BKV-figyelő

Detti esete a reptéri busszal. (A stíluson itt-ott finomítottam.)

Csak azt szeretném leírni, miért húztam fel magam a mi BKV-nk új és érthetetlen módosításán. Az eddigi hajnali, vagy késő éjszakai repterezés sem volt probléma, ugyanis a reptéri busz Kőbánya-Kispestről indult, az éjszakai verziója pedig eggyel tovább ment, a kispesti piacig, ahonnan még a külföldiek is könnyedén megtalálták a 950-es, belvárosba vezető buszt.

Na mostan. A BKV úgy gondolta, hogy ez így túl jó, ezért gyorsan csinált valamit, hogy ne legyen az. Az új menetrendjüket úgy hirdetik, hogy hajnal 4:00 és 23:00 között a reptéri busz funkcionál, előtte, és utána viszont - és most jön a lényeg - Kőbánya-Kispesthez a busznak köze nincs, van viszont a dél-pesti garázshoz, ahol át lehet szállni.

Még nekem, magyarként is kihívás az a garázs, nemhogy a külföldieknek. Ja, és a reptéri busz menetrendjében az első induló busz 5:05-kor van, így esélytelen, hogy a vasárnap hajnalban felszálló 6:30-as járatomhoz kiérjek tömegközlekedéssel.

Nem mellesleg a fene se tudja lekövetni, hol, mire kell átszállni, de az biztos, hogy ekkora hülyeséget is csak jó magyar csinálhat. Kíváncsian várom, kinek az ötlete volt ez a módosítás, és miért. Én meg inkább megyek taxival.

A BKK a közelmúltban variálta át a trolibuszok menetrendjét, ennek eredményeképpen egyes járatok ritkábban közlekednek. Olvasónk, Melinda számára a 74A troli megritkítása okoz nehézséget. Erről levelet is írt a BKK-nak, amely válaszolt ugyan, de megoldást nem kínált. Mindkét levelet közöljük.

BKV-val közlekedek, amióta Budapesten élek (18 éve). Vannak bajok persze, de megszoktam, sőt, szeretem is. Viszont a közelmúltban egy általam rendszeresen, napi szinten használt vonalat egyre ritkítottak majd a legújabb fejlemények szerint a hétvégén meg is szüntetik az alacsony kihasználtságra (kb. 30%) való hivatkozással május elsejétől.

A 74A troliról van szó, ami való igaz, hogy egy kb. 10 perces szakaszon közlekedik a Mexikói út és a Csáktornya park között, és részben átfedéssel a 74-es trolival, azonban a kihasználtság a tapasztalataim szerint azóta ilyen alacsony, mióta olyan szintre ritkították a járatokat a hétvégén, hogy egy szent is megunná a várakozást és kényelmetlen vagy sem, muszáj átgyalogolnia a 74-es troli megállójához a Mexikói úton. (10 perces útért 20 percet várni kicsit luxus).

A 74-es troli vonala persze fordítva működik, mert mióta sűrítették a járatokat, az meg állandóan teli van. A probléma, hogy a 74-es troli a Károly körútig közlekedik, és gyakran késik a dugók miatt (Dohány-Wesselényi), a 74A viszont egyenesen a Mexikói útra visz, ahonnan probléma nélkül meg lehet közelíteni az egész belvárost.

Persze amióta ritkították, az eddigi 20-25 perc helyett például a Vörösmarty térhez bejutás és visszaérkezés minimum 40 perc. Arról nem is beszélve, hogy ezzel megszűnik a Mexikói útra az akadálymentesített közlekedés: a 74-es troli BVSC előtti megállóján leszállva csak egy hosszú lépcsős aluljárón lehetne megközelíteni a Mexikói utat. Babakocsival egy "álom", kerekesszékkel lehetetlen.

A BKK reagálása

Hivatkozva a Társaságunkhoz 2012. december 31-én érkezett elektronikus levelére, szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a 74A jelzésű trolibusz vonalán az alacsony kihasználtság miatt került némileg ritkább menetrend bevezetésre, ami azt jelenti, hogy munkanapokon 8-9 perc helyett reggel 9-10 percenként, délután 10 percenként járnak a trolibuszok, hétvégén (amikor az utasforgalom még kisebb) 15 perc helyett 20 perces a járatkövetés.

Korlátozott anyagi lehetőségeink miatt a fővárosban csak úgy lehetséges fejlesztéseket bevezetni, hogy a meglévő kapacitások úgy kerülnek elosztásra, hogy az alacsony utasforgalmú járatokról átcsoportosításra kerülnek a legzsúfoltabb vonalakra, vonalszakaszokra.

Sajnos a 74A trolibusz korábbi szolgáltatását a jelenlegi pénzügyi, gazdasági keretek között nem tudjuk fenntartani, de a kihasználatlan kapacitás átcsoportosításával a város egy másik pontján javítani tudjuk a közlekedést, csökkenteni tudjuk a kritikus kihasználtságokat.

(Fotó: Banovec Zoltán)

A Budapesten a közelmúltban forgalomba állított használt Volvo, Mercedes és Van Hool buszok ugyan nem oldják meg az állomány minőségével kapcsolatos problémákat, de kétségkívül magasabb színvonalú szolgáltatást tesznek lehetővé, mint a 20-30 éves járművek.Már amikor közlekednek.

Az éjszakai járatokon azonban jellemzően a régi, bőven csereérett autóbuszok járnak, ezek pedig nagyobb eséllyel romlanak el. Ez történt Bálinttal is, aki alatt egy 280-as Ikarus adta fel. Felvetése jogos, hiszen különösen éjszaka nem mindegy, mennyit kell várni egy (működőképes) buszra.

Pár napja éjszakai fürdőzés után indultunk haza. Február 16-án hajnalban kisétáltunk Káposztásmegyerre, és vártuk a 914-es indulását. Az viszont nem tudott elindulni, nem indult be a motor.

Az utasok természetesen egyből méltatlankodni kezdtek, hogy ezért fizetnek ki 5-10 ezer forintot, hogy éjszaka nem jutnak haza időben, lekésik a csatlakozást, stb., – teszem hozzá – jogosan.

Az eset egyébként a hajnalban 1:42-kor induló Ikarus 280-as busszal történt. Jogosan merült fel bennünk a kérdés, hogy ha a közlekedési társaság most szerzett be régi-új, jól, vagy legalábbis jobban működő buszokat, akkor nekünk éjszaka miért kell a régi Ikarusokkal utaznunk.

Éjszaka már nem jár annyi busz, simán be lehetne állítani pár újabb járművet. Szerencsére 10 percen belül jött a soron következő. Szegény vezetőnek nem volt ideje pihenni sem, azonnal indult tovább a hosszú útra, a 914-es keresztülmegy a városon.

A BKK javára legyen mondva, hogy mire beért a végállomásra a busszal, már tudta, hogy tovább kell indulnia.

Járatritkítás, a buszágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel és a fővárosi intézmények lepusztulása lehet a BKV megmentésének ára - nyilatkozta a Népszabadságnak Tarlós István főpolgármester. A február 29-i közgyűlésnek a BKV-járatok ritkítását fogja javasolni, mondta. Vitézy Dávid viszont a közszolgálati rádióban kijelentette, a járatok ritkítását nem tartja jó megoldásnak.

Összeomlik a BKV, ha március végéig nem sikerül rendezni az adósságszolgálat kérdését. Negyven milliárd forint hiányzik a büdzséből, ez a 2004-ben a főváros által felvett, és most lejáró hitelekből jön össze - mondta a Népszabadságnak adott interjújában Tarlós István főpolgármester, aki szerint a BKV megmentésének ára járatritkítás, a buszágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel és a fővárosi intézmények lepusztulása lehet.

A kérdésre, hogy a BKV is egyik pillanatról a másikra dől-e be, mint a Malév, Tarlós azt felelte, ez elképzelhető. "Ha eljön a fizetési határnap és a fővárosnak már nem lesz mit mozgósítania, akkor másnap a BKV fizetésképtelen lesz." Ugyanakkor szerinte már a február 29-ei közgyűlésnek meg kell szavaznia a BKV-járatok ritkítását, mert nincs más megoldás. A paraméterkönyv módosításáról szóló javaslatot Tarlós nyújtja majd be. A fővárosi intézményeknél pedig megszorításokra van szükség a spórolás érdekében, bár Tarlós szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt milyen mértékben sínyli majd meg az intézményrendszer. "Bizonyos, hogy mindez nyomot hagy az utakon, a parkokon, a színházakon, az iskolákon" - tette hozzá.

Tarlós meglepő kirohanásoknak nevezte Rogán Antal V. kerületi polgármester és Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyilatkozatait - Lázár legutóbb például úgy fogalmazott, hogy a főváros csak a markát tartja. Azt mondta a lapnak, nem csak őt támadják a Fideszen belül, sok személyi konfliktusról lehetett hallani mostanában a kormánypárton belülről, például a legutóbbi egri frakcióülésről. Részleteket azonban nem mondott erről.

Vitézy szerint nem megoldás a járatritkítás

A közszolgálati rádió 180 perc című műsorában viszont Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt mondta, nem tartja jó megoldásnak a járatritkítás. A nagyvárosi tömegközlekedés sehol a világon nem tartja fenn magát a jegybevételekből, támogatásra van szüksége. Ilyen támogatást 2004 és 2010 között, hat éven át nem kapott, emiatt működési hitelekből finanszírozták a BKV-t, vagyis a bérköltségeket és a gázolaj árát - magyarázta.

Vitézy szerint csak az jelenthet megoldást, ha a BKV fel tud venni a most lejáró adósságokat helyettesítendő egy újabb, "refinanszírozó" hitelt. "Hogy hatévnyi pénzt most egyszerre kifizessünk, az irreális" - jelentette ki. A járatritkításokra vonatkozó kérdésre azt felelte, ez és a jegyáremelés kérdése évtizetedeken át újra és újra előkerült, de szerinte egyik sem jelent megoldást. "A járatritkítással azt lehet megoldani, hogy kevesebben utazzanak, és csökken emiatt a jegyárbevétel is, egy ilyen intézkedés az én véleményem szerint nem vezet sehova. Ugyanez igaza jegyáremelésre is" - fogalmazott Vitézy.

(origo)

Megszünteti az éjjeli és hajnali szolgálati járatokat a BKV, hogy a cég spórolni tudjon, miután nem jut hozzá ahhoz a 32 milliárd forinthoz, amelyet a kormány zárolt tavaly. A főváros hajlandó lenne jelentős tarifaemelésre is, de előbb a milliárdokat szeretné megkapni a kormánytól. Legvégső esetben, ha elfogy a pénz, akkor a járatritkítást is megfontolja a BKV, -írja az [origo].

"Forgatókönyv készült a csökkentett üzemmódról: arról, hogy mely vonalakon indulna kevesebb busz vagy villamos, de ezt csak a legvégső esetben vetné be a BKV" - mondta az [origo]-nak a budapesti közlekedési vállalat ügyeire rálátó forrás. Példaként azt mondta, négy- vagy ötpercenként jönne a 7-es busz, hat Combinóval kevesebb járna csúcsidőben a Nagykörúton, és a városhatáron túl közlekedő buszokat is ritkítanák. Szerinte "ezt megéreznék a megállóban ácsorgó fővárosiak, így elég nagy lenne a nyomás a fővároson és a kormányon, hogy megadják a hiányzó pénzt".

A járatritkítások első ütemét viszonylag gyorsan, akár egy hét alatt is bevezethetné a BKV a forrás szerint, ha például az egyik hétről a másikra az iskolaszüneti menetrendre állítanák át. "Ezzel nem lehet milliárdokat spórolni, de az utasok is gyorsan észrevennék, hogy nagy a baj, és ez sürgetné a döntéshozókat" - mondta, de úgy tudja, a cég csak akkor tervezi a menetrend átalakítását, "ha az utolsó forintja is elfogy".

Tarlós István főpolgármester pénteken jelentette be, hogy a BKV "kritikus helyzete" miatt szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését. A fővárosi közlekedés ugyanis a BKV-t felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint január végén, február elején leállhat, ha a cég nem jut hozzá a kormány által tavaly ősszel a költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatáshoz. Tarlós korábban jelezte, hogy Budapest nem tudja máshonnan előteremteni a hiányzó pénzt.

"Magas társadalmi kárral járna"

A főpolgármester szombaton nyilvánosságra hozott előterjesztésében, amelyről szerdán tárgyalnak a fővárosi képviselők, azt írja: a főváros hajlandó 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtani a cégnek, és 9 milliárd forint tagi kölcsönt adni április 30-ig.

Tarlós a járatok ritkítását is részletesen elemzi az előterjesztésben: ha a menetrend átalakításával "érdemi hatást jelentő 22 milliárd forintot" szeretne spórolni a BKV (ez a cég éves költségvetésének nagyjából hatoda), és csúcsidőben nem változtatna a menetrenden, csúcsidőn kívül le kellene állítani gyakorlatilag az összes járatot. Ezt Tarlós "elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak" nevezi.

Egyéb - az előterjesztésben ismertetett - forgatókönyvek szerint úgy tudna 22 milliárdot spórolni a BKV, ha minden vonalon minden harmadik járatot megszüntetne csúcsidőben is, vagy ha a buszok kétharmadát kivonná a forgalomból. Tarlós szerint bármelyik forgatókönyv megvalósítása "aránytalanul magas nemzetgazdasági és társadalmi kárral járna", így nem javasolja, hogy a menetrendek átalakításával spóroljon a BKV.

200 milliót spórolnak a szolgálati járatokon

A BKV az elmúlt hetekben több megtakarításról is döntött: felmondta például eddigi utas- és balesetbiztosítást, és külső vállalkozók helyett saját alkalmazottakkal takaríttatja a járműveket és a végállomásokat január elsejétől.

A BKK azt is közölte az [origo]-val, hogy a menetrendeket tartalmazó paraméterkönyvben egy ponton biztosan lesz megtakarítást hozó változás. A BKK szerint a BKV tavasszal "lényegében megszünteti" a szolgálati járatok rendszerét (az nem világos a BKK válaszából, hogy ez az összes szolgálati járatnak vagy jelentős részüknek a megszüntetését jelenti-e). Olyan buszokról van szó, amelyek üzemzárás után hazafelé, hajnalban pedig a munkába viszik a BKV-sofőröket.

"A BKV járművezetői a bővített rendes éjszakai hálózat járatait vehetik majd igénybe" - írta megkeresésünkre a BKK, amely szerint egyes szolgálati járatok kiváltására több éjszakai busz közlekedik majd. A BKK szerint a BKV ellátási területén kívülre (például Érdre, Dunakeszire) közlekedő szolgálati járatok is megszűnnek, ezért az itt élő járművezetőket majd úgy foglalkoztatják, hogy "a helyközi közlekedés rendes járataival hazajussanak és beérjenek munkába". Az intézkedéstől évente nagyjából 200 millió forint megtakarítást remél a BKK és a BKV.

Nemes Gábor, a Cinkotai Autóbusz Szakszervezet elnöke az [origo]-nak azt mondta, még pénteken is egyeztetett a szakszervezetekkel a BKV a szolgálati járatokról, ezért a BKK bejelentése meglepte. "Ezek a buszok azért fontosak, mert az éjszakai közlekedés a főútvonalakon történik, nem fedi le a várost, a sofőröknek pedig valahogyan haza kell jutni a buszgarázsból vagy a remízből" - mondta Nemes. Nemes szerint a BKV vezetése a szakszervezeteknek azt mondta, még vizsgálják, honnan hogyan jutnak haza a buszvezetők, de döntés még nincs.

Kérdés, mivel elégszik meg a kormány

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a héten egyeztetett a BKV helyzetéről. Tavaly év végén arról volt szó, hogy Matolcsy György és Tarlós István tárgyal a BKV finanszírozásáról, de a miniszter az államtitkárát küldte egyeztetni, mire Tarlós Vitézyt jelölte ki tárgyalópartnernek, és közölte, nem vár eredményt az egyeztetéstől.

A BKK szerint ezek a tárgyalások jelenleg valóban "nincsenek olyan szakaszban, hogy a finanszírozás megoldását érdemben jelentő megállapodásról be lehessen számolni", és a menetrendek változtatásról sem tárgyal a főváros és a kormány. A kormány ugyanis ragaszkodik egy olyan koncepcióhoz, amely hosszú távon is megoldhatja a finanszírozást, csak ennek elfogadása után folyósítja a 32 milliárd forintot.

A főváros hosszabb távú hatékonyságnövelő intézkedésektől sem zárkózna el. Erre utal, hogy Tarlós előterjesztésében szerepel: "a legvégső esetben" akár hétszázalékos tarifaemelést is elfogadna a főváros, de csak az után, hogy a kormány felszabadította a 32 milliárd forintos normatív támogatást. Pénteken délelőtt kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy megtudjuk, a Tarlós által javasolt intézkedésekkel (támogatás, tagi kölcsön, esetleges tarifaemelés) megelégszik-e a kormány, de nem kaptunk választ.

(origo)