BKV-figyelő

Az Index információi szerint kedd reggeltől 80 km/óráról 60 km/órára korlátozzák a legnagyobb megengedett sebességet a 3-as metró teljes vonalán. Az ok: csökkenteni kell a beszivárgó talajvíz miatt korrodálódott vasbeton pályalemezek terhelését. A pályahibák miatt egyre többször reped az alváz (forgóváz), gyakran az újak is erre a sorsra jutnak.

A vonalon dolgozóktól származó információk szerint a rossz állapotú pálya miatt néha akkora ütéseket kap a forgóváz alul, hogy az utóbbi időben sűrűn elrepednek, még a teljesen újak is.

A metró üzemi tanács belső kiadványában az egyik szolgálatvezető konkrétan arról beszélt, hogy az M3-as vonalon is hasonló mértékű pályafelújításra lenne szükség, mint ahogy az M2-es vonalon történt, mert sok a forgóváz-repedés. A forgóvázakat ugyanis a pályahibák nagymértékben károsítják, ezért a frissen beszerelt forgóvázak is erre a sorsra jutnak.

A Határ útról felfelé Köki végállomásra menet, a gyorsforgalmi hídja után például (sebesség 72-75) függőlegesen több mint tíz centit ugrál a kocsiszekrény. Ezt a kocsiban álló utasok is érzékelhetik.

A Nagyvárad tér és a Népliget között a bal vágányon már 3 éve legalább 40-es sebességkorlátozás van kitűzve a lehetséges 62 km/h helyett. Itt nem függőlegesen, hanem vízszintesen mozog az egész kocsiszekrény, de ha itt a vezető elfelejti a korlátozást és átmegy automata vezérléssel (62-vel), akkor komolyan megijedhet, mikor siklik már ki a vonat.

A szabályzat szerint 80 km/h a legnagyobb megengedett sebesség a metró vonalán, az automata azonban 74 km/h-ra engedi felgyorsulni a szerelvényt a hosszabb állomásközi szakaszokon. A 60 km/h-s sebességkorlátozás a feltételezések szerint meghosszabbítja a menetidőt, de a számítógépes szimuláció szerint egyelőre nem kell belenyúlni a menetrendbe.

(Index)

A ma autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakon ki kell építeni a villamos- vagy gyorsvillamos-vonalakat, és felújítani a végletesen leromlott szakaszokat, áll a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) terveiben. A mostani buszflottát lecserélnék, de az elektromos buszok csak a következő körben jöhetnek, -olvasható az Indexen.

Az elektromos hajtású módok fejlesztése a budapesti közösségi közlekedés egyik kiemelt prioritása, nyilatkozták a BKK sajtóosztályán kérdésünkre, hogy milyen környezetbarát beruházásokat terveznek a jövőben. Eszerint a ma autóbusszal kiszolgált legfontosabb útvonalakon (ismét) ki kell építeni a villamos- vagy gyorsvillamos-vonalakat, illetve felújítani a végletesen leromlott szakaszokat. Ezzel csökken a helyi lég- és zajszennyezés, nő az utasok komfortja, és javul a városkép.

Az 1-es és 3-as villamosvonal átfogó felújítása a jövő évben kezdődik: ennek keretében mintegy 40 milliárd Ft-ból megújul a pálya (részben füvesítve), az áramellátás; új, akadálymentesített peronok épülnek; az 1-es vonal pedig végre a másik végén is eléri Budát a Rákóczi hídon át. Ezt követően számos villamoshálózati fejlesztés tervezését kezdik meg a belvárosi villamosvonalak visszaállításától a külső Bécsi úti villamosvonalig – utóbbival a 19-es vonal végállomását tolnák kijjebb. Az elképzelések szerint a 47-49-es nem a Deák térig jönne be, hanem onnan tovább menne a Nyugati Pályudvarig. A Keleti és a Bosnyák tér között – a 4-es metró hosszabbítása helyett – visszaépítenék a villamossíneket.

A kevésbé terhelt szakaszokon első körben az elaggott – 18 évet meghaladó átlagéletkorú! –, súlyosan légszennyező autóbusz-flotta szinte teljes cseréjére van szükség. Ezt a BKK rövid távon magántőke bevonásával tartja megvalósíthatónak. Második körben az elektromos üzemű járművek számának növelése következhet: a viharosan fejlődő technológiák árától és megbízhatóságától függ, hogy a belvárosi és a hegyvidéki vonalak kiszolgálására a vezetékes trolibuszok, az önjáró energiatárolós vagy a különféle hibrid járművek lesznek-e a legelőnyösebbek. Az autóbuszvonalakon már ma is vizsgálják a gázüzem (LPG vagy CNG-meghajtás) lehetőségeit.

A 4-es metró 2. üteme helyett inkább az 5-ös következik

A metróhálózat bővítése rendkívül költséges beavatkozás, egyben a város fejlődésének térbeli irányait évtizedekre meghatározó döntés. Az M4 metróvonal első ütemének átadása után nem várható, hogy az eredeti tervek szerint folytatódna az építkezés; a koncepció mind műszaki, mind pénzügyi oldalról alapvető felülvizsgálatra szorul.

Ehelyett a BKK a metró- és HÉV-vonalak integrációját tartja sürgős feladatnak. Az M2 metróvonal és a gödöllői HÉV (H8, H9) átjárhatóságának megteremtése, illetve a majdani észak-déli gyorsvasút (M5 illetve H6-H7) első ütemének építése Csepel és az Astoria között jelenleg előkészítés alatt áll. Ezen fejlesztések tervezését, projektesítését a BKK a következő két évben végzi el uniós forrásokból.

A BKK kiemelten kezeli a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését: 2020-ig a cél a kerékpárral közlekedők ma 5 százalékos arányának megduplázása. 2013 tavaszán üzembe helyezik a BuBi közbringa-hálózatot, amely 78 belvárosi dokkolóállomáson 1000 ingyenesen kölcsönözhető kerékpárból áll majd. Nagyobb ívű és tovább tartó program lesz a városi-elővárosi kerékpáros főtengelyek kiépítése vagy korrekciója, például a járhatatlan budai felső rakpart, a Veres Péter út vagy a Rákos-patak mentén építhető turisztikai kerékpárút.

A BKK szerint a túlterhelt közutak nem alkalmasak a belső városrészekbe áramló forgalom levezetésére. Mivel a Hungária körúton belül sűrű és jól kiépített a közösségi közlekedési hálózat, e területek tehermentesítése érdekében megkezdték a behajtási díj rendszerének kidolgozását. London, Stockholm és Szingapúr példája bizonyítja, hogy nem ellehetetleníti, inkább lélegzethez juttatja a belvárost, fellendíti a gazdasági életet, ösztönzi a kerékpározást és javítja a közösségi közlekedés kihasználtságát is.

A Duna kihasználatlan közlekedési folyosó: ma inkább elválasztja, mintsem összeköti Budát és Pestet. Az északi és déli elővárosok felől ingázók kiszolgálásában éppolyan komoly lehetőségek rejlenek, mint a városon belüli „hídpótló” vízibuszok bevezetésében, ezért a BKK jelenleg azt vizsgálja, milyen műszaki és pénzügyi feltételeket igényel egy Százhalombatta és Vác között közlekedő személyszállítási hajórendszer.

Az egyéni közlekedésben a rugalmas megoldásoké a jövő. A saját gépkocsi fenntartásának jó alternatívája lehet a car-sharing, vagyis a bárki által hozzáférhető városi bérautók rendszere, melyek rendszerint elektromos, környezetbarát járművek. Az ilyen rendszerek gombamód szaporodnak szerte a világon.

(Index)

Jövőre sem emelkednek a közösségi közlekedés jegy- és bérletárai a fővárosban, az áfaemelés hatását sem hárítják át az utazókra, adta hírül a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A társaság javaslata szerint emelkednek viszont a pótdíjak, mivel a közterület-felügyelők jelenlétének köszönhetően javul a behajtási hatékonyság. A pótdíjat bankkártyával is kifizethetnék a bliccelők, de ezt az újdonságot nem januárban vezetik be.

A BKK előkészítésében rövidesen a közgyűlés elé kerülő tarifarendelet a kínálat bővítésére javaslatot tesz, így bevezetik a német városokból ismert kedvezményes "autópótló" napijegyet, amit az együtt utazó 2-5 fős csoportok használhatnak majd. Ha a közgyűlés elfogadja a tarifarendeletet, a 24 órás jegyért 3100 forintot kell majd fizetni.

A BKK javasolja, hogy a gyeden lévőkre is terjesszék ki a kismamabérletet, mert ez most csak a gyesen lévőkre vonatkozik.

Új reptéri jegyet vezetnének be, mert a nem 24 órás jeggyel vagy Budapest-bérlettel utazóknak ma vonattal kijutni a 2-es terminálra elég nehézkes. Az új jegy a Nyugatiból Liszt Ferenc 2-re tartó utasoknak kedvez, nekik nem kell majd MÁV- és BKV-jegyet külön venni, hanem egy, a MÁV és a BKV által is árult új jegyet vehetnek majd igénybe, olcsóbban.

Tarlós István főpolgármester hétfőn elmondta, a kormány az előzetes ígéretekkel ellentétben nem tudta átvállalni a BKV egyik idén lejáró, ötmilliárdos hitelének kifizetését, ezért ezt a fővárosnak kellett megtennie, de ez a BKV-t nagyon rossz helyzetbe hozta.

Kitért arra is, hogy a gazdasági helyzet miatt "türelemmel, és visszafogottan kezeli" a kormánynak a BKV hitelállományával, illetve finanszírozásával kapcsolatos szándékait, és együtt dolgoznak olyan finanszírozási változaton, amely a kormány részéről nem igényel újabb forrásokat, mégis életben tarthatja a BKV-t. Ennek keretében a BKV költségvetését is vizsgálják, de hangsúlyozta, hogy tarifaemelésben nem gondolkodnak.

A közgyűlés várhatóan november végén dönt a javaslatról.

(Index, MTI)

A fejlesztési miniszter támogató levelének hiányában, formai okok miatt az uniós fejlesztésekért felelős KIKSZ Zrt. elutasította a főváros április óta dédelgetett járműbeszerzési projektjét, pedig korábban úgy tűnt, a 120 milliárdos bevásárlás mindenkinek tetszik. A támogató levélre több mint egy hónapja hiába vár a főpolgármester, a remélt 100 százalékos uniós támogatásról lecsúszhat a főváros, -tudta meg az Index.

Vasárnap Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár (NFM) és Vitézy Dávid vezérigazgató (BKK) aláírták az 1-es és 3-as villamosprojekt támogatási szerződését. Az eseménynek különös bájt ad, hogy a beruházás addig nem indulhat el, azaz a vállalkozó szerződését addig nem írhatják alá, míg egy másik projekt, a 96 új villamos és 93 troli beszerzése el nem dől. Utóbbit ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke feltételül szabta az előbbi fejlesztés elindításához.

Azonnali hatállyal távozik a BKV vezérigazgatói posztjáról Kocsis István - írja a Magyar Nemzet. A hírt az Indexnek több forrás megerősítette, de hivatalosan hétfőn jelentik be. Úgy tudjuk, Kocsis hétfőn bemegy még a BKV-hoz megkezdeni az átadás-átvételt, de már pénteken búcsúzkodott munkahelyén.

Mint azt megtudtuk, a vezérigazgatónak azért kell távoznia, mert elfogyott körülötte a levegő. Kocsis Istvánt a Magyar Villamos Művek (MVM) korábbi vezérigazgatójaként hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Az NNI szerint az évente közel ezermilliárdos forgalmat bonyolító vállalat vezetőjeként 2007-2008-ban több céggel különböző megállapodásokat kötött, amelyek az állami vállalatnak milliárdos veszteséget okoztak, és amelyekhez az MVM igazgatósága nem járult hozzá.

A fővárosi cégvezető, aki a rendőrségen a Gyurcsány-kormány tagjaira tett terhelő vallomást, azonnali hatállyal, közös megegyezéssel távozik, és a főpolgármesterrel kötött egyezség alapján nem kap végkielégítést.