BKV-figyelő

Kiszakadt egy Ikarus busz kifugója tegnap délután az Astoriánál, legalábbis erre utal a fent látható kép, illetve az a rövid szöveg, melyet Orosz Gergely töltött fel tegnap a Facebookra. Az eset nem egyedi, tavaly szeptemberben egy 415-ös Ikarus alól szakadt ki a kipufogó a 149-es vonalon.

Arra kérjük a kedves olvasókat, hogy ha van bővebb információjuk az esettel kapcsolatban, osszák meg velünk a kommentek között, vagy e-mailben.

Az Index információi szerint sikeresen teljesítette a 4000 kilométeres próbafutást a 2-es metró vonalán az új Alstom-szerelvény, így áprilisban vagy májusban kiadhatja a típusengedélyt a közlekedési hatóság. Utazni azonban majd csak ősszel lehet az új kocsikon.

Mint írják, a 4000 kilométeres próbafutást kétszer kellett újraindítani, egyszer azért mert túl kicsi volt a fedélzeti (a visszapillantó tükröket is helyettesítő) kamerarendszer memóriája, másodszor pedig mert kinyílt a vezetőfülke ajtaja menet közben. Mindkét hibát orvosolták.

Az Alstom-kocsik február elején kerületek abba az állapotba, hogy a 4000 kilométeres tesztfutást elkezdjék. Ezt a távot hiba nélkül kell teljesíteni, ha hibát tapasztalnak, akkor a javítás után le kell nullázni a kilométerszámlálót és újrakezdeni a tesztfutást.

A tesztfutás alapján adja majd ki a típusengedélyt az Alstom-kocsikra a közlekedési hatóság. A 4000 kilométeres próbafutás nem számít túl "kimerítőnek", az orosz kocsik 30-40 évvel ezelőtt 100 ezer kilométeres próbát futottak, az egyetlen szem, nagyreményű Ganz-szerelvény pedig 70 ezret (a Ganz gyártásából végül nem lett semmi).

A típusengedélyért erősen meg kellett szenvednie a gyártónak, a közlekedési hatóság a kocsik fékrendszere miatt sokáig húzódozott. A fékrendszer szoftverén végül módosított az Alstom, és a közlekedési hatóság is engedett: megadta a magyar jogszabályok alóli mentességet a francia cégnek.

A fékvita miatti szállítói késlekedés volt az oka annak, hogy a főváros 2010 októberében felbontotta a 2006-ban kötött metrókocsi-szerződést, amit szűk egy évvel később módosított feltételekkel újrakötött Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója.

A lap információi szerint ha minden jól megy, akkor ősszel már Alstom kocsikkal lehet utazni a 2-es metró vonalán. Addig a szerelvényeket még ide kell szállítani a lengyelországi gyártótelepről, és egyenként is próbafutást kell teljesíteniük.

(Index)

Vizsgálatot indított a Budapesti Közlekedési Központ, miután az esti órákban már nem lehet jegyet venni a metróban sem a pénztáraknál, sem a forgalmi ügyeleteken, -írja az Index.

Mint arról a BKV-figyelő már többször beszámolt, az esti órákban szinte lehetetlen jegyhez és bérlethez jutni a külső kerületekben, és már a belvárosban is, ugyanis a BKV a metrókban nemrég megszüntette azt a lehetőséget, hogy késő este vagy hétvégén a forgalmi ügyeletestől is lehet jegyet venni.

A vizsgálat az Index megkeresésére indult. A Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) pénteken küldték el kérdéseiket. Hétfői válaszuk szerint az ügyben vizsgálatot indítottak, amelynek eredményéről csak ennek lezárása után adhatnak tájékoztatást.

Jegyautomaták mindenhol vannak, de ezek gyakran nem működnek. A mozgólépcsők tetején viszont a késő esti órákig is ott vannak az ellenőrök, így aki korábban nem vett jegyet, nem tud utazni.

A lap a BKK-tól azt kérdezte, mit tehet az az utas, aki nem váltotta meg előre menetjegyét, miért nem javítják ki az elromlott jegyautomatákat és általában miért tesz úgy a BKV, mintha szívességet tenne azzal, hogy szállítja az utasokat, ahelyett, hogy minél több jegy eladására törekedne.

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben, -írja az Index.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

A 3-as metrónál dolgozóktól az Index azt információt kapta, hogy a 81-es sorozatnál (ez egy metrókocsi típus) a kerekeket egyre gyakrabban kell vinni felújítani (esztergálni) vagy cserélni. A nyomkarima szélességét gyakorta mérik sablonnal, vékonyodásukat a szakzsargonban nyomkarima-élesedésnek hívják. Ha a karima túlságosan elvékonyodik, jelentősen megnő a kisiklás veszélye.

A karima vékonyodását a sínpálya kenésével tudják csökkenteni. A metródolgozóktól származó információik szerint a 3-as vonal pályáján már napközben, üzemidőben is járnak kenni a feszültség alatti pályán levő síneket.

A lap úgy tudja, hogy mivel a kerekek az ívekben kopnak legjobban, az egyenletesebb kopás érdekében nemrég elkezdték egyenként megforgatni a kocsikat a járműtelepen. A fordítókorong viszont a múlt héten elromlott a fokozott igénybevételtől. Azóta megjavították, viszont sokkal lassabban lehet most már forgatni a kocsikat. Bíró Endre szerint a nyomkarima-élesedést, és ezáltal a fokozott kisiklásveszélyt úgy lehetne megszüntetni, ha mielőbb felújítanák a pályát, és feloldanák a sebességkorlátozást.

Csakhogy várhatóan pont az ellenkezője történik, több metrós dolgozót már előre figyelmeztettek, hogy áprilistól 60 km/óráról 50 km/órára csökkenhet a szerelvények megengedett legnagyobb sebessége a 3-as vonalon. Ez a jelenlegi 31-32 perces menetidő 33 percesre növekedését jelentené.

A lap megkereste az ügyben a Budapesti Közlekedési Központot, ahol elmondták, hogy tudnak a nyomkarimák kopásáról, de véleményük szerint az csak kisebb részben függ össze a sebességkorlátozás bevezetésével, inkább a pályaállapotok általános romlása okozza. A pályahibákat egyelőre még tudják kezelni, a műszaki lehetőségeik egy idő után kimerülnek.

Tarlós István főpolgármester szintén tudatában van az üzemeltetési kockázatok növekedésének. Ezért a napokban levelet írt Németh Lászlónénak az új fejlesztési miniszternek, amelyben felvázolja a 3-as metró súlyos helyzetét és megemlíti, hogy a főváros már tavaly beadta a felújításra vonatkozó projektjavaslatot, de a minisztérium azóta sem reagált.

Mint írja, "amennyiben a helyzet változatlan marad, a több mint 34 éve üzemeltetett vonal felújításának elmaradásából olyan súlyos közlekedési zavarok, illetve problémák eredhetnek, amelyek hatásukat nemcsak a fővárosban, hanem az agglomerációban is éreztetni képesek."

A BKV szerint azért kellett bevezetni a decemberi sebességkorlátozást a 3-as metró vonalán, mert az elmúlt években a sínek anyaga kifáradt, a sínfejen hajszálrepedések keletkeztek, ezek mélyülésével pedig síntörések következhetnek be.

A vonalon nemcsak a sínnel van probléma, a rossz szigetelés miatt talajvíz szivárog az alagútba, ami elkorrodálta a sínt rögzítő vasbeton pályalemezeket. A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

(Index)

A tegnapi napon a BKV sajtóosztálya ismét átgondolatlan, indulatos és személyeskedő sajtóreakcióval sokkolta a BKV-figyelő szerkesztőit. A cég illetékesei ismételten olyan mondatokat és állításokat kértek számon a főszerkesztőn, amit ő le se írt, majd megfenyegették, hogy ha nem teszi közzé egy az egyben a blogon, jogi útra terelik az ügyet. Ezután már meg sem lepődtünk a levél harmadik, személyeskedő bekezdésén, ami minden szakmaiságot nélkülöz. A BKV levele ismételten forditva sült el, a blog helyett magukat járatták le az illetékesek. (A levelet ide kattintva olvashatod el!)

Mivel ez nem az első eset, nem tudunk mást tenni, megkérjük a BKV kommunikációs igazgatóját, hogy ne rombolja tovább a cég hírnevét, hanem távozzon. Gondokkodjon el a visszajelzéseken és a kommenteken, és fogja fel végre, hogy egy valamire való cég ilyet nem engedhet meg magának.

A tegnapi levélre ezt a terjedelmes választ küldtük:

Tisztelt BKV Zrt!

A tegnapi levelükre kicsit terjedelmesebben reagálnék. Megértem, hogy utasításba van adva Önöknél, hogy a blogomat, és engem, ahol lehet, meg kell próbálni lejáratni. Nem lehet egyszerű feldolgozni, hogy már az ötödik éve sikeresen működik, és napról napra népszerűbb a BKV-figyelő. Azzal a tudattal sem lehet könnyű együtt élni, hogy akárhogy is próbálkoznak, egyre több utas keresi meg a blogon keresztül a nyilvánosságot a panaszával, és a bejelentésével, és egyre több dolgozójuk támogat minket. De jobban teszik, ha megbarátkoznak annak a gondolatával, hogy a BKV-figyelő a legnagyobb BKV-s közösség, és az is marad!

Megértem az Önök helyzetét, de ha egy tanácsot elfogadnak, a lejáratásba ne úgy kezdjenek bele, hogy olyan mondatokat válaszolnak meg, amit én le se írtam, mert így saját magukat járatják le, méghozzá nagy nyilvánosság előtt. Bárhogy is fenyegetőznek, nem fogok egy olyan levelet közzétenni a blogon, amiben olyannal vádolnak, amit el se követtem, amit le se írtam.

Tisztában vagyok azzal, hogy a levél itt a harmadik bekezdésről szól, az eleje csak "rizsa", ezért nem szól semmiről. Örültek volna annak, ha az utasok az én pótdíjtartozásomon csámcsognak, ha arról megy a vita, hogy én biztos jegy és bérlet nélkül utazom, és így kritizálom a BKV-t. Holott Önök is tudják, hogy a pótdíjat nem emiatt, hanem az elveszített bérletigazolványom miatt kell fizetnem, bérletem akkor is volt, most is van, és a későbbiekben is lesz, amikor kénytelen vagyok igénybe venni a szolgáltatásukat.

Visszatérve a levélre: tény, hogy kommunikáció szempontjából jó fogás lett volna, ha az emberek a büntetésemen csámcsognak, bár elég etikátlan, és nem fedi a valóságot. Ismételten megpróbáltak lejáratni, de ez megint visszafelé sült el, ugyanis sikeresen lejáratták saját magukat a több, mint 7300 tagot számláló BKV-s közösségünk előtt.

Ha gondolják, nagyon szívesen adok ingyen és bérmentve kommunikációval kapcsolatos tanácsokat, ötleteket. Mint a mellékelt ábra is mutatja, hiába foglalkoztatnak havi sokszázezer forintért kommunikációs igazgatót, 22 évesen valahogy mindig sikerül a lejárató közleményeiket és reakcióikat visszapattintani. Ha már így takarékoskodnak, talán a kommunikációs igazgatónak feleslegesen kifizetett súlyos százezreket is meg lehetne spórolni.

Arra kérem Önöket, hogy a reakciókat és a tapasztalatokat összegyűjtve, gondolkodjanak el azon, hogy vajon megéri-e minden egyes alkalommal lejáratni saját magukat. Egy valamire való versenyhelyzetben lévő cégnél hasonló még csak elő sem fordulhatna. Egy normálisan működő cég nem engedné meg, hogy olyan szinten nevetség tárgyává váljon, mint Önök.

Figyelmüket megköszönve, maradok tisztelettel:

Gál Mihály, a BKV-figyelő szerkesztője, és a legnagyobb BKV-s közösség vezetője.