BKV-figyelő

A szükségesnél kevesebb buszt tud csak közlekedtetni a BKV, mivel április 30-án lejárt 98 jármű alvállalkozói szerződése. Korábban ezekkel a buszokkal együtt is napi 20-25 busszal kevesebbet tudtak forgalomba állítani, az öreg buszok közül pedig rendszeresen 200-300 leáll a forgalomban. A BKV kénytelen bevetni a még át nem alakított buszait. A Budapest Közlekedési Központ (BKK) szerint nem kell izgulni, mert „vannak terveik”, -írja a HVG.

A mintegy 1300 buszt üzemeltető BKV eddig is folyamatos járműhiánnyal küzdött, naponta 20-25 busz hiányzott az utcákról a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) adatai szerint. A forgalomba állított buszok közül pedig naponta 200-300 busz rendszeresen lerobban a forgalomban, ezt a Közlekedési Érdekvédelmi Szövetség (Keksz) alelnöke, Nemes Gábor erősítette meg a hvg.hu kérdésére.

 A bajt tetézi, hogy mivel csak az utolsó pillanatban sikerült a fővárosnak és a kormánynak megállapodnia a BKV hosszú távú finanszírozásáról, nem tudták időben kiírni a közbeszerzéseket a lejáró alvállalkozói szerződések pótlására. Eddig a Volánbusz Zrt. üzemeltetett 4 buszt alvállalkozói szerződéssel. Ez a szerződés nem jár le. Ugyan a Nógrád Volán 12 buszra vonatkozó, április 30-án lejárt szerződése is meghosszabbítható lett volna, ám ezzel a busztársaság nem akart élni. 86 buszt pedig a VT Transman üzemeltetett, az ő szerződésük is lejárt április végén. 

A közbeszerzést ugyan tavaly augusztusban kiírták, viszont nem tudtak addig eredményt hirdetni, amíg a BKV pénzügyi helyzete nem rendeződött. Márpedig ez csak április végén történt meg.

Nem nyugszik bele az Orangeways

A 8 részajánlati csomagból csak a felében történt meg az eredményhirdetés április közepén, az egyik részajánlati csomagban kizárólag az Orangeways City Kft. adott be ajánlatot, másikban csak a VT Transman Kft., kettő esetében a VT Transman és az Orangeways City is. Összesen 100 buszra vonatkozott a négy ajánlat. Az Orangeways City összes ajánlatát azonban eredménytelennek nyilvánították, mert az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

Három csomag esetében, ami összesen 75 buszra vonatkozott, a VT Transman ajánlatát fogadták el. Szerződést azonban nem tudnak a céggel kötni, mivel az Orangeways City megtámadta az összes döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, még abban a csomagban is, amelyikben az Orangeways City amúgy nem is adott be ajánlatot.

„A jogorvoslati kérelmet az eljárási szabályokkal ellentétben az Orangeways City számunkra nem juttatta el, így jelenleg kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottság honlapjáról, illetve a kérésünkre adott gyors válaszából tudjuk, hogy van jogorvoslati eljárás. Amint pontosan látjuk a jogorvoslati kérelemben foglaltakat, arról kialakítjuk álláspontunkat, jelenleg nincs ismeretünk arról, mit tartalmaz a dokumentum” – közölte ezzel kapcsolatban a BKK.

Ha a szerződéskötés megtörténik, akkor is 23 busszal kevesebb áll a BKV rendelkezésére a szükségesnél. „Ezekre a forgalomba állított használt buszok bőven elegendő fedezetet nyújtanak, illetve rövidesen további részajánlatok tekintetében is lezárulhatnak az eljárások” – állította a BKK. Az ügyben az Orangeways Cityt nem sikerült elérnünk, a VT Transman pedig egyelőre nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre.

Átmeneti zűrzavar

A Közbeszerzési Döntőbizottság még nem bírálta el a jogorvoslati kérelmet, és eddig nem engedélyezte a szerződéskötést egyik részajánlati csomagnál sem. A hiányzó buszokat azonban addig is pótolni kell. Ezzel kapcsolatban a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke, Dorner Lajos a hvg.hu-nak azt mondta: ennyi buszt a BKV nem tud pótolni, miközben napi kiadási gondjai is vannak a cégnek.

Az egyesület úgy tudja, átcsoportosítottak egyes buszokat más útvonalakra, például hegyvidékre küldtek olyan buszokat, amelyek addig kizárólag síkon közlekedtek. Emiatt „tömeges meghibásodások vannak” – állította Dorner. Forgalomba állították azokat a frissen beszerzett buszokat is, amelyeknek az átalakítása még nem történt meg. Az új Mercedes buszokon például emiatt napokig, pont az április végi-május eleji kánikula idején nem működtek a klímaberendezések.

A BKK ugyanakkor azt közölte: hogy a 44 frissen beszerzett, használt busszal és körülbelül 6 darab régi autóbusz fokozott karbantartásával a kiesett buszok felét pótolni tudták. Azt elismerték, hogy a gyors forgalomba állítás miatt a klímákat csak többnapos késéssel tudták beüzemelni, ez végül múlt hét csütörtökre sikerült valamennyin.

A jövő hét elejéig tudnak pótolni a BKK állítása szerint újabb 50 buszt úgy, hogy ezekre a közbeszerzési értékhatár, 50 milliárd forint alatti alvállakozói szerződést kötött a BKV. Jövő hét elején azonban ez a pénz elfogy, így újabb átmeneti megoldást kell találni a BKV-nak és a BKK-nak a hiányzó buszok pótlására. „Az ezt követő lépéseket a következő napokban a jogorvoslat előrehaladásától függően határozzuk meg, de vannak további intézkedésekre terveink, így nem kell arra számítani, hogy 70 busz kiesne egy hét múlva a forgalomból, ilyen nem fog bekövetkezni” – ígérte a BKK, azonban azt nem részletezték, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéséig hogyan pótolják a hiányzó buszokat. A gond június közepéig áll fenn, utána a nyári szünet kezdetével csökkenni fog a forgalom.

„A pótlások nagyjából rendben vannak, a munkavállalóknak okoz többletterhet a buszok átszervezése” – mondta a hvg.hu-nak Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Szövetség (Keksz) alelnöke. Hozzátette, hogy szerinte ugyanakkor a BKV jobb minőségű szolgáltatást nyújt, mint az alvállalkozók. Arra a kérdésre, mi lesz, ha a szerződéskötés elhúzódása miatt kevesebb busz tud forgalomba állni, Nemes azt mondta: „minden kiesés számít, még egy is, az utasok számára az is érzékelhető kiesést jelent a menetrendben. Ráadásul az ismert műszaki állapotok miatt sok a meghibásodás amúgy is.”

A BKK szerint tovább dolgoznak használt és új buszok beszerzésén, használt buszokra kiírt közbeszerzésre már beérkeztek az ajánlatok, de még nem hirdettek eredményt, az új buszokra vonatkozóan pedig most dolgoznak a tender lezárásán. A BKK szerint sikeres tenderhirdetés esetén akár 150 darab új buszt is forgalomba tudnak majd állítni, időpontot azonban erre vonatkozóan egyelőre nem tudtak mondani.

(HVG)

Leállították a BKV-nál az alkatrészek beszerzését, ezért bizonytalanná vált, hogy meddig tudják a járműveket forgalomba adni, mivel emiatt nehezebben lehet javítani őket - mondták szakszervezeti vezetők hétfőn.

Nemes Gábor, a főleg buszos szakszervezeteket tömörítő Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke azt mondta, a múlt héten állították le az alkatrész-utánpótlást, így csak azokat az alkatrészeket használhatják fel, amelyek a raktárban vannak, vagy úgynevezett donorjárművekből még kiszerelhetők és beépíthetőek.

Pontosan nem tudni, hogy hány alkatrész maradt még a garázsokban, de ha ezek elfogynak, akkor okafogyottá válik a KEKSZ által korábban bejelentett forgalomlassító demonstráció, mert nem lesznek buszok, amelyeket ki tudnának adni a forgalomba. A KEKSZ a múlt héten ugyanis közölte, hogy ha nem változik a helyzet a BKV-nál, illetve nem haladnak megfelelő ütemben a bérekről és kollektív szerződésről folyó tárgyalások, csak azokat a járműveket fogják a forgalomba engedni, amelyek mindenben maradéktalanul megfelelnek az elvárásoknak.

Gulyás Attila, a kötött pályás szakszervezeteket tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke azt mondta, nemcsak a járművekben, hanem az infrastruktúrában (sínek, biztosítóberendezés, váltók, felsővezetékek) is keletkezhetnek olyan hibák, amelyeket alkatrészhiány miatt nem lehet javítani. Hangsúlyozta, hogy a múlt héten az utolsó méter felsővezetéket is beépítették egy lopás pótlására, és ha bármelyik HÉV-vonalon újabb kábellopás lesz, akkor nem tudják pótolni a kábeleket, le kell állítani a vonal működését.

A metróban a szerelvények számát nem lehet nagymértékben csökkenteni, mert balesetveszélyes, ha "tömegek" tartózkodnak a peronon, ebben az esetben be kellene zárni az adott állomást. A szakszervezeti vezető szerint már elkészült egy olyan menetrend, amely csúcsidőben a jelenlegi 90 százalékos férőhely-kihasználás helyett 100 százalékkal számol, így viszont az utasok a megállókban maradnak, mert nem férnek fel a járművekre.

Gulyás Attila úgy véli, márciusra válhat kezelhetetlenné a helyzet, ha addig egyáltalán kihúzza a BKV, pénztelenség miatt ugyanis már korábban is összeomolhat a budapesti közösségi közlekedés.

Mint megírtuk, naponta 300-400 busz hibásodik meg a forgalomban, ami az elmúlt 2-3 év adataihoz viszonyítva 40 százalékos emelkedést jelent, a buszok műszaki állapota lassan már az utasok biztonságát veszélyezteti, így az alkatrészhiány valóban a BKV leállásával fenyegethet.

Tarlós István főpolgármester szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a BKV anyagi helyzetének rendezéséről lesz szó. Tarlós István pénteken azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél, és a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot, és a legvégső esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást, és megadná a főváros által kért 21 milliárd forintos támogatást.

(HVG, MTI)

Három hónap múlva kereshetnek új munkát a budapesti metróállomások bejáratánál jegyeket ellenőrző biztonsági őrök – értesült a Blikk. Ők azok, akik biztonsági őr vagy vagyonőr feliratú kitűzővel a ruhájukon kérik a jegyeket és bérleteket. Karszalagjuk azért nincs, mert nem a BKV állományába tartoznak, és nem is végezték el az ellenőri tanfolyamot.

A lap információi szerint a BKV azt tervezi, hogy márciustól szerződést bont az őket foglalkoztató alvállalkozó céggel. Ezt megerősítette a BKV metrós szakszervezeti vezetője. Gulyás Attila szerint arról tájékoztatták őket, hogy költségtakarékosságból márciusban már nem dolgoznak a külsős biztonsági őrök a metróbejáratoknál. Csak ellenőrök kérik majd a bérleteket a kijáratnál, illetve lent a metrókocsikban is – közölte Gulyás Attila.

A BKV egy másik alvállalkozóval is szakít: a tisztaságról mostantól már BKV-s dolgozók gondoskodnak, lejárt ugyanis a szerződésük a korábbi céggel. Bár kiírtak egy pályázatot a takarításra, még mindig nem hirdettek eredményt. Hogy minden ragyogjon, saját munkatársaik takarítanak. Másodállásban, 600 forintos órabérért jelentkezhetnek pluszmunkára a dolgozók - mondta Gulyás Attila.

A BKV-tól lapzártáig nem érkezett válasz.

(Blikk, HVG)

Több mint 20 ezer BKV-s jármű külső reklámhelyére, mintegy 2100 belső reklámfelületére, továbbá 603 óriásplakátra szerezhet majd hirdetőt az a cég, amelyik megnyeri a közlekedési vállalat pályázatát. A tender feltételei piaci szereplők szerint olyanok, hogy azon csak a fideszes gazdasági háttérember, Simicska Lajos egyik érdekeltsége indulhat el. Érdekesség, hogy a BKV még saját társaságát is elgáncsolná. A pályázati anyagot átolvasó, gazdasági ügyekre szakosodott jogászok szerint is aggályos a kiírás, -írja a HVG.

Mint azt a lap írja, a Magyar Posta Zrt., a Magyar Turizmus Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. után újabb nagyobb falatot szakíthat Simicska Lajos cégcsoportja: a BKV reklámfelületeinek hasznosítására kiírt pályázat egyetlen lehetséges nyertesének tartják szakmai körökben az üzletember érdekeltségeit.

Arról, hogy koncepciót kell kidolgozni a reklámfelületek hasznosításáról, idén április 30-án döntött Fővárosi Közgyűlés. A BKV kasszájába eddig ugyanis évi mintegy 500 millió forint folyt be a reklámhelyek hasznosításából. A közlekedési társaságnak erre a feladatra jelenleg három céggel – a BBO Kft.-vel, a Promix Zrt.-vel, illetve a BKV és Esma Zrt. által közösen tulajdonolt Peron Reklám Kft.-vel – van szerződése, de ezek lejárta után az a társaság veheti át a helyüket, amelyik az október 27-én meghirdetett pályázatot megnyeri.

A tender a BKV szerint azért nem közbeszerzés, mert "nem szolgáltatás megrendelésről" van szó, hanem a társaság reklámhelyeinek hasznosítására vonatkozó bérleti szerződés megkötésére szól. Erre a feladatra – a hvg.hu birtokában lévő pályázati tervezet alapján – egy nonprofit kft.-t hoznának létre. A nyertessel öt plusz három évre szerződnek, a hosszabbítás akkor lép életbe, ha a bérlő rendesen, a számla beérkezését követően hatvan napon belül fizet, illetve ha nem tesz ki olyan hirdetést, amely ellenes a közösségi közlekedéssel. A tervek szerint a reklámértékesítés és kihelyezés nyilvántartására kiépítenének egy informatikai rendszert, ami a bérlő tulajdona lenne. Továbbá a győztesnek egy "olyan új, korszerű technológiájú cserepaneles rendszert kell kialakítania, amely a közösségi közlekedésben részt vevő járművek külső felületein található". A reklámfelületek tíz százalékát azonban a bérbeadó visszatartaná magának, hogy itt hirdethessen a cég és leányvállalatai, illetve hogy a Fővárosi Önkormányzat információkat helyezhessen el.

Szokatlan feltételek a kiírásban

A pályázat feltétele többek között az, hogy a résztvevőnek két magyar önkormányzattal vagy azok kizárólagos tulajdonában lévő cégekkel kötött reklám-rendszergazdai szerződéssel kell rendelkeznie, amelyek kontraktusonként legalább ötvenmillió forint értékűek. Amennyiben konzorcium pályázik, akkor annak minden tagjának teljesítenie kell ezt a feltételt. A hvg.hu-nak erről azt mondták, hogy a magyar önkormányzatok egyike sem áll ilyen szerződésben külföldi tulajdonú céggel, így a külföldi indulókat alapból kizárja a versenyből. Ez azért lehet aggályos, mert a BKV megsérti az Európai Unió diszkriminációmentességre vonatkozó normáit. Továbbá a szerződés teljesítése szempontjából a rendszergazdai referencia nincs kapcsolatban a pályázat tárgyát képező tevékenységgel, a köztéri reklámlehetőségek hasznosításával.

Szokatlan feltétel az is – tették hozzá a hvg.hu-t a tender részleteiről tájékoztatók –, hogy a résztvevőknek a BKV területén, illetve járművein lévő hirdetőeszközeit fel kell ajánlania megvásárlásra a tender győztesének, legfeljebb a hirdetőeszközök könyv szerinti értékén. „Vad ötlet, ami jogsértő és ellentmond az EU-elveknek” – hangsúlyozták. E feltétel alapján ugyanis a pályázóknak olyan lemondó nyilatkozatot kell tenniük az anyag beadásakor, amely alapján a győztes lényegében ingyen jut hozzá a szóban forgó hirdetőeszközökhöz. Holott ezek piaci értéke több százmillió forint is lehet.

A gazdasági racionalitással szembeállónak tartják azt is, hogy a pályázati kiírásban az szerepel, nem indulhat olyan társaság a tenderen, amely ellen, vagy amelynek jogelődje ellen felszámolási vagy csődeljárást rendelt el a bíróság a pályázat megjelenése előtt 12 hónapon belül. Sőt, ilyen cég a résztvevő vállalatcsoportjában sem lehet. Csakhogy könnyen lehet, hogy az elrendelt felszámolást végül megszüntették, például arra hivatkozva, hogy a vállalkozás nem fizetésképtelen. Ilyen adminisztrációs hiba történt az Epamedia egyik cégénél, amit a cégbíróság végül orvosolt, de a kiírás szempontjai miatt a pályázaton való részvétele kérdéses lehet. A kitétel – mint megfogalmazták – túlzott korlátozást tartalmaz.

Különös kitétel a Simicska-cég kedvéért?

Érdekesnek találták a pályázat ismerői, hogy a résztvevőknek számot kell adniuk arról, hogy lakott területen belül nincs olyan hirdetőeszközük, amely sérti a közúti közlekedésről szóló törvényt. A tendert kritizálók megjegyezték azt is, hogy a jogszabály a lakott területen kívüli hirdetőeszközökre is vonatkozik. Ezt a feltételt ki lehet használni az egyik potenciális versenytárs, az Esma Zrt. ellen – aki nem tudja a kért nyilatkozatot megadni, mivel a fővárosban kandeláber hirdetőeszközökkel, vagyis villanyoszlopra szerelhető reklámtáblákal rendelkezik –, és meg lehet akadályozni, hogy nyertes legyen.

Végül teljesen szokatlan, a gyakorlattól eltérő és teljesen kifogásolható módon a pályázatok felbontása az ajánlattevők távollétében történne. Pedig „az átláthatóság ilyenfajta hiánya egyértelműen ellenkezik az általános gyakorlattal és az átláthatóság elvével" – hangsúlyozták lapunknak. Nagy tenderek esetében bevett gyakorlat, hogy az ajánlatok felbontására valamennyi résztvevő és ajánlattevő jelenlétében kerül sor azért, hogy ezzel is biztosítsák az eljárás tisztességes és átlátható voltát.

A teljes cikk a HVG-n olvasható el. A folytatásért kattints ide!

A kormány hathatós támogatását kéri a főváros annak érdekében, hogy a BKV jövő nyár után is működőképes maradjon. Kormányzati jóváhagyás nélkül a főváros nem tud csaknem száz-száz új trolit és villamost venni, pedig a gördülőállomány cseréjét a főpolgármester parancsolóan szükségesnek nevezte, -olvasható a HVG weboldalán.

Elméletileg elképzelhető, hogy jövő nyártól a BKV nem bírja tovább a nyomást - mondta keddi sajtótájékoztatóján Tarlós István. A főpolgármester a BKV finanszírozásával kapcsolatban elmondta: a közlekedési vállalat ügye az egyetlen olyan kérdés, amelyet a főváros nem tud önállóan megoldani, ezért kénytelen a kormánytól hathatós segítséget kérni. Tarlós várhatóan a hét második felében tárgyal Orbán Viktorral, egyebek mellett a BKV-ról is.

A főpolgármester keddi nyilatkozatának előzménye az, hogy hat megyei jogú város kormánypárti polgármestere (Kósa Lajos, Debrecen, Borkai Zsolt, Győr, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár, Szalay Ferenc, Szolnok, Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján és Habis László, Eger polgármestere) a múlt héten kezdeményezte, hogy a parlament emelje meg a kedvezményes bérletek fogyasztói árkiegészítését a vidéki városokban, Budapesten azonban ne.