Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A BKV válság, és ami mögötte van

Olvasónk, György egy terjedelmes levelet küldött nekünk a BKV válsággal kapcsolatosan. Levelében kitér a jegyárbevételekre, a cégen belüli feszültségekre, a kormány és a főváros hibáira és a finanszírozási problémára is. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az írás olvasónk véleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyenlő a szerkesztő véleményével. Amennyiben az írás valamely részével nem értetek egyet, írjatok bátran kommenteket!

Napról-napra egyre többet és többet hallani-olvasni a Budapesti Közlekedési Vállalat egyre súlyosabb helyzetéről. Mindenki tudja: A BKV már csődben van. Több tízmilliárdos és a százmilliárdhoz gyors ütemben közeledő adósságállomány esetében – amit nem hogy lehetetlen visszafizetni, de a kamatok törlesztése is komoly gondokat okoz – nyugodtan kijelenthető ez. Hát még akkor, ha szemügyre vesszük a cég járműveinek, illetve infrastruktúrájának állapotát. 30-40 éves metró kocsik, hasonló korú buszok, second-hand villamosok, nagy részben 20 évnél idősebb konstrukciók csörögnek-zörögnek a szétfoszlóban levő vonalakon és ez a roskatag fővárosi tákolmány már nem képes lépést tartani Budapest utazóközönségének dinamikus utazási szokásaival, illetve puszta méretével sem.

A helyzet pattanásig feszült, erre pedig több mellékes - ám koránt sem mellékesként kezelendő - körülmény is súlyosabb plusz terheket ró. Itt van például a BKV-vezetők megdöbbentő és egyébként a közállapotokat figyelembe véve jogosan felháborító mértékű prémiumai, amik sok esetben több milliós extra juttatásokat jelentenek. Elmondható, hogy ennél arcátlanabb bónuszokat szinte csak a magánszférában és a szintén szándékosan válságba taszított pénzügyi rendszerben találhatunk… Mindezen kívül a BKV halálhörgései nap, mint nap hallhatóak a különböző híradásoknak köszönhetően. A metró kocsik most már kiszámítható rendszerességgel kezdenek el füstölögni, ha sokat közlekedünk a városban, akkor minden nap láthatunk az úttest szélére kényszerűségből leparkolt (értsd: lerohadt) buszokat, a járatok esnek-kelnek, késnek, kimaradnak, a forgalmi rendnek nevezett káoszban a tömegközlekedésre szorulóknak legalább félórányi plusz utazási idővel kell kalkulálniuk ahhoz, ha rendben és pontosan oda szeretnének érni az úti céljukhoz.

Az esztétikai és higiéniai állapotokról pedig nem lehet beszélni negatív előjelű szuperlatívuszok nélkül. Felszállni egy akármilyen, tetszőlegesen kiválasztott járatra igen edzett gyomrokat igényel, a buszok és villamosok - főleg a mostani téli időszakban, de nyáron sem sokkal jobb a helyzet - kívül-belül mocskosak, nem különösképp kirívó eset az, amikor az ablakokon lehetetlen ki- vagy belátni a rárakódott, egybefüggő mocsoktól. Leszakított kapaszkodók, rozsdamart utastér, ronggyá foszlott ülések, menet közben vészjelző módon nyikorgó, recsegő-ropogó hangok adják a mélybalkán életérzést, mely esetleg egy Albániai, isten háta mögötti faluban talán még életszerű lehetne, de Budapesten, egy állítólagos világvárosban, Európa közepén inkább hisszük magunkat egy háborúkkal lekaszált fekete-afrikai ország tessék-lássék módon létrehozott mentesítő járatán, ami valljuk be, az abszurdnál is abszurdabb életérzést eredményez az öntudatosabb utasok körében.

Továbbá belső feszültségektől sem mentes a BKV. A dolgozók - sofőrök, szerelők, ellenőrök, egyéb személyzet – túlhajszoltak, munkavégzésük nem más, mint egy merő stressz, kapják a pofonokat mind a vezetéstől, mind az utasoktól, mind a médiától, a városi legendák szerint csillagászati méretű fizetésük - mihez képest az? - ezt aligha kompenzálja. A terhek egyre növekednek, ezzel együtt az elégedetlenség és keserűség egyre kézzelfoghatóbb, aminek a vége előbb-utóbb az utolsónál jóval nagyobb erejű sztrájk lehet, csőd ide, csőd oda.

Felmerül a kérdés, hogy vajon ezért kell nekem fizetnem havi közel tízezer - ez az aktuális nettó minimálbér több mint 10%-a! -, illetve vonaljenként 320 forintot? A költői és kissé demagógnak ható kérdés az, hogy hová folyik el a napi több milliós utas közönség pénze?

A helyzet tehát nem csak elszomorító, hanem kimondottan nyomorúságos és mindezeket figyelembe véve teljesen nyugodtan kijelenthetjük, hogy a BKV nem csak csőd közeli, hanem kimondottan csőd állapotban van. A főváros és a kormány egymással marakodik, hiszen egyik sem tudja, vagy akarja felvállalni az időről-időre esedékessé váló több tízmilliárdos konszolidáció terhét, most pedig úgy tűnik, hogy a Tarlós úr által vezetett kompániának komoly szakítópróbát kell kiállnia Orbánék és legfőképpen a pénzügyminiszter ellenében, akik a jelek szerint nem törik magukat azon, hogy megmentsék az egyébként valóban menthetetlen állapotba került tömegközlekedési céget.

A BKV-t egyebek mellett finanszírozó MKB világossá tette, hogy a közeljövőben leveszi a kezét a cégről és amennyiben az állam nem nyújt további garanciákat, egyszerűen befagyasztja a hiteleket, ezek nélkül pedig egykettőre leállhat a fővárosi tömegközlekedés és a kedves utasok megértését megköszönve mindenki hoppon maradhat.

Jelen állás szerint a kormány nem igazán siet a főváros és ezen keresztül a BKV megsegítésére, ami azon kívül, hogy a jelenlegi gazdasági konjunktúrában pusztán könyvelői szemmel talán még érthető lenne, mégiscsak kevéssé elfogadható hozzáállás, hiszen ezzel a szemléletmóddal a kormány gyakorlatilag hadat visel nem csak a BKV, de a budapestiek ellen is. Ez pedig elhibázott kormánypolitika, mivel a BKV-csőd könnyedén lehet az Orbán-kormány trójai falova.

Abban az esetben, ha valamikor április környékén valóban bekövetkezik a Budapesti tömegközlekedés-apokalipszis, szó és szám szerint milliós tömegek fogják ezt a kormányt hibáztatni, hiszen Tarlósék - egyéb, érdemi lehetőségek hiányában - mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a füstölgő metró kocsi romok között, tűzoltók és köhögcsélő utasok által körülvéve a Parlament felé mutassanak. Miattuk történt, ők hagyták csődbe vinni a BKV-t, emberek! Miattuk nem tudtok eljutni a munkahelyekre, elvinni a gyerkőcöket a bölcsibe, óvodába, iskolába, ezért és miattuk állt le az egész főváros!

A kormány épp olyan érdekes és kiszámíthatatlan játékot játszik a BKV-val, ahogyan azt az IMF esetében is teszi és egy olyan játszmát folytat, amiben végül saját magának ad majd mattot. Mert ha a BKV leáll, akkor az bizony a kormány felelőssége lesz, akárki akármit mond majd. A közlekedési vállalat a fővárosra mutogat, az pedig Orbánékra és a magukra hagyott, életüket totálisan felborítva érző utasok márpedig úgy fogják érezni, hogy a kormány nem tett meg minden tőle telhetőt az ügy megoldása érdekében. Ez pedig komoly felháborodáshoz, netán demonstrációkhoz vezethet, olyan mértékű tüntetésekhez, amik akár a jelenlegi vezetés elbukásához is elvezethetnek.

Nem hinném, hogy éppen a kormány akarná ezt önmaga számára elérni, akkor azonban teljességgel érthetetlennek tűnik az a hozzáállás, amit ezekben a válságos időkben tapasztalhatunk választott képviselőinktől. Csupán egyetlen oka lehet annak, hogy hagyják a BKV-t a szakadékba zuhanni, ez pedig az, hogy a csőd apropóján totálisan át kívánják alakítani a fővárosi tömegközlekedési rendszert - a BKV kihagyásával és eltemetésével. Felkészülhetünk arra, hogy a beláthatatlanul mély krízissel talán egy időben húzzák ki a kalapból a nyuszit: Jön a bizonyos körzetekre feldarabolt, regionális közlekedési rendszer, amit netán magánvállalkozók (értsd: külföldi érdekeltségű befektetők) fognak majd üzemeltetni, a mindenkori korrupció és protekcionalizmus dögletes szagától körüllengve. Ennek értelmében a BKV elrohasztása és totális tönkretétele nem egyéb, mint egy jól megfontolt, kitervelt privatizációs eljárás, aminek már megint mi, utasok, és választópolgárok isszuk meg a levét.

De mivel ez egy igen kockázatos és túl sok kiszámíthatatlan tényezőt magában foglaló forgatókönyv, kevéssé hihetjük azt, hogy valóban ez lenne a kormány célja. A következő alternatíva azonban még borzongatóbb és még messzibbre vezet, ezáltal talán még hihetetlenebb. Mi van akkor, ha az egész helyzetet egészen mások idézik elő és az egyre közeledő tömegközlekedési katasztrófa nem más, mint egy rafinált eszköz annak érdekében, hogy a mindenféle főáramlattal dacosan szembemenő Orbán-kormányt egy ilyen fővárosi krízissel kényszerítsék végképp térdre és távozásra.

Mindenki jól tudja, hogy jelenleg Magyarország rendkívül komoly össztűz alatt áll, az egész Európai Unió, a Világbank, a teljes gazdasági világ rossz szemmel nézi az úgynevezett nem ortodox gazdaságpolitikánkat, ezzel együtt pedig mind kívánatosabbnak tartják egy kormányváltás kivitelezését. Jól látható az is, hogy ez egyelőre nem megy a már bevált módszerekkel. Az apátiába, közönybe fásult magyar társadalmat nem lehet kitartó, százezres vagy milliós demonstrációkra sarkallni, mindenki el van foglalva  a saját túlélésével, és csöppet sem érdekli őket - ütőképes mértékben – az, hogy bizonyos ellenzéki vonulatok mit szeretnének elérni. A sikeres kormányváltás záloga egy sokkal-sokkal nagyobb skandalum, semmint a benzinárak emelkedése, vagy egy vita az IMF-el. Lehet, hogy a közéletben ezek sarkalatos témák, de a hátköznapok embere, az úgynevezett csendes többség ez ügyekben sem mutatja meg magát, pusztán azért, mert ezek a témakörök - szerinte – nincs közvetlen hatására a saját kis életére. Ezért aztán az utcára sem fog kivonulni. Ehhez valami több kell, egy olyan pont, ami nem hogy érint mindenkit, de még fájdalmas is lehet.

Tudjuk, hogy a kormány finanszírozási mozgástere finoman szólva is korlátolt, a folyamatos leminősítések és a rendkívül rossz nemzetközi sajtó keményen leapasztotta a forrásokat, ebből következően mindenre egyre kevesebb pénz jut. A kormány sokkal komolyabb problémákkal van elfoglalva – államadósság, egészségügy, tömeges elszegényedés, a szociális háló összeomlása, stb. – mint a BKV finanszírozása, ami egyébként is a főváros feladata lenne. Azonban a főváros is pénzügyi csődhelyzetben van, magas az eladósodottsági szint, itt ugyanúgy apadnak a források, jóformán semmire nincs pénz, hát még egy olyan pénznyelő szörnyetegre, mint a BKV. Az egész nem más tehát, mint egy felülről – a kormánytól független – vezérelt hadművelet, mely éppenséggel a kormány bukására játszik. Ne feledjük, hogy a jelenlegi BKV-válság katalizátora az MKB volt! Ők pedig miért is ne lehetnének hazai játékosai egy sokkal nagyobb erőnek, ami most minden fronton támadás alatt tartja az Orbán-kormányt? Teljesen egyértelmű, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer tapsikolna örömében, ha a lázongó szellemű jelenlegi vezetés idő előtt távozna és a helyükre egy velük sokkal barátságosabb klientúra kerülne.

A BKV összeomlása és a tömegközlekedés egyik napról a másikra való megszűnése egészen biztosan népharagot váltana ki – nem azonnal, de napokon belül biztosan – és ez az elementáris erejű felháborodás ilyen-olyan átjátszó csatornákon keresztül már alkalmas lehet arra, hogy távozásra kényszerítse a most regnáló garnitúrát.

Talán igaz, talán nem, de mindenképpen elképzelhető ez a forgatókönyv. A beszűkült mozgásterű főváros és kormány számára nincsenek felhasználható források, mert erre már tényleg nincs keret és a mostani ellenséges hozzáállás mellett bizonyos, hogy nem is teszik ezt lehetővé azok, akik érdekeltek egy esetleges kormányváltás kivitelezésében.

Körösztös György

45 Tovább

Tényleg baj van: bármikor leállhatnak a vonalak a BKV-nál

Leállították a BKV-nál az alkatrészek beszerzését, ezért bizonytalanná vált, hogy meddig tudják a járműveket forgalomba adni, mivel emiatt nehezebben lehet javítani őket - mondták szakszervezeti vezetők hétfőn.

Nemes Gábor, a főleg buszos szakszervezeteket tömörítő Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke azt mondta, a múlt héten állították le az alkatrész-utánpótlást, így csak azokat az alkatrészeket használhatják fel, amelyek a raktárban vannak, vagy úgynevezett donorjárművekből még kiszerelhetők és beépíthetőek.

Pontosan nem tudni, hogy hány alkatrész maradt még a garázsokban, de ha ezek elfogynak, akkor okafogyottá válik a KEKSZ által korábban bejelentett forgalomlassító demonstráció, mert nem lesznek buszok, amelyeket ki tudnának adni a forgalomba. A KEKSZ a múlt héten ugyanis közölte, hogy ha nem változik a helyzet a BKV-nál, illetve nem haladnak megfelelő ütemben a bérekről és kollektív szerződésről folyó tárgyalások, csak azokat a járműveket fogják a forgalomba engedni, amelyek mindenben maradéktalanul megfelelnek az elvárásoknak.

Gulyás Attila, a kötött pályás szakszervezeteket tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke azt mondta, nemcsak a járművekben, hanem az infrastruktúrában (sínek, biztosítóberendezés, váltók, felsővezetékek) is keletkezhetnek olyan hibák, amelyeket alkatrészhiány miatt nem lehet javítani. Hangsúlyozta, hogy a múlt héten az utolsó méter felsővezetéket is beépítették egy lopás pótlására, és ha bármelyik HÉV-vonalon újabb kábellopás lesz, akkor nem tudják pótolni a kábeleket, le kell állítani a vonal működését.

A metróban a szerelvények számát nem lehet nagymértékben csökkenteni, mert balesetveszélyes, ha "tömegek" tartózkodnak a peronon, ebben az esetben be kellene zárni az adott állomást. A szakszervezeti vezető szerint már elkészült egy olyan menetrend, amely csúcsidőben a jelenlegi 90 százalékos férőhely-kihasználás helyett 100 százalékkal számol, így viszont az utasok a megállókban maradnak, mert nem férnek fel a járművekre.

Gulyás Attila úgy véli, márciusra válhat kezelhetetlenné a helyzet, ha addig egyáltalán kihúzza a BKV, pénztelenség miatt ugyanis már korábban is összeomolhat a budapesti közösségi közlekedés.

Mint megírtuk, naponta 300-400 busz hibásodik meg a forgalomban, ami az elmúlt 2-3 év adataihoz viszonyítva 40 százalékos emelkedést jelent, a buszok műszaki állapota lassan már az utasok biztonságát veszélyezteti, így az alkatrészhiány valóban a BKV leállásával fenyegethet.

Tarlós István főpolgármester szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a BKV anyagi helyzetének rendezéséről lesz szó. Tarlós István pénteken azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél, és a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot, és a legvégső esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást, és megadná a főváros által kért 21 milliárd forintos támogatást.

(HVG, MTI)

43 Tovább

A BKV-tarifákat is emelné Tarlós

A BKV "kritikus helyzete" miatt jövő szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a főpolgármester. Tarlós István jelezte, hogy egy esetleges tarifaemelésről is döntene a főváros, hogy megkapja a zárolt állami támogatást. Szerinte a BKV leállása "nem tréfadolog", és a közlekedési káosz, illetve a "politikai skandalum" mellett a négyes metró uniós támogatásának elvesztését is jelentené.

Akár a tarifákat is emelné a főváros, hogy megkapja a zárolt állami támogatást - mondta Tarlós István főpolgármester, aki jövő szerdára rendkívüli ülést hívott össze.

Tarlós azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig. Emellett befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és esetlegesen tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást - mondta Tarlós.

Csütörtökön erősítette meg a Budapesti Közlekedési Központ a Népszabadság értesülését, hogy január végén, de legkésőbb február elején leállhat a BKV, ha a cég nem jut hozzá a normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat ugyanis nem tudja előteremteni a korábban zárolt 32 milliárd forintos állami támogatás kieső összegét. Azt is hozzátette, hogy számításaik szerint a BKV leállása napi 14 milliárd forint kárt okoz a nemzetgazdaságnak.

A főpolgármester szerint ha a BKV működési finanszírozása stabilizálódik, akkor refinanszírozható lenne az első negyedévben visszafizetendő 45 milliárd forintos hitelállomány, amelyet 2004-ben vett fel a társaság. "Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" - tette hozzá Tarlós István.

Nem tréfadolog

Tarlós szerint a főváros "erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait", az intézmények rovására "összekapart" 21 milliárd forintot, és "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban".

"Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" - jegyezte meg Tarlós István. A főpolgármester arra is kitért, hogy ezeket az "áldozatokat" csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó.

"Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem" - jelentette ki Tarlós, és hozzátette, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV. Szerinte ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a "közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával", hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész. Megjegyezte: ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot. "Ehhez képest az, hogy most 21 milliárdon vitatkozik a tárca és a fogadatlan prókátor képviselők, ez nekem elég viccesnek tűnik" - fogalmazott Tarlós István.

"Az MSZP károgása visszataszító"

Tarlós felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, húsz éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni. Megjegyezte azt is, hogy "ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel". A főpolgármester azt mondta: amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; "26 ízben" tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.

Tarlós István szerint az utóbbi hetekben "túl hangos lett az MSZP". Úgy fogalmazott: megköszöni az ellenzék segítségét a probléma megoldásában, "de az a hangos kritika és az a károgás, amit az MSZP mutat a BKV ügyében, az rendkívül visszataszító, mert ezt a céget egy évvel ezelőtt valakik itthagyták ebben az állapotban, és ezek a valakik ők voltak".

(MTI, Origo)

40 Tovább

BKV-figyelő

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek