BKV-figyelő

Ma reggel Budapestre érkezett a Credo Citadell. Az autóbusz először az újságíróknak mutatkozott be az óbudai garázsban, majd délután az utasok is használatba vehették a 11-es vonalon. A Citadell két hétig marad Budapesten. November 16-22-ig a 11-es, november 23-29-ig pedig a 22-es busz vonalán találkozhattok vele.

Citadell új generációs autóbusz

A múlt század hetvenes- nyolcvanas éveiben a magyar autóbuszgyártás a világ élvonalába tartozott és sikereire egy egész ország volt büszke. A rendszerváltást követően az Ikarus gyárak Budapesten és Székesfehérváron folyamatosan leépültek és jelenleg Ikarus márkanéven buszgyártás nem folyik.

A magyar autóbuszgyártás azonban nem szűnt meg. Az országban a legnagyobb autóbuszgyártó kapacitással és piaci részesedéssel cégcsoportunk - Kravtex Kft., Kühne Zrt. Vasöntöde Kft. - rendelkezik, amely 1999-től az elmúlt 10 évben a gyártó kapacitás mellett folyamatosan fejlesztette termékeit és eddig több mint 750 db új autóbuszt értékesített a hazai piacon.

Néhány hete meghívást kaptam a Kravtex Kft. győri gyárába, ahol a Credo márkájú magyar buszokat szerelik össze. Az üzemlátogatáson elvileg csak Index fórumosok vehettek részt, de szerencsére nekem és egy ismerősömnek is találtak még helyet, így én is láthattam, hogyan is készülnek az új magyar autóbuszok. A gyárlátogatásra február 27-én került sor. Az üzembejárást a győri gyáregységben kezdtük. Itt három csoportra osztottak bennünket, és a cég vezetői vezettek minket végig előbb az összeszerelő, majd a szerviz csarnokban.

A győri egységben a mosonmagyaróvári Kühne-ből szállított vázra szerelik össze az autóbuszt. Itt szerelik be például az ablakokat, az üléseket, a motort és minden mást, ami a messziről jött vázról hiányzik. A gyár végében a nemrég érkezett vázak voltak. Innen haladtunk a gyár eleje, és az szervizegység felé. Láthattuk a motor szerelését, ülések és a padló elhelyezését, valamint az ablakok behelyezését is. Utóbbi azért volt érdekes, mert az ablakot nem mindenki teheti be a buszba. Nagy hozzáértés kell hozzá, hisz a Credo buszok ablakainál kívül nincs takarólemez, a ragasztásnak tökéletesnek kell lenni.

A szervezők rendesek voltak, hagytak időt mindenkinek még a továbbindulás előtt, hogy bóklásszon egy kicsit, végignézze a gyárat, nem kellett a csoporttal tartani. Bóklászás közben elszaladt az idő, indulni kellett, várt a busz, indultunk tovább. (folytatás a cégtörténet alatt).