BKV-figyelő

Olvasónkat kedden reggel majdnem elütötte egy BKV-busz a Kosztolányi Dezső téren. A gyalogos zöld jelzésre rálépett a zebrára, amikor észrevette, hogy egy busz halad felé, lassítás nélkül. Az utas gyorsan visszalépett a járdára, amire a vezető is felfigyelt és fékezni kezdett. A busz csak a zebrán tudott már megállni, tehát ha olvasónk nem figyel, valószínűleg elütötte volna:

Tisztelt BKV!

Ma reggel 08:50-kor a Kosztolányi Dezső téren a 10-43-as számú busz a Petőfi híd irányában haladva majdnem elütött a zebránál.

Már bőven piros volt a közlekedési lámpa, a többi sávban az autók meg is álltak, a szóló busz viszont haladt tovább, a gyalogoslámpa zöld jelzésére én leléptem a zebrára.

Az volt a szerencsém, hogy még zöld jelzésénél is mindig elnézek oldalra, így még éppen időben észrevettem, hogy a busz nem fog a zebra előtt megállni, így ijedten vissza tudtam lépni a járdára. A sofőr csak akkor fékezett, amikor látta, hogy én leléptem a zebrára, a piros lámpát ezek szerint nem vette észre.

A busz az első ajtajával előttem állt meg (rajta a zebrán), az elöl állók jól látták az esetet.

Üdvözlettel, Kiss Balázs

Néhány hónapja szó volt a gyorsan váltó lámpákról a híradásokban. A város egyes részein a gyalogosátkelők lámpái olyan hamar váltanak zöldről pirosra, hogy az embereknek szinte elindulni sincs idejük, mert már vált is a lámpa. Akkor egy közlekedési szakember azt mondta, hogy ha a gyalogos zöld jelzésre indul el, akkor az átkelés közben hiába vált pirosra a lámpa, a közlekedés többi résztvevőjének meg kell várni, amíg a gyalogos átér.

A BKV villamosvezetője ezt nem így gondolta. Látta a sínen álló gyalogosokat, akik a tömeg miatt nem tudtak haladni, kaján vigyorral az arcán mégis közéjük hajtott. Szerencsére az összes gyalogos odébb tudott ugrani, így nem történt baleset:

Tisztelt BKV!

Tegnap (2009. 04. 13.) este 6 óra körül a Nyugati Pályaudvar bejáratát a villamosmegállóval összekötő zebrán igen érdekes tapasztalatban volt részem:

A körút pályaudvar felőli oldalán hatalmas embertömeg várakozott a zöld jelzésre (többen még pirosban elindultak). Amikor a lámpa zölrde váltott, én is elindultam, négyéves fiam kezét fogva. Nagy tömeg volt, a lámpa akkor kezdett villogni, amikor a Buda felé menő síneken haladtunk. A tömeg valamiért megakadt, így már piros jelzést mutatott a gyalogátkelőhely lámpája az ellenkező irányú sínek közepén állva.

Máté tegnap a 7-es buszon utazott. A Volvo a Keleti pályaudvarnál állt ki a megállóból, amikor egy gyalogos a piros jelzés ellenére a busz elé lépett. A busz megállt, átengedte a gyalogost, majd rádudált. Emberünk ezen annyira felhúzta magát, hogy a busz szélvédőjébe ütött. A férfi eltűnt, a busznak ki kellett állni a forgalomból:

Ma (04.02.) volt szerencsém FJX-196-os rendszámú Volvo buszon a Bosnyák tér felé haladni. Egészen a Keleti pályaudvarig sikerült eljutni. Úgy történt, hogy kicsivel 12 után a busz elhagyta a nevezett megállót és épp megkezdte volna a kanyargást a lezárt Baross téren amikor egy a piros jelzésnél a zebrán áthaladó úriember került az útjába.

Eddig nem is lett volna probléma, a buszvezető lassított/megállt és rövid dudálással figyelmeztette a tiltó jelzést teljes mértékben figyelmen kívül hagyó gyalogost, aki erre válaszul beverte a busz szélvédőjét.

A busz azonnal megállt és ott is maradt akadályozva a forgalmat, az utasok meg mehettek dolgukra. Az úriember eltűnt a helyszínről, természetesen. Én a második ajtónál álltam - nem a legjobb rálátással -, csak egy fehér póló és egy piros táska maradt meg belőle.

Máté

Tisztelt BKV!

A mai napon (2008.06.18.-án) délelőtt 10 óra 32 perckor az V.ker Petőfi utca elején az aluljáróba levezető, a jégbüféhez közeli lépcsőn, Buda irányába haladó forgalom mellett halattam többed magammal. Érettségi vizsgára igyekeztem (nem én érettségiztem), öltönyben, nyakendőben, fehér ingben. Egy olasz párnak a metró bejáratát mutattam meg. Folyamatosan haladtak el buszok a lépcső mellett, majdnem mindig sáros vízzel betakarva a lépcsőt. Egyszer csak jött egy busz nagy sebességgel (jóval nagyobbal mint a többiek). A lépcső kb. 50 méterre van  a buszmegállótól, a busz olyan sebességgel haladt, hogy túlfutott a megállón, nem tudott pontosan megállni. Mikor nagy sebességgel elhaladt a lépcső mellett, belehajtott az úttesten lévő pocsolya közepébe és sáros vízzel teljesen beterítette a lépcsőn haladó embereket. Az olsz hölgyön fehér blúz volt, mellette egy magyar hölgy kifogástalan piros kosztümben, én öltönyben, a többiek is mind normális ruhában. A busz elhaladta után mindegyikünk úgy nézett ki, mintha sáros vízzel nyakon öntöttek volna minket. Az olasz hölgy elsírta magát, a magyar hölgy szidta a sofőrt, ahogy magyar nyelven egy embert szidni lehet. Az olasz úr képe megnyúlt, hirtelen rádöbbent, hogy a legmélyebb Balkánon van és felsejlett benne: "mit keresek én itt?". Én utána szaladtam a busznak, még éppen elértem az indulás előtt és bekiabáltam a sofőrnek, az édesanyját nem éppen kifogástalan jelzős szerkezetben említve. (Útólag elnézést kérek az édesanyjától, valószínű nem tehet róla, hogy egy ilyen bunkó, paraszt fia van). A sofőr rám nézett olyan " mi a faszt akarsz de köcsög?" szemekkel és vigyorogva tovább hajtott. A busz rendszáma: JOX 715.



Később az érettségi bizottságban egyre inkább pocsolya szag kezdett terjedni, többen rám néztek és gyanusan méregettek. Egy idő után  kénytelen voltam elmondani az igazságot. (nem volt már időm haza menni átöltözni)

Nem tudom elég negatív jelzővel (vagy ha igen, az nem tűrné a nyomda festéket) illetni ezt a bunkó embert. Kéj érzete van, hogy visszaélve a helyzetével, ahogy csak tőle telik kárt okozzon, lehetetlen helyzetbe hozza az embertársait. Az ilyen embert örökre el kellene tiltani minden olyan foglalkozástól, amely során emberekkel kerül kapcsolatba. (A BKV szintjét ismerve, valószínű ez egy többszörösen kitüntetett, a többiek felé példaképnek feltüntetett lény. Ez az ember abszolut alkalmatlan a társadolomban való élésre ).

Hány embert hagyott már ez a sofőr a megállóban, hány emberre csukta már rá az ajtót, hány embert terített már be sáros vízzel és még hány emberrel szúr még ki, ahol csak tud. Ő a mai kor példaképe.

Remélem az olasz pár elviszi a nagyvilágba az itt szerzett tapsztalatait, bemutatva a mai magyar balkán valóságát.

Nem ő az egyetlen BKV sofőr, aki élvezi, hogy sáros vízzel betakarhatja a többieket az utcán. A mai napon az emberek a Kossuth Lajos utcában bakugrásokkal közlekedtek, megpróbálva kivédeni a BKV jópofa játékát: ki tud több embert sáros vízzel beteríteni?. Valószínű a szocialista brigádmozgalom még él a BKV- nál és versenyt hírdettek: ki tud több pocsolyába behajtani úgy, hogy minél jobban, minél több embert beterítsen sáros vízzel. A BKV az eredmény alapján elnyerheti az ÉLÜZEM címet. Demszky Gábor kitüntetheti őket.

Úgy kel a sok hülyének, minek jár gyalog a Kossuth Lajos utcában.

A buszok egyáltalán nem a megengedett 50 km/h-ás sebességgel haladtak a busz sávban (nagyobbal), fokozva a verseny hatékonyságát.

Ha van egy fikarcnyi emberi érzés a BKV-ban (mintahogy tudom, hogy nincs), akkor közleményben minden érdekelttől elnézést kér és kitisztíttatja mindenki ruháját, amit sofőrjeik összesároztak.

Nincsenek illúzióim, tudom az ereményt és boritékolni tudom a BKV válaszát ( ha egyáltalán válaszra méltatnak), nem azért mert olyan okos vagyok, hanem azért, mert rendszeren utazom a BKV-val és tudom, hogy mire számíthatok.

Tisztelettel

Fehérvári Gyula