BKV-figyelő

Tisztelt BKV Figyelő!

A BKV „szakember” gárdája miért nem azon töri a fejét, hogyan lehetne könnyíteni a Budapestre bejáró kerékpárosok életén? Miként lehetne elkerülni a sorokat a HÉV pénztáraknál? Vagy hogyan szoktassa rá őket HÉV használatára, ahelyett, hogy a járatok csökkentésén gondolkodnak.

Szerdán fél Budapest állt. Állt Csepel, állt a Soroksári út, a Petőfi híd, a Gellért tér környéke, a BAH csomópont környéke és a Déli pályaudvar környéke is. Legalább is itt biztos, mert erre jártam.

Szemeim előtt a kép, ha a BKV járatcsökkentést vezet be, naponta ilyen látvány fogad majd a városban, mert aki eddig kitartott a BKV mellett, az is autóba ül majd, mert ugyan olyan lassú lesz, de tisztább, és mégis csak a sajátja. Kényelmesebb lesz vele közlekedni. Persze lesz aki robogóra/motorra vagy biciklire ül, mindegy lesz, csak ne kelljen rá 30 percet várni.

Sok kerékpáros ismerősöm van, aki a HÉV-vel jár be Budapestre, vagy a fogaskerekűvel mennek fel a hegyre, majd gurulnak onnan le.  Ők is értetlenül néznek, mikor megkérdem: „Miért nincs kerékpár bérlet?”.

Nincs, pedig lehetne. Jó lenne a HÉV-en és a fogaskerekűn. Korlátlan utazásra, a vonalak teljes hosszán. És mennyibe kerülne? 3000-3500 forint. Szerintem ennyit minden biciklisnek megér, hogy nem kell minden reggel sorba állni. Kényelmesebb.

Az új bérlet bevezetésénél ilyen apróságokra miért nem gondolnak?

A BKV-Figyelő a levelet továbbította a BKV felé (Hagyó Miklós, Kiricsi Karola, Regőczi Miklós, Ügyfélszolgálat) És a Főváros felé (Demszky Gábor). A képen látható bérletszelvény kitaláció, egy jelenleg nem létező bérlettípus!

Az 1970-es évek végén közel tízéves üzemi tapasztalat és egyéb ismeretek megszerzése után vetődött fel az a gondolat, hogy az 1980-as években épülő újabb vonalszakaszokat az üzemben lévőknél korszerűbb motorkocsikkal kellene forgalomba helyezni. A korszerűsítés ebben az esetben azt jelentette, hogy az újonnan beszerzendő motorkocsik:

-energiafelhasználási hatásfoka jobb, fenntartási-karbantartási igénye az üzemben lévőknél csekélyebb legyen,

-elégítsék ki az automatikus vonatvezetés igényeit.

Miután a korszerűbb motorkocsiknak a már működő vonalakon is közlekedni kellett volna, továbbá a távlati tervek szerint az ott közlekedőket azok selejtezése után fel kell váltani, a fejlesztésnél néhány műszaki jellemzőt adottságként kellett kezelni. Ezek a következők voltak:

-a pályajellemzők és az űrszerelvény ,
-a 825 V-os egyenárramú tápfeszültség és felső tapintású harmadik sín,
-a váltakozó áramú sínáramkörökkel működő vasúti biztosító-berendezés

A korszerűsítés kitűzött céljai műszaki-forgalmi szempontból reálisak és időszerűek voltak. Az ilyen igényeket kielégítő járművek az 1970-es évek végén a nyugat-európai metróknál már forgalomban voltak. Azok az igények, amelyeket a budapesti metrónál korszerűsítésként megfogalmaztunk, kereskedelmi ügylettel (új járművek vásárlásával) is kielégíthetők lettek volna. Az ország gazdasági helyzete, a korszak uralkodó gazdaságpolitikája azonban lehetetlenné tette a korszerűbb motorkocsik nyugat-európai cégektől való beszerzését.

Az üzemben lévő járműveket előállító szovjet járműgyár nyíltan nem zárkózott el a korszerűsítés elől, de annak gyakorlati megoldásáért a kényszerítő körülmények hiánya miatt érdemben semmit sem tett. A járműveken végrehajtott "korszerűsítés" sem az energiafelhasználást, sem a fenntartási igényt nem csökkentette.

Annak érdekében, hogy a következőkben leírtak a kívülállók számára érthetőbbek legyenek, tekintsük át a metróberuházás és üzemeltetés akkori munkamegosztását, illetve szerepontását.

A metró beruházója, felügyelő, írányító és engedélyező hatósága az 1970-es években a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatósága, a beruházást lebonyolító szervezet a "Metró" Közlekedésfejlesztési és Beruházási Vállalat (METRÓBER), az üzemeltető a BKV Metró Üzemigazgazósága volt. Ez utóbbi a beruházásban is közreműködött. Ilyen körülmények között folyt a korszerűbb metró motorkocsik gyártását vállaló "szocialista relációjú" gyártómű felkutatása. A lehetőség szűkös volt.

Az akkori Kelet-Berlin melletti Henningsdorfban működött egy hosszú múltra visszatekintő, vasúti járműveket és egyéb villamos gépeket gyártó, KLEW betűszóval jelölt kombinált (Kombinat für Lokomotivbau und Elektronische Werke), amely 1964-65 óta szállította az M IX. és M X. típusú villamos motorvonatokat a budapesti hév számára. Ez a vasúti járműgyár hajlandónak mutatkozott a korszerűbb metró motorkocsik gyártására.

Hat-hét milliárd forintos megtakarítást jelentő, mintegy 8-9 százalékos teljesítménycsökkentést tartalmaz az a BKV-s munkaközi anyag, amelyről csütörtökön tárgyal a főváros vezetése.

A BKV felügyelő bizottsága szerdai ülésén tárgyalta a BKV idei menetrendi változtatásairól szóló munkaközi anyagot - tudta meg az InfoRádió. A testület ülésén értesüléseink szerint elhangzott, hogy az úgynevezett paraméterkönyv módosítása 6-7 milliárd forintos megtakarítást hozhat a BKV-nak.

Korábban Demszky Gábor főpolgármester és helyettese, Hagyó Miklós is ekkora hiány eltüntetésének a szükségességéről beszélt.

A nem végleges munkaanyag, amelyet csütörtöki ülésén tárgyal meg a fővárosi kabinet, tájékoztatás szerint a BKV járatok teljes teljesítményének 8-9 százalékos csökkentéséről szól. Ez alátámasztja azokat a korábban elhangzott aggályokat, hogy jelentős járatritkításokra kell felkészülni, ami főként a buszvonalakat érinti.

Az InfoRádió úgy tudja: a BKV felügyelő bizottsága belső vizsgálatot kezdeményezett, hogy kiderüljön: a cég éves bérleteiért cserébe kapott fővárosi fürdőbérleteket valóban csak a BKV vezetői kapták meg, vagy a dolgozók is részesültek belőle.

Forrás: Inforádió

Széles Gábor újságja keményen ostorozta a BKV-t a botrányos busztender miatt, miközben a lap tulajdonosának egyik cége, az Ikarusból megmaradt IK Járműtechnika is keresett volna 80-100 milliót a genfi buszok beszerzésén. Ráadásul a cég az összeg többszörösét keresheti, ha az üzlet meghiúsul, és a BKV régi Ikarusait még jó ideig nem váltják le sem használt, sem új csuklósok.

A BKV genfi használtbuszos üzletét a Heti Válasz (HV) cikke torpedózta meg, de a beszerzés körüli botrányhoz a Magyar Hírlap is igyekezett hozzátenni saját információkat. A Széles Gábor milliárdos vállalkozó tulajdonában lévő újság már a HV-s cikk megjelenése előtt írt az összesen 84 használt csuklós buszra tett ajánlatról, és kétségbe vonta, hogy a svájci Volvók eleget tesznek-e a fővárosi közlekedési vállalat tenderkiírásának. Később pedig a lapból vehette át a teljes hazai sajtó a nevekről szóló találgatásokat, hogy kik fognak belebukni a korrupciós vádakba. A Széles-lap azt azonban egyetlen alkalommal sem tudatta az olvasókkal, hogy a tulajdonosnak is vannak érdekeltségei a beszerzésben. Ha megvalósul, akkor azért, ha nem, akkor akár azért.

Buszban utaznak együtt

Széles cége régi albérlőtárs az Antal Attila, BKV-vezér fia foglalkoztatása miatt a közbeszerzési pályázattól elállni kényszerült Alfa Busszal. Az Ikarus-birodalomból megmaradt IK Járműtechnika Kft. (IKJ) a buszgyár székesfehérvári telephelyén lényegében szimbiózisban él a Volvókat szerelő és forgalmazó céggel, és nemcsak a területen osztoznak, hanem folyamatos üzleti kapcsolatban is állnak egymással.

A cikk folytatása megtalálható az Indexen.

Erre tovább >>>

Üdv!

Tegnap (2008.02.08 15 óra 58perc) Csepelen történt Kossuth Lajos utcába (Karácsony Sándor utca  és a Szent Imre tér között). Amikor is a Karácsony Sándor utcánál/megállónál több percig egyhelybe állt egy csuklós autóbusz.  Valami műszaki problémája volt elszeretett volna indulni de nem birt. Idő közbe pedig megérkezett egy szoló busz ugyan abba a megállóba ez a megálló "MM" (kettős megálló). Szóval egyszerüen elvégezte az utascserét a szoló busz a csuklós mögött.

Egyszer csak azt vettem észre, hogy a szoló busz kiszeretné kerülni az elötte lévő buszt. Csak szükős volt a hely neki és a kocsik se akarták kiengedni ezért fél uton megállt a megállóból kiindulva (Elsö ajtó az a felező vonalnál volt már az út közepén) Erre a csuklós vezető bemondta, hogy műszaki hiba miatt....(gondolom mindenkinek ismerös a szöveg) Erre mindenki leszállt a csuklós autóbuszról és megrohamozták  az útest közepén  álló szoló busz. Ami szerintem már nem tartózik a megállóhoz. Erre a kedves (szabálytalanul) felszállni szerető utasoknak nem nyitották ki az ajtókat igy hát az egyik fiatal gyerek betörte azt (első ajtót). -Aztán elkezdett kiabálni a vezetővel: -Ezt akartad miért nem birod kinyitni az ajtót Te b'zi, k'csög kur'a any'd!!!  A többi utas csendbe elnézte az eseményeket egyszerüen beszartak egy hang se volt (nem úgy mint amikor a vezetőt kell fikázni mert akkor nagyon sok hozzáértő/okos utas van). Nem tudom, hogy miért kellett ezt csinálni a gyereknek. Mert szerintem nem a vezetővel szart ki mert ÖK órabérbe vannak és igy még talán örült a vezetö, hogy addig se kell dolgozni:)) Hanem a buszon lévő 80-100 utassal, mert nekik kellett várni egy másik buszt igy hát nem 8 perc hanem 16 perc mulva jön. A gyereknek már nem volt olyan fontos a buszozás mint elsöre, elkezdett sportolni a futást választotta, igaz rá is fért!!!  Nem láttom az értelmét ennek a megoldásnak.