BKV-figyelő

Tisztelt BKV Zrt. és BKV Blog!

Március 6-án reggel kb. 1/2 8-kor utaztam a piros 22-esen. Épp a jegyemet akartam előkeresni, amikor jobbra néztem s egy lilás, felpuffadt női arc nézett szenvtelenül rám, valahogy úgy, ahogy egy ragadozó a kiszemelt áldozatát a tenger alatt nézheti. Teljesen lebénultam, amikor a bérletem a kezembe került, amiről tudtam, hogy csak Budapest belterületére érvényes, akkor halkan megszólalt, hogy ez nem jó. Az áporodott, másnapos szájszagtól visszahőköltem. Tovább próbáltam keresni, de Ő egyre közelebb jött, rámfujtatott. Feladtam. Kezébe adtam a személyimet. Az adataimat valami ficnipapírra felírta. Helyszínen 6000, csekken 12000-közölte. /?-tudtommal megszűnt a helyszíni bírság.../ Azután egy kitöltetlen ívet aláiratott velem; én hülye, a kádár-rendszerben nevelkedett lelkemmel azonnal aláírtam.

Mikor leszállt, akkor kapcsoltam. Miért nem lehet, hogy egy kulturáltabb kinézésű, köszönni és kommunikálni is tudó, nem alkoholista EMBER közli veled, hogy majd egyheti fizetésed ugrott ? Esetleg megvárja, amíg előkerül a jegyed ? Mikor leszállt, akkor vettem észre, hogy két vonaljegyet a bérletem tokjába dugtam be...

Dr. Zágoni Tamás

Aki rászokott az elsőzésre az a Libegőnél vigyázzon, mert még véletlenül megnyeri a híres Varga „megasztár” István nagysikerű CD-jét.

„A BKV Zrt. márciusban 4 hétvégén át ajándék Varga István CD-vel kedveskedik a libegő utasainak. A libegő alsó végállomásán minden óra első jegyvásárlója kap egy ajándék Varga István „Veled utazom” Megasztár CD-t, ha a BKV Zrt. ügyfélszolgálatán felmutatja a vásárláskor kapott és pecséttel ellátott képeslapot.”

(BKV-közlemény, részlet)

Tisztelt Gál Mihály!

Köszönjük, hogy észrevételével megtisztelte Társaságunkat.

Társaságunk elsődleges feladata a tömegközlekedés, ami a gyalogos utasok szállítását jelenti, nem a kerékpárszállítást. A BKV Zrt. járművein kizárólag a HÉV és a Fogaskerekű arra kialakított és kijelölt helyein lehet kerékpárt szállítani, mert csak itt biztosítható a zavarmentes közlekedés.

A tömegközlekedés a maximált hatósági áras kategóriába tartozik, ezért a viteldíjak és azok alkalmazási feltételeinek megállapítása nem a BKV Zrt. feladata. Esetünkben az árhatósági jogkört a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdése és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. 7.§-ban foglalt felhatalmazás alapján Budapest Főváros Közgyűlése gyakorolja.

A kerékpárszállítás ugyanolyan szolgáltatás, mint bármi más, amiért fizetni kell. A központilag, kormányrendeletben előírt kedvezmények vagy ingyenesség ellentételezésére az állam árkiegészítésben kompenzálja a tömegközlekedési szolgáltatók bevételkiesését, ami a javasolt esetben nem történhetne meg. Amennyiben olyan kedvezményt adnánk, amely nem szerepel a vonatkozó rendeletben, az elmaradó bevételt senki sem térítené meg számunkra. Mivel Társaságunk gazdálkodó szervezet, amelynek elsőrendű érdeke a jogos bevételek megszerzése, a szabályozók változatlansága esetén gazdasági helyzetünkből eredően más engedményt adni nem áll módunkban.

Jelenleg nincs érvényben olyan bérletfajta, ami kerékpár szállítására is érvényes, mivel ennek korlátozott lenne a kihasználhatósága az árához képest. A HÉV arra kijelölt helyein, a kerékpár távolsági korlátozás nélkül egy vonal- vagy gyűjtőjegy kezelése ellenében szállítható.

Köszönjük, hogy időt és energiát fordított arra, hogy írjon nekünk.

Budapest, 2008. március 7.

Üdvözlettel: BKV Zrt.

Tisztelt BKV-figyelő!

Amikor néhány hónappal ezelőtt a jegyellenőrök "kigyúrtabbakká" váltak, mintha a felvételi feltételek közé került volna a "félelmet keltő fizikum", akkor már gyanítani lehetett, hogy nem véletlenül történt ez így. Tegnap késő este pedig barátnőm látta is, mit jelent a gyakorlatban az új személyzeti politika.

Az eset a Deák téri metrómegállóban történt, 2008. március 5-én, 22:05 körül. A Deák téri aluljáróban a járókelők kiabálásra, üvöltözésre lettek figyelmesek, a metrókijáratnál az egyik ellenőr egy nő karját szorongatta, és üvöltött vele, azért, mert az állítólag meglökte. A helyzet, azon túl, hogy sokkolta a járókelőket, abszurd volt, tekintettel az eltérő fizikai adottságokra. Az ellenőr perceken át annyira szorította a nő karját, hogy az folyamatosan sikoltozott a fájdalomtól. A jelenet végén elengedte a nőt, aki futva indult el, az ellenőr pedig utána rohant, miközben azt üvöltözte, hogy "Fussál csak, fussál!" Barátnőmnek az is feltűnt, hogy az ellenőr végig úgy helyezkedett el, hogy a térfigyelő kamerák látóterén kívül maradjon.

Nem hiszem, hogy különösebb kommentárt kéne fűzni az esethez. Ez az eljárás nem áll arányban azzal, ha valakinél épp nincs jegy. Ez a történet nem is erről szól, nem arról, hogy a bliccelőkkel mit kell tenni - hanem arról, hogy így megalázni és megfélemlíteni nem lehet senkit sem.

Vagy ez valami új stratégia?

Üdvözlettel, Bence