Rossz számítások alapján állapították meg a BKV új paraméterkönyvének gazdasági hatásait, így a tervezett egymilliárdos spórolás helyett több mint negyedmilliárdos többletköltséget okozott a módosítás. A tervezés során nagyvonalúan bántak a naptárral, a lezárások okozta pótlásokkal, de úgy tűnik, hogy még a járművek fogyasztása is meglepte a BKV-t.
Az eredetileg tervezett 946 millió forintos megtakarítás helyett 254 milliós többletköltséget okozott a BKV új paraméterkönyve 2008-ban - derült ki a cég csütörtöki felügyelőbizottsági ülésén.
A gazdaságossági számítások során például egy olyan korábbi évet vettek alapul, amikor az ünnepnapok többsége hétköznapra esett, így jóval kevesebb munkanap volt, mint 2008-ban. (Mint ismert, munkanapokon a BKV jóval nagyobb teljesítménnyel dolgozik, mint a munkaszüneti napokon, s ennek jelentős költségei vannak.)
Negyedmilliárdba került a takarékos BKV
Átszállás nélkül Óbudától a Moszkváig
Európai uniós forrásból újulhat meg az elkövetkező években Buda villamosközlekedése. A több milliárdos beruházás első ütemének csaknem 5,5 milliárd forintos uniós támogatásáról ma döntött a kormány. Ha a terveket Brüsszel is jóváhagyja, Óbuda és a Batthyány, illetve a Moszkva tér között 2010-re teljesen megújul a villamosközlekedés.
"A budai fonódó villamosközlekedés megteremtése"-ezt a címet viseli az a beruházási csomag, amelynek részeként néhány éven belül Óbudáról akár a lágymányosi Infoparkig a jelenleginél kevesebb átszállással, villamoson utazhatunk majd. Ennek első, csaknem 7,5 milliárd forintos költségvetésű üteme az Óbuda és Belső-Buda közötti villamos-összeköttetés fejlesztését célozza.
A közel 5,5 milliárd forintos európai uniós támogatással megvalósítandó beruházási csomag elsősorban a 17-es villamos vonalát érinti. A projekt részeként többek között biztonságos peronokat építenek a Margit-hídtól a Frankel Leó utcán és a Bécsi úton át a Vörösvári útig terjedő vonalszakaszon, a síneket pedig alkalmassá teszik a Tátra villamosok közlekedésére is.
Politikai támadást sejt a BKV-vezér
Nem azért támadják egyes körök, mert különféle tanácsadói szerződéseket köt, hanem azért, mert megszünteti a korábbiakat, hogy megakadályozza a BKV kivéreztetését, mondta Kocsis István, a társaság vezérigazgatója sajtótájékoztatón.
Kocsis István az Index által is közölt, időközben a BKV honlapján is nyilvánossá tett tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban elmondta, hogy úgy érzi: politikai támadások alatt áll. Hozzátette, véleménye szerint azért támadják, mert csapokat igyekszik elzárni, annak érdekében, hogy a BKV kivéreztetése megszűnjön. Bemutatta, hogy a tanácsadói szerződésállomány a 2007-es 700 millióról 2008-ban 400 millióra csökkent, idén pedig 300 millió körül lesz.
Arról, hogy milyen konkrét személyekről van szó, csak annyit mondott, hogy sejthető, melyek azok a politikai körök, amelyeknek nem tetszik, amit csinál. Konkrét kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesre céloz, akivel korrekt a munkakapcsolata.
Bértárgyalás: Elmaradhat a BKV-sztrájk
A kötöttpályás szakszervezetek eddigi 7,5 százalékos követelésüket 6,5 százalékra mérsékelték a munkáltató ajánlatára reagálva.
Közeledtek az álláspontok a BKV-bértárgyaláson, miután a munkáltató egy százalékkal megemelte ajánlatát és a szakszervezetek is engedtek egy százalékot követeléseikből - közölték érdekképviseleti vezetők a szerdai egyeztetés után.
Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének szóvivője elmondta, hogy a munkáltató 3-ról 4 százalékra emelte az idei bérfejlesztésre tett ajánlatát, amelyre reagálva a buszos szakszervezetek egy százalékot engedtek az eddigi 8 százalékos követelésükből.
Hozzátette: a szerdai tárgyaláson megjelent Kocsis István, a BKV vezérigazgatója is.
Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke elmondta, hogy a kötöttpályás (HÉV, metró, troli, villamos) szakszervezetek az eddigi 7,5 százalékos követelésüket 6,5 százalékra mérsékelték a munkáltató ajánlatára reagálva.
A bértárgyalások pénteken folytatódnak.
(Hírszerző, MTI)
Szivárog a víz a Gellért téri metróalagútba
A talajsüllyedés és a talajvíz szivárgásának megállítása érdekében októberben utasítást kapott a kivitelező az alagutak falazatépítésének felgyorsítására, a talajmozgás és a szivárgás mára csökkent.
Beszivárog a talajvíz az épülő Gellért téri metróállomásba, adta hírül a Napi Ász című lap. A DBR Metró projektigazgatóság az Indexnek elküldött közleményében arról számolt be, hogy néhány centiméteres felszíni süllyedés és a talajvízszivárgás minden mélyépítési munka természetes velejárója. Ennek az állomásbelsőben alig vannak látható jelei, és a munkálatok felgyorsításával lecsillapodott, de most is folyamatos kísérőjelenség.Fotó: Németh András
A DBR szerint felszíni épületek állagmegóvása és az állomásba szivárgó talajvíz megállítása érdekében még tavaly októberben utasították a Szent Gellért téri állomást kivitelező Bamco-t az állomás és a hozzá kapcsolódó peronalagutak belső falazatépítésének mielőbbi befejezésére. Itt tehát még zajlik a háromrétegű falazat utolsó, belső héjának az építése. A felszínmozgás, illetve a talajvízszivárgás ennek köszönhetően időközben lecsillapodott.
A belső falazatépítés várhatóan március végén, április elején fejeződik be, a kivitelező ezt követően tolhatja majd be a pajzsokat az állomásba. Az ilyenkor szokásos néhány hetes karbantartást követően kezdődhet majd meg a Duna alatti alagútépítés, ami előreláthatólag négy-hat hétig tart.
Az alagutakból mintegy 7,6 kilométer készült el. A déli pajzs március első felében „törhet be” a Szent Gellért téri állomásra, az északi már januárban megérkezett. A pajzsok behúzása az állomásba azonban csak a belső falazatépítési munkálatok befejezését követően történhet meg, a teljes körű tervezést és kivitelezést vállalt állomásépítőnek kötelessége ugyanis gondoskodni a munkálatok által érintett környezet maximális biztonságáról.
(Index)
Utolsó kommentek