BKV-figyelő

Kedves BKV-figyelő olvasó!

Bizonyára te is tudod, hogy a BKV tegnap bevezette a Paraméterkönyv első részét. Számos járat számozása megváltozott, több járat megszűnt, meghosszabbodott. A követési idők sűrítése és ritkítása mellett azonban több értelmes megoldást is tartalmazott a könyv. Arra lennék kíváncsi, hogy te hogyan élted meg a változások első napját? Sokat kellett várakozni? Könnyebb lett az átszállás? Milyen volt a tájékoztatás? Írd le néhány mondatban, mit tapasztaltál, és szavazz!

Ha nem BKV-zom, akkor gyalogosan, vagy biciklivel közlekedem. Minden nap tapasztalom, hogy néhány autós miként tesz a KRESZ-re, és parkol le villamosmegállóban, járdán, kerékpárúton. Megfogadtam, hogy ettől a héttől lefotózom őket, és heti egy postban bemutatom őket az olvasóknak.

2008. 08. 19. 18:19 Pesterzsébet Baross utca: Citroenes barátunk valószínűleg nem talált magának parkolóhelyet, ezért foglalta le a gyalogosok elől 99%-ban a járdát. A kint lévő táblákra nem emlékszem, de valószínű, hogy a Chevroletes sem a legjobb helyen parkol.

Augusztus 21-től a BKV bevezeti a Paraméterkönyv első változásait. Több járat számozása módosul, követési idők nőnek illetve csökkennek, amitől a cég milliárdos megtakarítást remél.

Nem csak az új számozásokat kell majd megszokni, hanem az új menetrendi táblát is, melyet a társaság bevezet. Előrelátóak voltak, ezért már most elkezdték kihelyezni őket, például a 23-as busz vonalán is. A BKV-figyelő szerint az új menetrend áttekinthetőbb, egyértelműbb és tetszetősebb, ám még szokatlan.

Előnye, hogy a napok észrevehetően szét vannak választva. Többször fordult velem elő, hogy figyelmetlenségből hétvégén a hétköznapi menetrendet néztem, és idegeskedtem, hogy hol késik már a busz. Azoknak, akik ismeretlen vonalon utaznak, előnyös lehet még a menetrendi táblán, hogy nagyobb betűvel kiemelték, honnan hová közlekedik az adott járat, illetve a fontosabb átszállási lehetőségek is olvashatók. Ezeket a megállók mellett tüntették fel.

Rékuc Stockholmi bemutatója után, olvasónk meséli el tapasztalatait, melyeket Nagyváradon szervett. Nyári tapasztalataidat te is megoszthatod az olvasókkal, csak írd meg nekünk e-mailben. A levél végén képeket is találsz.

Nemrég volt szerencsém Nagyváradon tömegközlekedni. A villamosokat próbáltam ki, pozitívak a tapasztalataim. Úgy gondoltam, írok pár mondatot az ottani rendszerről, nagyrészt saját tapasztalataimra támaszkodva.

 

A várost az OTL (Oradea Transport Local) öt villamosvonallal és kb 20 buszjárattal szolgálja ki. A villamosvonalak: 1N, 1R, 2, 3N, 3R.

 

Az 1N fekete (1Negru-t), az 1R piros 1-est (1Roşu-t) jelöl. Lehetne akár 1Normal, illetve 1Reverse a jelentésük, ugyanis annyiban különböznek egymástól, hogy az óriáshurkot ellentétes irányban járják be. A villamoshálózat érdekes: a városközpontban egy óriáshurok helyezkedik el, abból nyugati (1), délnyugati (2), valamint délkeleti (3 - régebb 4-es) irányban egy-egy vonal ágazik ki. Mindegyik vonal hurokvágányban végződik, az 1-esen a városhatár közelében is található egy visszafordító-hurok (a vonal kivezet a városból). A kocsiszínhez vezető vágányok dupla-vágánydeltával kapcsolódnak a 2-es és 3-as önálló szakaszához. A váltók kézi állításúak, a hálózat normál nyomtávú.

 

 

 

A járműpark elég egységes, kétféle járművük van: T4+B4 Tátra szerelvények és pár darab KT4-es rövidcsuklós Tátra. A kocsik állapota változó, a KT4-esek kívülről megviseltebbek. A belső terük is igen változatos, de a BKV járműveinél jóval tisztább. A pótkocsik között gyakori az elfékezett kerekű. A vágányzat állapota jónak mondható: a hurok nagy részét és a 3-as önálló szakaszát teljesen felújították, a 2-es önálló szakasza is jó állapotú, az 1-es városon kívüli részét nem próbáltam. A keleti híd és a közelében lévő váltó-rengeteg viszont még várja a beavatkozást. Lassújel ott sincs, "kicsit" jobban csörömpölnek a járgányok :-) .

 

Az ULF villamos április 23-a óta szállít utasokat. A város (az országban elsőként) tíz darabot vásárol a típusból első körben. A belső tér nem túl tágas, de ésszerű az elrendezése, a piros műanyag ülések kényelmesek (jó a formájuk), könnyen tisztíthatók és valószínűleg hosszú életűek lesznek. A villamost hangos és vizuális utastájékoztatással is felszerelték. Egy női hang mondja be a következő megálló nevét román nyelven, (általam is) jól érthetően. Az egyedi ajtónyitás (főleg az automatikus visszacsukás) itt-ott még okoz némi gondot, de elég egyértelműen megjelölték az ajtónyitó gombokat, szerintem hamar meg fogják szokni az emberek.

 

Minden megállóban kint van a megállót érintő járatok menetrendje, próba jelleggel több helyre is került LED-es kijelző, de (egyelőre) új információt nem mond a menetrendi táblához képest. Térkép a vonalhálózatról minden járművön és a honlapon ( http://www.otlra.ro ) található, de a megállókban nem. A vonaljegy (ami két utazásra érvényes) 3 lejbe kerül, ez 210 forintnak felel meg. A jegykezelő készülékek elektronikusak, az ajtókkal szembeni falrészre vannak felszerelve. A nyílásba helyezett jegyet behúzzák, rányomtatják a dátumot, időt, a kocsi-, valamint a járatszámot, majd visszaadják. Az ULF jegykezelő készüléke megegyezik a TW6000-es villamosok eredetijével, a csuklókban helyezték el őket (a képen látható jegyet az ULF kezelte).

 

A buszhálózatról (még) keveset tudok. A kocsipark vegyes: szép számban szerepelnek harmonika-ajtós 200-as Ikarusok, régi román gyártmányú ROCAR, DAC, ROMAN DIESEL kocsik. Nemrég beszereztek több darab újonnan gyártott ROCAR buszt, orosz alacsonypadlós szólóbuszokat, valamint Mercedes CONECTO szólóbuszokat.

 

Üdv: CB

További képek:

Összevonások, átszámozások, új és megszűnő járatok, új megállók, járatritkítás és járatsűrítés egyaránt jellemzik a BKV új autóbusz-hálózatát, amelyet két részletben, augusztus 21-én és szeptember 6-án vezetnek be. A változások az egész fővárost érintik.

Újra kell tanulni a közlekedést Budapesten a BKV új menetrendjének hála. Ez a következménye annak, hogy az éjszakai közlekedés reformja után a nappali hálózatot is jelentősen átszervezik. Ez igazán időszerű volt, hiszen a hálózathoz évtizedek óta nem nyúltak hozzá jelentősen, különösen nem fejlesztették: csak helyi kiigazítások, illetve vonalmegszüntetések voltak.

A BKV új számozási alapelveket is bevezet, igaz, ezeket az elmúlt hónapok kisebb átszervezéseinél (XVI. kerület) és átszámozásánál (200-as a Reptér-busz helyett) már alkalmazott. Ezt a rendszert most a teljes hálózatra kiterejsztik.

A különböző kijelzőkön eltérő színnel és megjelenítéssel szerepelt a buszok száma, ami félreértésekhez vezetett, a digitális kijelzők például nem tudják például a piros színt jelölni. A színek különböző jelentése tehát most megszűnik, és a jövőben kerete sem lesz a számoknak. E változással a (külföldi és vidéki) utasok tájékoztatása is könnyebb lesz. A gyors (piros) járatokat a jövőben a szám utáni "E" betű jelzi, így lesz például a piros 7-esből 7E, a piros 173-asból 173E.

A jövőben az sem fordulhat elő, hogy azonos számot viseljen busz és villamos, busz és trolibusz. Ezért lesz például a 73-as buszból 173-as, a 30-as villamosból 21-es, a 21-es buszból 90-es. A változások után sem lesz 299 feletti járatszám, leszámítva a 900-as számcsoportba tartozó éjszakai buszokat.

A "márkavédjegyes" buszok mindegyikét beszámozzák, így például a Keresztúr-busz 201E és 202E jelzéssel (hétvégén és késő esete is) közlekedik, az Expo-járat 100-as lesz, a Ferenc-busz 281-es, a Békás-busz 160-as (és a Batthyány térig közlekedik a "régi" 60-as útvonalán).

A hálózat-változtatások célja, hogy az elmúlt évtizedekben kiépült területeket a mainál jobban kapcsolják be a közösségi közlekedési hálózatba, de arra is van példa, hogy egy-egy járat közintézmények, bevásárlóközpontok miatt tesz majd kitérőt. Bizonyos járatokat összevonnak, hogy csökkentsék az átszállási kényszerek számát. Egyes összevonások csak az esti és/vagy hétvégi időszakban élnek.

Nagyításhoz kattints