BKV-figyelő

Pekingben továbbra sem emelkednek az olimpia közeledtével tavaly bevezetett alacsony tömegközlekedési tarifák, a kínai főváros vezetése inkább a támogatások mértékének növelése mellett döntött.

A közel 200 kilométer hosszú, naponta mintegy 3,6 millió utast szállító pekingi metróhálózaton távolságtól függetlenül 2 jüanba (65 forintba) kerül egy menetjegy, a 22 ezer autóbuszon azonban 0,4 jüanért (13 forintért) is lehet utazni.
 

Budapesten jelenleg 290 forintba kerül egy menetjegy, amit buszon és metrón egyaránt lehet használni. Budapest önkormányzata mintegy 10 milliárd forinttal támogatja a BKV működését.

Az alacsony viteldíjak kompenzálására a városvezetés az idén közel 10 milliárd jüant (323 milliárd forintot) készül kifizetni. A hozzájárulás mértéke 2007-ben 5 milliárd jüan (161 milliárd forint) körül alakult, az olimpia évében a metróhálózat jelentős bővülésével együtt a támogatás 8 milliárd jüanra (259 milliárd forintra) emelkedett.

Az alacsony tarifákkal a pekingieket a személyautók használatáról szeretnék leszoktatni, a városi fejlesztési bizottság tervei szerint ezek az árak a következő néhány évben sem fognak változni.

A város tömegközlekedési hálózata felkészült a távolságalapú viteldíjszámítás bevezetésére, az ehhez szükséges beléptetőrendszereket és újrahasznosítható elektronikus jegyeket 2008 májusától használják, azt azonban egyelőre még nem lehet tudni, hogy a más ázsiai nagyvárosokban is működő rendszerhez hasonlóan az utasoknak mikortól kell majd a megtett kilométerek alapján fizetni.

Jóllehet a 2-5 jüan (65-162 forint) közötti óránkénti parkolási díjat a háromszorosára fogják emelni, a város zsúfoltabb területein a londoni dugódíjhoz hasonló behajtási illetéket nem kívánnak bevezetni.

Az olimpia idejére bevezetett rendszámtábla alapú forgalomkorlátozás egy könnyített formája fél éves próbaidővel április elsejéig marad érvényben, amely szerint az autósok hetente egyszer egy-egy napon nem használhatják járműveiket.

A korlátozással naponta 800 ezer személyautót sikerült eltávolítani az utakról. Ez azonban hamarosan ismét kevésnek bizonyulhat, ugyanis 2008-ban 370 ezer új személyautó került a kínai főváros útjaira, a pekingi autók száma ezzel elérte a 3,5 milliót.

(Index/MTI)

Az elmúlt napokban két ellenőrre is rátámadtak Budapesten, közölte a BKV. Pénteken a földalatti Kodály körönd megállójában ökleltek fel egy ellenőrt, aki könnyebben megsérült. Az áldozat és a támadó is nő volt. A VI. kerületi rendőrkapitányság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak alapos gyanúja miatt indított eljárást az utas ellen, akit a biztonsági szolgálat tartóztatott fel.

A másik eset szombaton délután történt, amikor az 1-es villamoson ellenőrizték a jegyeket. Egy bliccelő férfi nem volt hajlandó pótdíjat fizetni, és még a villamosról sem szállt le. Az ellenőr folytatta a munkát, mire az ismeretlen odalépett hozzá, és ököllel arcon ütötte. Az ellenőrt mentő szállította kórházba, felrepedt a szája, a fogsora is megsérült.

(Index)

Szabályosan kettészakadt a közepén egy 173-as busz pénteken az Astoriánál. A meghibásodás oka váztörés volt, amelyet a helyszínen kellett ideiglenesen meghegeszteni, hogy a buszt egyáltalán be tudják vontatni a garázsba. Utasok nem sérültek meg.

Az Index úgy tudja, hogy a BKV 173-as jelű, BPO-565-ös rendszámú Ikarus 435-ös csuklós busza péntek reggel váztörést szenvedett Budapest belvárosában az Astoriánál. Az utasok közül senki sem sérült meg komolyabban. A téma az Index egyik szakfórumán is előkerült.

 

A járművet - miután elhagyták az utasok -, a helyszínen kellett javítani ahhoz, hogy egyáltalán be tudják vontatni a garázsba. A busz alvázának javítása, a fő tartóelemek cseréje heteket vehet igénybe, majd a gépjármű újra forgalomba állhat.

Nemes Gábor, a főleg a BKV buszos üzemágát reprezentáló Budapesti Közlekedési Szakszervezet vezetője elmondta, hogy a váztöréses eset nem egyedi, és csak a csodának köszönhető, hogy nem történt eddig nagyobb baleset.

(Index)

A Népszabadság információi szerint nincs sehol elég hosszú próbapálya ahhoz, hogy hatósági engedélyt kapjanak a 4-es metró új kocsijai.

Egy kilométer hosszú, azon belül legalább 400 méteren egyenes és vízszintes próbapályán kellene tesztelni a 4-es metró új kocsijait ahhoz, hogy működési engedélyt kapjanak a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. A Népszabadság információi szerint azonban nincs ilyen tesztpálya, illetve ahol van, ott nagyon drága lenne a tesztelés.

A gyártó Alstom ugyan már teszteli Franciaországban a kocsikat, de ezt a magyar hatóság nem fogadja el hitelesnek. A készülő alagútban sem lehet tesztelni az NKH szerint. A 4-es metró készülő kelenföldi pályaudvarán legfeljebb 400 méteres tesztpálya kiépítéséra van hely.

A 2-es metró Fehér úti telepén lehetne tesztelni, de egymilliárd forint többletköltséget jelentene odavinni a kocsikat. A 4-es metró 37 új kocsija összesen kerül 65 milliárdba. Kelenföld és Albertfalva közötti új próbapálya kiépítése is felmerült, de ez még drágább, 2,5 milliárd forint is lehet.

Ha viszont nem engedélyezi a Nemzeti Közlekedési hatóság a kocsikat, akkor nem lesz mi közlekedjen a 4-es metró alagútjában.
 

(Index)

Elsőként a Budapesti HÉV Zrt. létrehozását javasolja a BKV vezetése, amelyben a BKV mellett a Máv-Start és a Volán is részt venne, áll abban a javaslatban, amelyet a város vezetése hétfői ülésén megtárgyalt. A terveket kocsis István, a BKV vezérigazgatója ismertette.

A BKV 2008-as költségszerkezetét ismertetve Kocsis István vezérigazgató a kabinet hétfői ülésén elmondta, hogy a tavaly kiadott 130 milliárd forint 44 százaléka bérre, 16 százaléka üzemanyagra, 12 százaléka az értékcsökkenés pénzügyi leírására (azaz amortizációra), 5 százaléka pedig kamatkiadásokra ment el.

Ez azt jelenti, hogy - ezen nehezen befolyásolható tételeken túl - a költségek egyötöde az, ahol valamilyen módon költségmegtakarítást lehet elérni. Ilyen takarékossági intézkedés lehet a cégstruktúra átalakítása, kisebb költséggel működő, holdingszerkezetű szervezetté.

Az átalakítási javaslatot a Közlekedéstudományi Intézet, a Corvinus Egyetem, a Műegyetem, szakértő cégek és civil szervezetek bevonásával készítette elő a társaság. A holdingrendszer kialakításának célja a legkisebb költség elvének érvényesítése, a társaság által végzett közel ezer résztevékenység újragondolása.

A vezérigazgató jelentősen, 350 fővel csökkenteni kívánja a mintegy 850 fős központi szervezet létszámát is. A holdingcéghez tartozó leányvállalatok önálló jogi személyek lennének, feladatuk az egyes közlekedési eszközök üzemeltetése, karbantartása.

Elsőként a Budapesti HÉV Zrt. létrehozását javasolja a BKV vezetése, amelyben a BKV mellett a Máv-Start és a Volán is részt venne. Emellett a BKV Autóbusz Zrt., a BKV Kötöttpálya Zrt., a BKV Metró Zrt., a BKV Trade Zrt., a BKV Felújítási Zrt. és a közlekedésszervezésért felelős BKV Szolgáltató Központ Zrt. létrehozását tartalmazza a javaslat.

Kocsis István szerint a folyamatok újraszervezésével évi 4-5 milliárd forint költség takarítható meg, és átláthatóbb, gyorsabb reagálóképességű szervezet alakítható ki. A leginkább elöregedett buszok cseréjére is javaslatot tett a vezérigazgató, ehhez hosszú távú bérleti konstrukciót dolgoznának ki.

A Főpolgármesteri Kabinet első olvasatban tárgyalt a beszámolóról, és a bemutatott konstrukció előzetes, elsősorban pénzügyi vizsgálatára tett javaslatot. Elhangzott: ebben a kérdésben kulcsfontosságú lehet a Főváros hitelminősítését végző nemzetközi auditorcégek véleménye. A szükséges döntéseket a 2009-es üzleti terv elkészítéséig kell meghozni. A kabinet várhatóan két-három hét múlva tárgyal újra az átalakítási tervekről.

(Index)