BKV-figyelő

Jogosnak tűnik András felvetése, aki rendszeresen lemarad az 1-es villamosról, mert az épp akkor indul, amikor az ugyanott megálló troli beér a megállójába. Elképzelhető, hogy a probléma minimális menetrendhangolással, a lámpa átállításával, vagy csak egy felsőbb utasítással megoldható lenne. Nem biztos, persze, de nem tűnik irreálisnak.

Olvasónk az alábbi levelet juttatta el a BKK-nak:

Kis dolog, nagy dolog, bosszantó dolog.

Úgy van, hogy gyakran utazom a 70-es trolival az aluljárói végállomásig, hogy azután átszálljak az 1-es villamosra. A közlekedési lámpák úgy vannak beállítva, hogy amikor a trolibusz áthalad a körúton, utána a villamos szinte azonnal át tud haladni a megállójába. A villamos felszedi az ott várakozókat és kihúz.

A troliról leszálló és villamossal tovább utazni vágyó utasok - akik természetesen ekkor már az áthaladást tiltó piros lámpát kapnak - két dolgot tehetnek: vagy átszaladnak a piroson, vagy bosszankodnak, hogy elment az orruk előtt a villamos és várhatnak a következőre.

Kérdésem a következő: miért nem lehet megmondani a villamost vezetőknek, hogy várják meg az átszálló utasokat is? Lehet, hogy ezzel mintegy 10 másodperccel megnövekedne a menetidő, de tapasztalatom szerint a villamosok követési távolságában ennél nagyobb a bizonytalanság.

Ezzel a tárggyal kaptunk levelet Norbert nevű olvasónktól, aki védelmébe vette a közlekedési vállalatot. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartok leszögezni néhány dolgot.

1. Nem utáljuk a BKV-t. A BKK-t sem.

2. Ennek a blognak a célja nem a budapesti közösségi közlekedés szapulása, sőt. Elődöm, Gál Mihály és magam is azzal a céllal szerkesztettük/szerkesztjük a blogot, hogy a felvetődő problémák bemutatásával - szerény eszközeinkkel - jobbá tegyük Budapest tömegközlekedését. Miért? Mert szeretjük azt.

3. Meggyőződésem, hogy a blog olvasóinak, az utasészrevételek beküldőinek és a kommentelők többségének sem a panaszkodás az elsődleges célja.

4. Nyilvánvaló, hogy a főváros közösségi közlekedéséért dolgozók döntő többsége - menedzsertől karbantartóig - tisztességesen végzi a munkáját; mindannyiunk közös célja érdekében.

5. Ugyanakkor az is tény, hogy nemigen kapunk olyan levelet, hogy "ma utaztam a 7-es busszal, és minden rendben volt", hiszen ezt tekintjük az alapnak. (Bár volt már példa hasonlóra.)

Elöljáróban ennyit, most következzen olvasónk levele:

Tudom, hogy a BKV nem tökéletes, de melyik szolgáltató cég az? Tudom, hogy vannak hibái, mint mindenkinek, vagy mindennek. Amit én köszönhetek ennek a cégnek, hogy mikor dolgoznom kell menni, ők segítenek ebben. Hálás vagyok a hajnal 2-3 órakor felkelő járművezetőknek, akik nagy valószínűséggel lemaradnak az esti filmről, az esti gyermekfürdetésről, stb.

Sokáig lehetne sorolni, hogy ők miről mondanak le. Mi azt felejtjük el sokszor, hogy ők is emberek, akik néha hibázhatnak. Azt is mondom, hogy van néhány alkalmazottuk, akik alkalmatlanok a rájuk bízott feladat elvégzésére. Ezt is megtaláljuk mindenhol.

Remélem, azok az "esetbeküldők" és kommentelők, akik így szapulják céget, azok ugyanígy kinyitják a szájukat az egyéb szolgáltatócégeknél. Véleményem szerint, ha egy szolgáltatással nem vagyok megelégedve, akkor nem használom. Vagy mégis? Ha azt mondom szerintem drága a gáznak köbmétere, akkor ne fizessem?! Ja! Azt kikapcsolják?

Azt miért nem hallom egyetlen bevásárlóközpontban sem, hogy: "Ezt hogy képzelik, hogy a kenyér ára 220 forint?! Ha ezt kifizetem, hogy járok dolgozni?" Továbbá a kommentelőknél (főleg akiknek drága az utazás) azért ott figyel a megélhetéshez elengedhetetlen internetelőfizetés is.

Az hogy lehet, hogy nekem még nem volt konfliktusom BKV-ellenőrrel? Én ezúton köszönöm minden dolgozónak a szolgálatát, aki segít a munkába járáshoz. A járművezetőknek, a diszpécsereknek, a bérletpénztárasoknak, a jegyellenőröknek, akik azért vannak, hogy ha én fizetek valamiért, akkor azt más ne használja ingyen!

Az alábbi levelet olvasva azon gondolkodtam, elvárható-e valakitől a segítségnyújtás, ha azzal bizonyos szabályokat át kell hágni, illetve fordítva: megtagadható-e a segítségnyújtás, ha azzal csak egy picit kell eltérni az előírtakról.

Lászlóval semmi komoly nem történt, nem volt életveszélyben, csak egy kis szívességet kért, amelyet - mint az leveléből kiderül - korábban nem egyszer teljesítettek is. Ezúttal nem. Ti mit gondoltok?

Hangsúlyozzuk: a buszvezető nem járt el szabálytalanul azzal, hogy leszállította az utast, más kérdés, hogy ezt milyen hangnemben tette. Íme, olvasónk levele.

2012. november 11-én az 5-ös busszal érkeztem a Rákospalotára, a Kossuth utcai végállomáshoz, kb. 16 óra 55 perckor. Sok csomagom volt, s megkértem szépen a vezetőt a végállomáshoz érve, hogy vigyen el az ún. Műszaki Tárolóig, mivel abban az irányban lakom, s a buszok ott vesztegelnek, amíg az újbóli indulásig ismét rájuk kerül a sor.

A válasz: "Szálljon már le azonnal, mert már nagyon kell hugyoznom, s ha nem száll le, mindjárt idehugyozok". Hivatkozni merészeltem, hogy a kollégái kérésemre már többször elvittek odáig (ez kb. 100 méter könnyebbséget jelentett volna számomra a kb. 6-8 kg-os csomagjaim cipelésben).

Végül rossz szájízzel leszálltam, s elgondolkodtam, hogy egy közfeladatokat ellátó cég gépkocsivezetőjének így kell-e viselkednie, s ilyen hangnemben kell-e az utassal bánnia...

Ötven százalékos esélye volt a BKV hajnali utasainak a napokban arraa, hogy a megfelelő villamosra szálljanak fel a Móricz Zsigmond körtéren. Megfelelő tájékoztatás hiányában több tucat utas maradt a megállóban, miközben egy Combino üresen idult el. Olvasónk, Álmos osztotta meg velünk az alábbi történetet.

2012. november 9-én, pénteken hajnalban utaztam a Móricz Zsigmond körtéren keresztül, a 6-ossal szerettem volna a Corvin-negyedig menni. Reggel 4:45-kor értem oda a villamos peronjához, ahol mindkét vágányon állt bent szerelvény.

Az egyiken (a 7-es buszok felől nézve a bal oldalin) a lámpák le voltak kapcsolva, az ajtók zárva voltak és a kijelzőn is csak a jármű sorozatszáma volt látható, míg a jobboldali szemmel láthatóan indulásra készen volt. A peron elején lévő kijelző - mely a következő induló villamost és indulásának idejét jelzi - ekkor még nem mutatott semmit.

Mint a többi 40-60 utastársam, én is felültem a jobb oldali villamosra, amikor többen is láttuk, hogy a másik szerelvényen is felkapcsolták a lámpákat. Ránézve újra a visszaszámolós kijelzőre, a másik villamos felé mutatott a nyíl. A peronon volt néhány biztonsági őr (akik vélhetően az éjszaka folyamán utaztak a villamosokon), így néhányan tőlük próbáltak érdeklődni, hogy akkor most melyik fog elindulni? De ők csak a sokszor hallott "nem tudom" válaszra méltattak.

Érdekesség, hogy 1-2 perc múlva ők már a másik, bezárt ajtós villamoson ültek (a vezető mögötti ajtón kérezkedtek fel). Eljött az utolsó perc (4:52), a sok utas a peronon állt, próbálták kinyitni a nyíl által jelölt villamos ajtajait is, illetve néhányan a másik villamos kinyitott ajtajait "őriztük", hogy ha az indulna, még gyorsan felszállhassunk...

Sok változás nem történt egészen addig, amíg a 00:00 villogni nem kezdett a kijelzőn, majd ekkor - a nyíl igazat nyerve - a bezárt ajtós villamos elindult, rajta a két biztonsági őr (akik 2-3 perce még "nem tudták", melyik villamos fog indulni). Így egész egyszerűen a munkába, vonathoz, időpontra siető emberek ott maradtak a peronon (én személy szerint a repülőtérre tartottam, így nekem az érvényes bérletem mellé taxit kellett fizetni), és újabb 10 perces várakozásra kényszerültek a következő, 5:03-as villamosig.

Két lehetőség jutott eszembe: vagy az elindult villamos vezetőjének hanyagsága/önfejűsége miatt történt az eset, vagy pedig egyéb, például műszaki okból az a villamos nem szállíthatott utasokat. De ez esetben egyrészt a villamos kijelzőjén nem a szokásos '6 Széll Kálmán tér' feliratot kellett volna megjeleníteni, másrészt adhattak volna valami tájékoztatást vagy az őrök, vagy a villamosok vezetői, harmadrészt akár a másik villamossal lehetett volna pótolni a kimaradt járatot.

De azt hiszem, az első lehetőségnek van a legnagyobb esélye! A nagyobb hangú utasok felháborodva mentek a váltónál lévő BKV-s pihenőhelyhez, ahol a - gondolom - másik villamos vezetője itta volna reggeli kávéját, mit sem sejtve kollégája utasbarát viselkedéséről, illetve a történtekről, és rajta kérték számon, hogy miért nem tudja, hogy mi történt, hiszen ő is BKV-s!

Természetesen ez nem megoldás, hiszen ő nem volt ott, ő nem vett részt ebben. Viszont a 4:53-as villamos vezetőjét és a biztonsági őröket, azt gondolom, számon kell kérni a történtekről, mert nem elfogadható viselkedést tanúsítottak. Megvárakoztattak 50-60 utast, nem tájékoztattak megfelelően és talán szándékosan nem végezték megfelelően a feladatukat (utasok elszállítása).

Kata tudta, hogy kutyát tartani felelősség. Azt is, hogy ennek komoly költségei vannak. Azt viszont nem is sejtette, hogy kutyájának megvásárlásával olyan tortúra veszi kezdetét, amely lassan az őrületbe kergeti. Olvasónk több levelet is küldött, ezeket egyben, szerkesztve és rövidítve közöljük.

Vásároltunk egy kutyát (közepes termetű lesz). Mivel szeretünk mindennek utána járni, ezért felvettük a kapcsolatot a BKV központjával telefonon, hogy milyen szabályok vonatkoznak a kutya utaztatására. Egy kedves hölgy (sajnos nem tudom már, hogy ki, mert 3 hónappal ezelőtt volt), azt mondta, hogy amíg nagyon pici, addig vihetem a kezemben, de a szabályok azt mondják hordózóba kell tennem. Vettünk egy hordozót 6000 forintért, annak tudatában, hogy tudtuk: jó esetben 3-4 hétig lesz jó neki. Tehát maximum 3 hónapos koráig.

Mivel mindez a legnagyobb kánikulában történt, vettem a bátorságot és arra gondoltam, hogy törölközőbe rakom és viszem a kezemben, hogy ne kapjon hőgutát! Gondoltam, csak nem szólnak, hiszen a metrókocsikban és a villamosokon is fullasztó meleg volt! Szegény a hordozóban teljesen kikészült, mivel nulla légmozgás volt a BKV járatain. Így utaztunk kb. 2-3 hétig, míg meg nem történt az első incidens...

Mentem lefelé a Blaha Lujza téren lévő metróhoz, mikor egy rettentően intelligens, kb. 19 éves ellenőr letegezve (33 éves múltam), nagyon agresszív módon azt mondta, hogy a két és fél hónapos kutyám nem mehet le, mivel nincsen rajta szájkosár! Mondom, tessék? Nem is lehet rá kapni, mivel még olyan kicsi az orra! Ő kiabálva, folyamatosan letegezve válaszolt, hogy ő most vizsgázott és így nem mehet le! Nem az volt a baj, hogy nincs hordózóban, hanem miért nincs rajta szájkosár!

Persze utána már az is baj lett! Jelen esetben nekem az állat jóléte fontosabb volt, mint a BKV-szabály a hordozóról! Abban a melegben állatkínzásnak minősült volna hordozóba rakni! Válaszoltam neki, hogy esetleg abból nem vizsgáztál, hogy nem tegezhetsz le senkit? Kérdeztem tőle, hogy mit is vársz tőlem, kössem össze egy spárgával? És amíg ilyen meleg van a járatokon, nem rakom bele semmibe, mert megfullad!

Majd az egyik középkorú kollégája leállította, és azt mondta: menjen, hölgyem, nyugodtan! Mivel nem szeretem az ilyen dolgokat elmentünk szájkosarat venni, hogy ezt a problémát is letudjuk! Hát nem! Teljesen őszintén mondom, bejártuk egész Budapestet, mire találtunk egy olyat, ami jó lett neki (semmi baj, hiszen olcsó a benzin), mindent a BKV-ért! Oké, szájkosár, törölköző, nyolcvan fok a szerelvényeken, a BKV kérte, mi megtettük!

Majd jött a következő, hogy vegyek jegyet! Kérdeztem miért, hiszen még mindig a kezemben cipeltem, szájkosárral és nem foglal semmilyen helyet?! (Kérdezem én, ha neki akkor kellett, akkor azokra a hatalmas bőröndökre miért nem kell fizetni?!) Azt mondták, mert nincs hordozóban! Mondtam jó! Lyukasztás megtörtént, táska a vállamon, kutyának érvényes a jegye, bérletemet mutatom, de hoppá nincs rajta a szájkosár! És addig nem mehetek le amíg rá nem adom! No, mindegy táska, kutya le, bérlet, jegy zsebbe, szájkosár fel! Induljunk neki harmadszorra!

Mivel közben Nudli kutya megnőtt, és nem szerettem volna neki minden nap jegyet venni, ezért kapott egy bérletet havi 9800 forintért! Nudlikának megvan a bérlete, bérletigazolványa, szájkosara. Úgy gondoltam most már nincs semmi baj, most már nem tudnak mibe belekötni?! Hát tévedtem és ez volt az utolsó csepp!

Ma megyünk le a metróhoz a Stadionoknál és mi történik? Mutatom mindkettőnk érvényes bérletét és bérletigazolványát és megkérdezi a szintén intelligens rettentően kedves BKV ellenőr, hogy a kutyának lyukasztottam-e jegyet? Mondom, itt a bérlete, jól megnézte. Mivel az rendben volt, jött a következő hol van a szájkosár? Na, most már legszívesebben üvöltöttem volna, hogy b... meg, hát rajta! Észrevette!

Az egyik ellenőr azt mondta, vegyem fel a kutyát! Kérdeztem, miért is? Jött a válasz: "mert csak úgy lehet levinni" ( nem mozgólépcsőnél voltunk). Na, ez tette be a kaput! Mondtam neki, hogy nem fogom felvenni, van bérlete havi 9800 forintért!

Egy másik eset: reggel nem történt semmi különös, sőt kedvesek voltak az ellenőrök. Viszont este már nem. A Blaha Lujza téri metróhoz szerettem volna lemenni. Felmutattam az érvényes bérletet a bérletigazolványokkal együtt, majd egy szemüveges, pocakos ellenőr elém állt és nem akart leengedni, mert nincs nálam a kutya oltási könyve! Elszakadt a cérna! Mondtam, hogy nem érdekel már mit akar, mindennap kitalálnak valamit van bérlete, szájkosara, és elindultam lefelé.

Mikor leszálltam a Stadionok megállónál, bemondták, hogy ellenőrzés van. Félve közeledtem. Azt mondta az ellenőr "köszönöm szépen"! Megkérdeztem könnybe lábadt szemmel, mert már tényleg nagyon elegem van, "Uram mit kellene még tennem, hogy békén hagyjanak, mert 2,5 hónapja megy ez a tortúra és már nagyon elegem van! Kérdezte mi a baj? Elmondtam, hogy oltási könyvet kértek tőlem! Azt mondta: nem, azt nem kell bemutatni! Menjen nyugodtan, hölgyem!

Mondtam, jó de én holnap személyesen megyek be panaszt tenni! Kérni fogok egy hivatalos papírt és azt is mutogatni fogom nekik, mert ez idegtépő! Remélem kapok!