BKV-figyelő

Jászain megkapom a zöldet. Elindulok, pörgetek felfelé a Margit-hídra. A felhajtó után hallom, hogy a nyomomban egy busz. Aztán azt is megérzem, hogy meglöki a zsákom (Ortlieb) bal felső csücskét. Lezsibbad a gerincem, megingok, a busz es a padka közé szorulva támaszt keresek, nem találok mást, mint a sötétkék bádogot. Persze az megint taszít rajtam, úgyhogy ököllel is ütök rá egyet, hogy legalább egy utas észrevegyen. Busz elhúz, sikerül a lábamat letenni.

Vérnyomásom az egekben, nagy levegőt veszek, es indulok utána. A budai hídfőnél, a megállóban utolérem. Megállok előtte, kérdezem, hogy ez mi akart lenni. Nem hallom, mit mond, csak látom, hogy jobb karját lengeti. Csóvalom a fejem, és intek, hogy szálljon le. Erre elkezd integetni, hogy menjek előle. Nemet intek. Megmarkolja a kormányt, balra tekeri, és szép nagy ívben kikerül. Vajon hasonló manőver pár perce a hídon miért nem sikerült neki?

Persze tanú nincs, én meg örülhetek, hogy élek, hogy nem estem be a kerekek alá, és megvannak a lábaim. Most komolyan, mit lehet ezekkel kezdeni? Dühös vagyok és tehetetlennek érzem magam.

BPO-849, regi típusú Ikarus, 6-os járat. A cikk 2008-05-06-án jelent meg a szerző oldalán.

Alig néhány perce, 16:00 magasságában ismét lerobbant egy busz amin utaztam. Ez nem lenne nagy szám, minden közlekedési társaságnál megesik az ilyen, de ez már nem az első. Sajnos a BKV ott spórol, ahol nem kellene. A karbantartók szerint  nincsenek alkatrészek, nincsenek olyan körülmények, ahol a karbantartók normálisan elvégezhetnék feladataikat. Sajnos az ilyen „lerobbanások” már rendszeresek. Az elmúlt néhány hónapban szinte heti rendszerességgel történt hasonló eset, más-más vonalakon.

Az utasok is megszokták már –és ez a videón is látható- nem szóltak semmit, nem anyáztak, még csak nem is hőbörögtek. Amikor a buszvezető megállt, a Földváry utca előtt, kinyitotta az ajtókat, majd felszólítás nélkül leszálltak az utasok. Valószínű, már ők is megszokták.

Ami a legszebb az egészben, hogy a gyors 23-as busznak ezen a helyen nincs megállója, így az utasok egy része a következő 23-as buszra volt kénytelen felszállni. Mivel én a János utcához mentem, ahol a 23-asnak nincs, csak a gyors 23-asnak volt megállója, kicsit bizakodva tovább vártam, hogy majd a következő busz felvesz (a 23-as megállójában*), a többi várakozó utassal együtt.

16:14 magasságában fel is bukkant a következő gyors 23-as busz, melynek intettem, majd tovább ment, pontosan úgy, mint a 8 perccel utána érkező kollégája, aki még a fejét is elfordította. Nem tehettem mást, fel kellett szállnom a sima 23-asra és gyalogolni.

Hát, így húz el a BKV :)

Sikerrel zárult a keddi tárgyalás a BKV és a szakszervezetek között. Alig egy óra alatt sikerült megállapodni a kollektív szerződés meghosszabbításának kérdésében, így nem maradt több vitás kérdés, elmarad a sztrájk.

Sikerült megegyeznie a BKV vezetőségének és a sztrájkbizottságnak a keddi tárgyaláson, így elmarad a csütörtökre és péntekre tervezett munkabeszüntetés.

Mint Nemes Gábor sztrájkbizottsági szóvivő az Indexnek elmondta, a BKV beleegyezett a kollektív szerződés 2009. december 31-ig való meghosszabbításába. A felek a szerződést nem módosították, ám fenntartják a jogot, hogy az esetleges vitás pontokról tovább tárgyaljanak.

A szakszervezetek régebbi követeléseiről már korábban megállapodás született. Így valamennyi szakszervezet elfogadta a főváros vezetőinek garanciavállalását a BKV közép- és hosszútávú finanszírozásának kidolgozásáról, valamint az új paraméterkönyvet. Az új paraméterkönyv szerinti közlekedést egyfajta kísérletnek tekintik a szakszervezetek, melynek tanulságait a paraméterkönyv 2009-es változatba majd átvezettetik.

 A BKV menedzsmentje vállalta, hogy csoportos létszámleépítés a társaságnál addig nem lesz, amíg el nem készül a társaság közép- és hosszútávú finanszírozási stratégiája. Ennek elkészítésének dátuma szeptember 30., mely határidőre a főpolgármester-helyettesek garanciát vállaltak.

A szakszervezeti sztájkfenyegetettség októberben újulhat ki, ha nem sikerül a fővárosnak, a kormánynak és a BKV-nak megállapodni a főváros közösségi közlekedésének finanszírozásáról. Noha a kollektív szerződésnek része a bérmegállapodás, a felek a 2009-es bérekről még nem állapodtak meg, erre csak jövőre kerülhet sor.

Korábban már kétszer sztrájkoltak a szakszervezetek a mára elért célok elérése érdekében. Az első sztrájkot április 7-én tartották hajnaltól délután egy óráig. Ekkor az egész város lebénult. A második sztrájkot április 18-án tartották, ekkor hajnaltól késő estig nem jártak a járművek, ám a káosz elmaradt, a város sziesztázott.

A tárgyalás szünetében a BKV Akácfa utcai székházában megjelent Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes is, de újságírói kérdésekre nem válaszolt és gyorsan távozott a székházból, de később közleményben tudatta az MTI-vel, hogy üdvözli a cég vezetősége és a szakszervezetek közötti megállapodást.

Közleményében hozzátette: mivel minden megállapodáshoz két fél együttműködése szükséges, ezért a szakszervezetek vezetőinek is megköszöni bölcs belátásukat, hogy szeptember végéig vállalva a sztrájkmoratóriumot, időt biztosítanak a BKV rövid, közép és hosszú távú programjának kidolgozására.

Demszky Gábor főpolgármester örömmel fogadta, hogy megnyugtató módon lezárultak a BKV vezetése és a szakszervezetek között hetek óta tartó sztrájktárgyalások.

"Külön köszönöm a társaság vezetésének, hogy miközben ragaszkodott a vállalat stabil működését szem előtt tartó álláspontjához, mégsem zárkózott el a kompromisszumoktól, a szakszervezetek képviselőinek pedig azt, hogy a rövid távú célok helyett végül a budapesti közösségi közlekedés hosszú távú érdekeit tartották fontosabbnak" - áll Demszky közleményében.

Index

A BKV-figyelőn 2008. május 27-én délelőtt „Szívatják a transszexuális dolgozót” címmel megjelent cikkel kapcsolatosan az alábbi közleményt adjuk:

A levelet előző este –egy a dolgozó nevéhez hasonlító- e-mail címről küldték, melyet a freemail rendszerében regisztráltak. Mivel a blog szerkesztői a történetet valóságosnak értékelték, publikálták.

A publikálást követően néhány órával jelentkezett a cikkben szereplő hölgy, és megkért minket a cikk teljes tartalmát és a hozzászólásokat távolítsuk el, ugyanis egy kollégája visszaélt a nevével és blogjában található bejegyzést módosítva, levél formájában küldte el nekünk.

Az ügy igen hamar a BKV vezetősége és a sajtóiroda elé került, így akinek az volt a célja, hogy az illetővel elbeszélgessenek és felelősségre vonják, annak jelezném, hogy sikerült!

Természetesen a bejegyzés tartalma valós volt, de a szerkesztője nem ekkora olvasótábornak szánta, ő sem gondolta, hogy valamelyik rosszakarója így próbálja megszívatni.

Ezúton kérünk elnézést az unatkozó BKV-s kolléga nevében is.

BKV-figyelő

Tisztelt BKV Zrt!

A mai napon visszakerestem a villamos kisiklása után általunk írt cikkeket, és visszakerestem Sz. László úr levelét is, amit a BKV Villamos Vasútbiztonsági Csoport vezetőjeként írt nekem a hivatalos, BKV-s e-mail címéről. Érdekesnek tartom, hogy a BKV Zrt. a blogon megjelent adatokat felhasználva tett feljelentést, és a BKV-figyelőn tudták meg azt is, hogy a villamos nem véletlenül, hanem a sínekre szándékosan került papírköteg miatt siklott ki. Felfoghatatlan, hogy mi, civilek többet tudtunk az eseményekről, mint maguk és a rendőrség, az egyik helyszínen lévő graffitis kilétét is felfedtük, aki később bevallotta, hogy a helyszínen volt és ő is firkált a villamost, ezek után önök egy köszönő levelet sem küldtek nekünk.

Úgy érzem, hogy a nálunk lévő összes adat, melyet önöknek kérésre átadtunk segítette a nyomozást, és hiteles, pontos adatokkal szolgáltunk, így a felhívásuknak eleget tettünk, jogosan reklamálunk azért, mert "elfelejtettek" köszönetet nyilvánítani.

Vagy önök esetleg ezt máshogy látják? Nem volt elég hiteles adat a villamos firkálást bemutató videó? Nem voltak hitelesek azok a szövegek, amiket graffitis fórumokról másoltunk ki, melyeken az egyik elkövető bevallja, hogy a helyszínen volt és firkálta a villamost? Ez az ember később azt is bevallotta, hogy tudja, ki tette ki az újságokat a sínekre. Pontos adatot, nevet, irányítószámot és telefonszámot adtunk az egyik feltételezett elkövetőről, már akkor, amikor önök csak találgatták, hogy miért siklott ki a villamos. Mit kellett volna még tennünk?

Úgy hiszem, hogy civilként így is sokat segítettünk önöknek és a rendőrségnek is. Innentől a rendőrség feladata volt, hogy az egyik, általunk feladott firkálót kihallgassa, és elfogják az elkövetőt. Civilként többet nem tehettünk. Kérem, írják meg, hogy önöknek mi számít nyomravezető adatnak, ha ez nem?

Sajnálattal olvastam a Népszabadság c. napilapban, hogy a blogom szerkesztői ellen jogi lépéseket fontolgatnak. Sajnálom, hogy egy újságból kell erről értesülnöm, és lehetőséget sem adtak soha az együttműködésre. Továbbra is hiszek abban, hogy a BKV-figyelő jó kommunikációs csatorna lenne az utasok és a BKV között, hisz messze menőleg minket olvasnak a legtöbben, és innen próbál tájékozódni napi szinten már több ezer utasuk.

Felhívnám a figyelmüket, hogy a BKV-figyelő szerkesztőit az önök által ígért 100 ezer forint kevésbé érdekli, hisz ezt a pénzt akkor sem tartottuk volna meg, ha valamilyen csoda folytán minket is részesítettek volna a nyomravezetői jutalomból. A pénzt egy Koraszülött Mentőszolgálatnak ajánlottuk volna fel, bízva abban, hogy ezzel a kevés kis pénzel, hozzájárulhatunk legalább egy gyermek gyógyulásához. Természetesen megértem, hogy önök szerint ez a pénz a rendőröknél jobb helyen van, hisz munkájukkal biztosan kiérdemelték azt. Örülök annak is, hogy a nyomozócsoport négy nyomozóján felül találtak még egy ötödik embert is, aki kivehette részét a jutalomból.

Alant elolvashatják a saját közleményüket, melyben foglaltaknak nem tettek eleget, Sz. László úr levelét és a díjkitűzésről és a kötelességeikről összegyűjtött fontos tudnivalókat. A szövegekben az általunk fontosnak tartott részeket vastagon szedtük.

Az olvasóim nevében is további jó munkát, és egészséget kívánok önöknek!

szerk.