BKV-figyelő

Tarlós István főpolgármesterré választása után is előfordult, hogy indokolatlanul kaptak prémiumot a BKV vezetői. Az Állami Számvevőszék szerint alapvető munkaköri feladatokért járt prémium, és a kifizetések feltételei között nem szerepelt a BKV hiányának csökkentése. A főváros személyiségi jogokra hivatkozva nem árulta el, hogy a BKV vezetői mekkora prémiumot kaptak az elmúlt másfél évben, írja az Index.

A kormányváltás után is előfordult, hogy a BKV vezetői indokolatlan esetben kaptak prémiumot, derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) BKV-val foglalkozó múlt heti jelentéséből. Mivel az ÁSZ a 2002 és 2010 közti időszakot vizsgálta, így főként az SZDSZ–MSZP-s városvezetés idején történtekkel foglalkozik, de a mellékleteivel együtt közel kétszáz oldalas jelentés kritikákat fogalmaz meg a Tarlós István főpolgármesterré választása utáni időszakról is.

A Fidesz a 2010-es választási kampány egyik állandó témájává tette a BKV-nél történt visszaéléseket, az indokolatlanul kifizetett végkielégítéseket. (A kormányra kerülés után többek között erre hivatkozva fogadták el a 98 százalékos különadóról szóló javaslatot. Sőt a javaslat elfogadása érdekében a parlament kormánypárti többsége az Alkotmánybíróság hatáskörét is korlátozta.)

Az Index kitér arra is: Kocsis István azért maradhatott a BKV vezérigazgatója a kormányváltás után is, mert már 2009-ben megkezdte a BKV-botrány kivizsgálását. Kocsist végül tavaly szeptemberben menesztették, ez azonban nem a BKV-val függött össze, hanem valószínűleg azzal, hogy gyanúsítottként hallgatták ki az MVM-ügyben.

Alapfeladatért jár prémium

Az ÁSZ jelentéséből az derül ki, hogy a fideszes támogatással főpolgármesterré választott Tarlós 2010. októberi hivatalba lépése után sem sikerült pontosan szabályozni a BKV prémiumfizetési gyakorlatát. Az ÁSZ kifogásolja, hogy túl korán, már 2010. december 9-én elkészítették azokat a jelentéseket, amelyek arról szóltak, hogy a BKV felső vezetői milyen premizálandó feladatokat végeztek el. Így a prémiumkövetelményeket nem az elvégzett, hanem a várható teljesítményhez kötötték.

Miután azonban kiderült, hogy a vezetők nem tudták teljesíteni a kitűzött célokat, a BKV december 16-i igazgatósági ülésén módosította a prémiumfizetés feltételeit. Lényegében utólag csökkentették az elvárásokat, így a vezetők 2010-es teljesítménye elég lett a prémium felvételéhez. A döntést december 17-i ülésén a BKV felügyelőbizottsága is megerősítette.

Kocsis István, a BKV akkori vezérigazgatója – az ÁSZ szerint – azzal érvelt, hogy a prémiumok feltétele az „eredményes működésről” és a „finanszírozási hiány növekedésének megakadályozásról” szóló a vezérigazgatói célkitűzés volt. A jelentés vitatta ezt, az ÁSZ szerint a prémiumfeltételek között nem szerepelt a hiány csökkentése, ráadásul olyan munkáért járt a plusz pénz, amely a munkaköri feladat része volt.

Sepsey Tamás, az ÁSZ-vizsgálat végrehajtásáért felelős igazgató elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat célként tűzhette volna ki, hogy csak akkor jár prémium, ha az előre tervezett veszteséget meghatározott mértékben csökkentik, ez azonban nem történt meg. Sepsey szerint a BKV üzleti tervének megalapozottságát a fővárosi önkormányzat nem vizsgálta.

A prémiumcélok között azért lett volna logikus megszabni a hiány lefaragását, mert a BKV komoly gazdasági problémákkal küzd. A kormány ugyanis zárolta a BKV 32 milliárdos idei támogatását. A főpolgármester ezután jelentette be, hogy leállhat a februártól a tömegközlekedés, ha a BKV nem kap állami támogatást.

Nem nyilvános a prémium összege

Az ÁSZ nem foglalkozott azzal, hogy összesen mennyit fizettek 2010-ben a BKV-vezetőinek. A 2010 decemberében lezárult jelentés a tavalyi évről annyit ír, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében úgy döntött, hogy a vezérigazgatónak az alapbér 40 százaléka, a többi vezetőnek az alapbér 20–40 százaléka lehet a prémiumuk. (A korábbi időszakban ez az összeg 100–150 százalék volt.) Az ÁSZ szerint azonban ennek ellenére sem változott meg az a gyakorlat, hogy ne a munkaköri alapfeladatokért járjon prémium, és ellentétes a fővárosi önkormányzat javadalmazási szabályzatával.

A BKV felügyeletét ellátó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az Index megkeresésére azt írta, hogy a fővárosi közgyűlés 2010 októberében határozott arról, hogy átalakítja a BKV javadalmazási rendszerét. A BKK szerint ennek köszönhetően a korábbi évekhez képest csökkent a vezetők prémiuma. A BKK válasza azonban arra nem tért ki, hogy az ÁSZ megállapításai alapján változtatnak-e a premizálási gyakorlaton. Hozzátették azonban, hogy a prémiumok minden esetben konkrét teljesítményhez kötődtek.

A lap megkérdezte az is, hogy 2010 októbere óta pontosan mennyi prémiumot kapottt a BKV vezérigazgatója és a BKV többi vezetője, illetve mennyit kaptak a BKK igazgatósági tagjai. A BKK azt válaszolta, hogy „a munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni”.

A BKV honlapján található adatok szerint Kocsis István korábbi vezérigazgató havi alapbére 1 600 000 forint volt. Mivel Kocsis évi maximális prémiuma az alapbér 40 százaléka, éves szinten Kocsisnak 7 680 000 forint járt. A vezérigazgató-helyettesek alapbére a 2011 júliusi adatok szerint 1 450 000 forint, prémiuma ebben az esetben évente legfeljebb 6 690 000 volt.

A BKK írásos válaszában azt közölte, hogy egyelőre csak 2011 első félévi prémiumokat fizették ki,  a második félévi összegeket a célkitűzések értékelése után fizetik ki. A BKK vezetői 2010 októbere és 2011 augusztus közti időszakban nem voltak jogosultak prémiumra, tették hozzá.

A Blikk januárban arról írt, hogy Vitézy Dávidnak, a BKK vezérigazgatójának a szerződése szerint 7,6 millió forint jutalom jár. A BKK közleményében erre reagálva azt közölte, hogy Vitézy nem kapott prémiumot. Hozzátették: a prémium maximális összege megegyezik azzal, amiről a Blikk írt. A BKK igazgatósága tavasszal dönt Vitézy prémiumáról, de várhatóan nem kapja meg a  maximális összeget többek között takarékossági okokból, illetve azért, mert külső okok miatt nem tudtak minden kitűzött célt teljesíteni.

A főváros reakciója

A Főpolgármesteri Hivatal a cikk publikálása után a következő közleményt adta ki:

„Az Index rosszindulatú, és a múltat eltakarni igyekvő (írásában egy mondatot szentel az 1990 és 2010 közötti 20 évnek) beállításával szemben Kocsis István volt BKV vezérigazgató 2011. évre kitűzött prémiumát - a sugalmazással ellentétben – a főpolgármester nem engedte kifizetni. Ismételjük, Vitézy Dávid BKK vezérigazgató sem kapott prémiumot.”

A Főpolgármesteri Hivatalt még hétfőn kereste meg a lap írásban, azt kérdezték, hogy 2010 októberétől kezdve mennyi prémiumot kaptak a BKV vezetői, többek között a BKV vezérigazgatója, a közlekedési, a gazdasági, a műszaki, az IT, a humánpolitikai, az ellenőrzési, a kommunikációs, a jogi, a biztonsági, a DBR metro projekt igazgatója. Valamint rákérdeztek arra is, hogy ugyanebben az időszakban (2010 október - 2012 január) mennyi prémiumot kaptak a BKK igazgatóságának tagjai.

Kérdésükre a BKK keddi válaszában a BKV vezetők prémiumáról azt írta: „A munkavállalók személyiségi jogaira való tekintettel az érintett hozzájárulása nélkül nem áll módunkban adatot szolgáltatni.”. Ezt az információt közöltük cikkünkben, ahogy azt is megemlítettük, hogy Vitézy nem kapott prémiumot.

(Index)

Visszahívják a BKV igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjait. Az új igazgatóságot a kormány delegáltja vezetné a jövőben - jelentette be Demszky Gábor a több mint kétórás szerda délutáni koalíciós egyeztetést követő tájékoztatón.

A főpolgármester a tájékoztató után közölte, a találkozón az SZDSZ nem zárkózott el attól, hogy a felügyelőbizottság elnöki posztját átadják a Fidesznek. Demszky Gábor, valamint egy külön megtartott másik tájékoztatón Steiner Pál MSZP-frakcióvezető és John Emese SZDSZ-frakcióvezető is megerősítette: abban még vita van köztük, hogy a BKV felügyeletét, amelyről Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes lemondott, miként lássák el.

Újabb 30 milliárd forint hitelt kaphat még ősszel a BKV, hogy túlélje az évet, írja a keddi Népszava. A lap tudomása szerint a rekordösszegű segítséget ezúttal nem a központi költségvetés nyújtja, amely tavaly decemberben már adott 10 milliárd forint rendkívüli tőkejuttatást a társaságnak. A kormány a tervek szerint csak garanciát vállal a visszafizetésre, a pénzt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) utalná.

A lap értesülését megerősítette Ikvai-Szabó Imre pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki szerint néhány héten belül, a szeptemberi első kormányülések egyikén dönteni kell a kormánygaranciáról, különben a cég működése ellehetetlenülhet. Ha az MFB mégsem tudná nyújtani az összeget, akkor azt a BKV akár kereskedelmi bankoktól is beszerezné, ám ehhez is szükséges a kormánygarancia.

A jelenleg mintegy 80 milliárd forint adósságállományt maga előtt görgető BKV önmagában már nem hitelképes, és nemigen számíthat a tulajdonosa, a nála kétszer nagyobb összeggel adós fővárosi önkormányzat hitelgaranciájára sem.

(Index, MTI)

Teljes tisztújítást kezdeményez a BKV Zrt. igazgatóságában és felügyelőbizottságában Demszky Gábor. A főpolgármester ötpárti egyeztetést hívott össze keddre a BKV-nál történt végkielégítések miatt.

A Főpolgármesteri Kabinet hétfői ülésén a városvezető elmondta, hogy az egyeztetés célja nem a jövő héten lezáruló vizsgálat megelőlegezése, hanem új tulajdonosi ellenőrzési és felügyeleti struktúra kialakítása.

Demszky Gábor a megbeszélésen közölte, hogy a betegszabadságon lévő Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes szóban felajánlotta, átadja a BKV felügyeleti jogát.

A Felügyelő Bizottság következő ülésén hoz döntést a beszámolóról

A BKV Zrt. Felügyelő Bizottsága mai ülésén tárgyalta a tanácsadói szerződésekről szóló beszámolót, majd az erről szóló döntést elnapolva a következő ülésére kérte az anyag - DBR Metró Projekt Igazgatóság által kötött tanácsadói szerződésekkel történő - kiegészítését. A szakmai anyag szerint 2007. évhez képest a Társaság tanácsadói szerződésekre jóval kevesebbet fordít; 2008-ban a tavaly előtti szintnek közel 50%-ára csökkentek a díjak, és továbbra is arra törekszik a Társaság vezetése, hogy csak olyan megbízásokat adjon ki, amelyek a BKV számára megtérülnek. A beszámolóból kiderül az is, hogy a megfelelő partnerrel kötött tanácsadói szerződések révén akár 1 milliárd forinttal csökkenthető az anyagköltség és az egyéb szolgáltatások ára a BKV Zrt. üzemi eredményében.