Összevonások, átszámozások, új és megszűnő járatok, új megállók, járatritkítás és járatsűrítés egyaránt jellemzik a BKV új autóbusz-hálózatát, amelyet két részletben, augusztus 21-én és szeptember 6-án vezetnek be. A változások az egész fővárost érintik.

Újra kell tanulni a közlekedést Budapesten a BKV új menetrendjének hála. Ez a következménye annak, hogy az éjszakai közlekedés reformja után a nappali hálózatot is jelentősen átszervezik. Ez igazán időszerű volt, hiszen a hálózathoz évtizedek óta nem nyúltak hozzá jelentősen, különösen nem fejlesztették: csak helyi kiigazítások, illetve vonalmegszüntetések voltak.

A BKV új számozási alapelveket is bevezet, igaz, ezeket az elmúlt hónapok kisebb átszervezéseinél (XVI. kerület) és átszámozásánál (200-as a Reptér-busz helyett) már alkalmazott. Ezt a rendszert most a teljes hálózatra kiterejsztik.

A különböző kijelzőkön eltérő színnel és megjelenítéssel szerepelt a buszok száma, ami félreértésekhez vezetett, a digitális kijelzők például nem tudják például a piros színt jelölni. A színek különböző jelentése tehát most megszűnik, és a jövőben kerete sem lesz a számoknak. E változással a (külföldi és vidéki) utasok tájékoztatása is könnyebb lesz. A gyors (piros) járatokat a jövőben a szám utáni "E" betű jelzi, így lesz például a piros 7-esből 7E, a piros 173-asból 173E.

A jövőben az sem fordulhat elő, hogy azonos számot viseljen busz és villamos, busz és trolibusz. Ezért lesz például a 73-as buszból 173-as, a 30-as villamosból 21-es, a 21-es buszból 90-es. A változások után sem lesz 299 feletti járatszám, leszámítva a 900-as számcsoportba tartozó éjszakai buszokat.

A "márkavédjegyes" buszok mindegyikét beszámozzák, így például a Keresztúr-busz 201E és 202E jelzéssel (hétvégén és késő esete is) közlekedik, az Expo-járat 100-as lesz, a Ferenc-busz 281-es, a Békás-busz 160-as (és a Batthyány térig közlekedik a "régi" 60-as útvonalán).

A hálózat-változtatások célja, hogy az elmúlt évtizedekben kiépült területeket a mainál jobban kapcsolják be a közösségi közlekedési hálózatba, de arra is van példa, hogy egy-egy járat közintézmények, bevásárlóközpontok miatt tesz majd kitérőt. Bizonyos járatokat összevonnak, hogy csökkentsék az átszállási kényszerek számát. Egyes összevonások csak az esti és/vagy hétvégi időszakban élnek.

Nagyításhoz kattints

Még hónapokkal ezelőtt, amikor a BKV Credo buszt tesztelt, felkerestem a magyar buszgyár egyik fanatikus rajongóját, és váltottam vele pár e-mailt. Tervbe volt véve, hogy színesítünk a BKV-figyelő blogon, és a járműteszt rovatban egy új, budapestiek számára kevésbé ismert buszt mutatunk be. Akkor a Kravtex Kft. kérésére ezt elhalasztottuk, most azonban publikáljuk. Köszönjük Attilának a cikket, és az együttműködést!

CREDO BN 18

Magyar autóbusz a Hetesen - újra

Tavaly ősszel különleges járműteszt részesei lehettek a BKV utasai. Október végén a Fővárosba érkeztek a győri Kravtex Kft. vadonatúj városi autóbuszai, így a jól megszokott kék buszok mellett egy hétig két "sárgaság" színesítette Pest és Buda utcáit.

Az alábbiakban a járművek forgalmi tesztje és a típuscsalád műszaki jellemzői mellett a Credo buszok történetéről próbálok képet adni a blog olvasóinak.

Buszok a Kisalföldről

"Az új magyar autóbusz" története az ezredfordulóig nyúlik vissza. Az azóta cégcsoporttá formálódott győri Kravtex és a mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár '99-ben készítette el az első, cseh licensz alapján gyártott midibuszát, melyet akkor Kravola márkanéven vezettek be a magyar piacra.

A 19.5'-os kerekeken gördülő, Iveco motorral szerelt buszok kezdeti fogadtatása nem volt felhőtlen. A Kravolák kiforratlansága, a szokatlan kerékátmérő és a legtöbb helyen idegennek számító Iveco márkájú erőforrás nehezítette a szériagyártás beindulását. Számos pozitív referencia és műszaki magyarázatok sora kellett ahhoz, hogy a régi beidegződések oldódjanak az üzemeltetőkben, és bizalommal nyissanak a később Credo névre keresztelt buszok iránt.

2004-ben a Volán társaságok 65 buszra szóló pályázatot hirdettek, melyet az akkor még aprónak számító győri cég nyert el. A győzelem komoly lendületet adott a korábban egy-két darabos szériákban termelő Kravtexnek. A járművek leszállítása után tudatos fejlesztés indult a kisalföldi megyeszékhelyen, melynek célja a gyártás racionalizálása valamint 12 és 18 méteres típuscsaládok kialakítása volt.

A gyártás- és gyártmányfejlesztés mellett kapacitásbővítés eredményeképp 2005 közepéig megjelent a vadonatúj Credo EC 12-es elővárosi busz és elkészült a szóló és csuklós buszból álló városi modellcsalád.

Stabil háttérrel, kiteljesedett típuspalettával indult a 2006-os év, amely újabb országos sikert hozott: 150 darab előváros-helyközi busz került ekkor átadásra, melyet 2007-ben további 92 darab leszállítása követett. A megrendelések -akárcsak 2004 után- további fejlesztéseket tettek lehetővé, melyek eredménye a 2008 elején felavatott vadonatúj mosonmagyaróvári buszgyár.

Kis kerekeken a nagyvárosban

Milyen lehet napjainkban új, magyar buszon utazni a Hetesen? Mit érezhet a lelkes buszbarát, mikor egy csuklós Credo ablakából látja, ahogy a felsejlik az Erzsébet Híd, majd az esti Dunaparton a Parlament?

Akit ezek a kérdések feltüzeltek és nem várta meg, míg egy-egy internetes fórumon hozzájuthat a válaszhoz, az tavaly Október végén, Budapesten kipróbálta a BN 18-ast.

Én a credobusz.extra.hu szerkesztőjeként minél előbb meg akartam örökíteni a buszokat, így nemsokára fényképezővel a kezemben vártam "a sárga Hetest" a Ferenciek terén. Szerencsémre hamarosan elkészült a vágyott fotó és még a buszra is fel tudtam szállni az exponálás után. Albertfalvára érve aztán buszbarátok "kameratüzében" vettem górcső alá a BN 18-ast.

Kedden rátaláltam egy weblapra, ahol Budapest új nevezetességeit gyűjtik össze. Képekkel próbálják bemutatni azt, mit lát egy turista, ha letér a kijelölt útvonalról, és a Budai váron és az Országházon kívül megnézik a belvárost, Kőbányát, vagy Újpestet. Néhány képet kigyűjtöttünk nektek ide, a többit megtaláljátok a szerző weboldalán, csak kattintsatok ide!

Tudom, hogy a téma csak részben BKV-s, de mivel a blog olvasóinak egy része nem budapesti, meg kell nekik is mutatni a város egyes „szépségeit”. Persze ettől függetlenül vannak szép helyek a városban, csak kár, hogy néha a fentebb látható kép fogad.

Elbocsátotta a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Molnár Ferenc buszsofőrt hétfőn, amiért a férfi a vállalat engedélye nélkül nyilatkozott és segített újságíróknak, hogy a nyilvánosság valós képet kaphasson a BKV valós helyzetéről.

hvg: Miért bocsátották el a BKV-tól?

Molnár Ferenc: Van egy vezérigazgatói utasítás, miszerint a BKV alkalmazottai semmiféle információt nem adhatnak ki a cégről, de azoknak, akiknek kötelessége lenne tájékoztatni az utazóközönséget arról, hogy mi folyik a vállalatnál, hallgatnak, mert be vannak fenyítve. Csak egy példa: a TV2 egyik riportere forgatási engedélyt kért a buszgarázsomba. Megkapta az engedélyt, de valószínűleg közben rájöttek, hogy ebben vannak a legrosszabb buszok, ezért úgy döntöttek, hogy csak a kelenföldi garázsba kap engedélyt, mert ott vannak a legjobb buszok. Odamehetett kísérővel. Amikor a szóvivőnek felvetette, hogy a téma a buszok rossz állapota lenne, ő azt felelte, hogy úgyis csak arról fog beszélni, hogy jó állapotban vannak. Amikor a tévések erre azt mondták, hogy ez így nem jó, a szóvivő egyeztetett a vezetéssel, ahol azt mondták neki, hogy száz buszt bevallhat. Tiszta „pártállam” van a BKV-nál. Nem tudnak, vagy nem akarnak elszámolni, hogy mire megy el a pénz. A buszok karbantartása a béka segge alatt van, nem foglalkoznak a buszokkal, s ez az utasok biztonságát is veszélyezteti. Először a paraméter-könyv bemutatójakor emeltem fel a hangom, ami után lejegyzőkönyveztek, és aláírtam, hogy tudomásul vettem, ha még egyszer merek szólni, akkor a legsúlyosabb felelősségre vonás lesz. Tehát emiatt rúgtak ki. Ez munkaügyileg rendben is van, de az nincs rendben, hogy a nyilvánosság előtt elhallgatják a tényeket.

hvg: A BKV pénzhiányra hivatkozik.

M.F: Ez sem igaz. A szentendrei HÉV vonalára csináltak egy utastájékoztató rendszert 150 millió forintért, ami 30 fok felett nem működik, mert nem bírja a meleget. Dobják ki a milliókat, de a buszhoz nincs egy kapcsoló, egy hűtőt nem tudnak venni.

hvg: A szakszervezet nem elég hatékony?

M.F: Nem. Van huszonegynéhány szervezet, ebből az egy kezemen meg tudom számolni azokat, akik szóba álltak velem. A többiek nem foglalkoztak velem. A BKV-tól kapják a pénzüket, miért mennének szembe a vezetéssel?

hvg: Mi a legégetőbb probléma Ön szerint a BKV-nál?

M.F: A fő probléma, hogy a régi típusú buszoknál nem lehet tudni, hogy egyáltalán végig tudja-e dolgozni a műszakot. Sokadszor robban le a busz ugyanazzal a hibával! A szerencsétlen utas kilyukasztja a jegyét, de nem tud utazni. Leszáll, de egy másik buszban már nem érvényes a jegye. Száz ilyen eset van Budapesten! Nem a paraméter-könyvekkel kellene foglalkozni, hanem ezzel a problémával.

Forrás: HVG.hu

Réka és gyerekkori barátnője Judit nem mindennapi történetet írt a BKV-figyelőnek. Békésen utaztak a 48-as buszon, amikor a felettük lévő lámpa az ölükbe esett. Hírtelen nevettek az eseten, majd elgondolkodtak azon, mi lett volna ha nem az ölükbe, hanem a fejükre esik. Ha más nem is, ez jól megmutatja a BKV járművek elhanyagoltságát…

A történetet továbbítjuk a BKV-nak is, kíváncsian várjuk, Karola hogyan magyarázza majd ezt ki. A lányok leveléből a videó alatt részletet olvashattok.