írja az Index.

Mint arról a BKV-figyelő már többször beszámolt, az esti órákban szinte lehetetlen jegyhez és bérlethez jutni a külső kerületekben, és már a belvárosban is, ugyanis a BKV a metrókban nemrég megszüntette azt a lehetőséget, hogy késő este vagy hétvégén a forgalmi ügyeletestől is lehet jegyet venni.

A vizsgálat az Index megkeresésére indult. A Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) pénteken küldték el kérdéseiket. Hétfői válaszuk szerint az ügyben vizsgálatot indítottak, amelynek eredményéről csak ennek lezárása után adhatnak tájékoztatást.

Jegyautomaták mindenhol vannak, de ezek gyakran nem működnek. A mozgólépcsők tetején viszont a késő esti órákig is ott vannak az ellenőrök, így aki korábban nem vett jegyet, nem tud utazni.

A lap a BKK-tól azt kérdezte, mit tehet az az utas, aki nem váltotta meg előre menetjegyét, miért nem javítják ki az elromlott jegyautomatákat és általában miért tesz úgy a BKV, mintha szívességet tenne azzal, hogy szállítja az utasokat, ahelyett, hogy minél több jegy eladására törekedne.

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

Pont egy hete, február 14-én vetettünk fel a BKV-figyelő Facebook oldalán, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményének átalakításával csökkenthető lenne a reggeli zsúfoltság a BKV járatain. A téma kényes jellege miatt több tucat kritikát kaptam, de ezek mellett közel kétszáz szakmai vélemény is érkezett. Most, egy hét elteltével a VEKE is felvetette annak az ötletét, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményét át kell alakítani:

Bizonyos utazási kedvezményeket csak csúcsidőn kívül lehetne igénybe venni a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület javaslata szerint. Így a nyugdíjasok utazási kedvezménye reggel 6 és 9 óra között nem lenne érvényes. A Budapesti Közlekedési Központ szerint nem a nyugdíjasok okozzák a zsúfoltságot - írja a Blikk.

Túl sokan utaznak egy időben a BKV járatain a reggeli csúcs idején. Ha külön mennének dolgozni a hivatalnokok, iskolába a diákok és piacra a nyugdíjasok, kevesebb busz is elég lenne, járatritkítások helyett még pénzt is spórolhatna a BKV, és a zsúfoltság is csökkenne. Ezt vetette fel az egyesület.

A civil szervezet szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy be lehet-e vezetni azt a számos nyugat-európai országban alkalmazott módszert, hogy bizonyos utazási kedvezmények csak csúcsidőn kívül érvényesek. Így a 65 év felettiek utazási kedvezménye reggel 6 és 9 óra között nem lenne érvényes. Aki mégis ekkor szeretne közlekedni, annak kedvezményes jegyet, bérletet kellene váltania.

"A lépcsőzetes munkakezdéssel valóban lehetne csökkenteni a reggeli tumultust, de számottevő megtakarítás ettől nem várható" - mondta a Blikknek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sajtóirodája. Álláspontjuk szerint a nyugdíjasok ingyenes utazásának korlátozása konfliktushoz vezetne, hiszen így azokat is többletkiadásokra kényszerítenék, akik orvoshoz mennek a reggeli órákban. A zsúfoltságot amúgy sem a nyugdíjasok okozzák.

Az elektronikus bérletek megjelenésével nem kizárt, hogy a kedvezményes utazások jelenlegi módja megváltozik, de a BKK jelenleg nem tervez ilyen alapvető átalakításokat.

(Origo)

Járatritkítás, a buszágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel és a fővárosi intézmények lepusztulása lehet a BKV megmentésének ára - nyilatkozta a Népszabadságnak Tarlós István főpolgármester. A február 29-i közgyűlésnek a BKV-járatok ritkítását fogja javasolni, mondta. Vitézy Dávid viszont a közszolgálati rádióban kijelentette, a járatok ritkítását nem tartja jó megoldásnak.

Összeomlik a BKV, ha március végéig nem sikerül rendezni az adósságszolgálat kérdését. Negyven milliárd forint hiányzik a büdzséből, ez a 2004-ben a főváros által felvett, és most lejáró hitelekből jön össze - mondta a Népszabadságnak adott interjújában Tarlós István főpolgármester, aki szerint a BKV megmentésének ára járatritkítás, a buszágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel és a fővárosi intézmények lepusztulása lehet.

A kérdésre, hogy a BKV is egyik pillanatról a másikra dől-e be, mint a Malév, Tarlós azt felelte, ez elképzelhető. "Ha eljön a fizetési határnap és a fővárosnak már nem lesz mit mozgósítania, akkor másnap a BKV fizetésképtelen lesz." Ugyanakkor szerinte már a február 29-ei közgyűlésnek meg kell szavaznia a BKV-járatok ritkítását, mert nincs más megoldás. A paraméterkönyv módosításáról szóló javaslatot Tarlós nyújtja majd be. A fővárosi intézményeknél pedig megszorításokra van szükség a spórolás érdekében, bár Tarlós szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt milyen mértékben sínyli majd meg az intézményrendszer. "Bizonyos, hogy mindez nyomot hagy az utakon, a parkokon, a színházakon, az iskolákon" - tette hozzá.

Tarlós meglepő kirohanásoknak nevezte Rogán Antal V. kerületi polgármester és Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyilatkozatait - Lázár legutóbb például úgy fogalmazott, hogy a főváros csak a markát tartja. Azt mondta a lapnak, nem csak őt támadják a Fideszen belül, sok személyi konfliktusról lehetett hallani mostanában a kormánypárton belülről, például a legutóbbi egri frakcióülésről. Részleteket azonban nem mondott erről.

Vitézy szerint nem megoldás a járatritkítás

A közszolgálati rádió 180 perc című műsorában viszont Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt mondta, nem tartja jó megoldásnak a járatritkítás. A nagyvárosi tömegközlekedés sehol a világon nem tartja fenn magát a jegybevételekből, támogatásra van szüksége. Ilyen támogatást 2004 és 2010 között, hat éven át nem kapott, emiatt működési hitelekből finanszírozták a BKV-t, vagyis a bérköltségeket és a gázolaj árát - magyarázta.

Vitézy szerint csak az jelenthet megoldást, ha a BKV fel tud venni a most lejáró adósságokat helyettesítendő egy újabb, "refinanszírozó" hitelt. "Hogy hatévnyi pénzt most egyszerre kifizessünk, az irreális" - jelentette ki. A járatritkításokra vonatkozó kérdésre azt felelte, ez és a jegyáremelés kérdése évtizetedeken át újra és újra előkerült, de szerinte egyik sem jelent megoldást. "A járatritkítással azt lehet megoldani, hogy kevesebben utazzanak, és csökken emiatt a jegyárbevétel is, egy ilyen intézkedés az én véleményem szerint nem vezet sehova. Ugyanez igaza jegyáremelésre is" - fogalmazott Vitézy.

(origo)