BKV-figyelő

Dánielnek 320 forintba, egy vonaljegy árába került, hogy nem tudott napjegyet venni a BKK egyik jegypénztárában. Olvasónk vélhetően nem ettől fog éhen halni, de felvetése jogos: miért nincs a közlekedési központ felkészülve arra az esetre, ha elfogy egy bizonyos jegy- vagy bérlettípus.

Sosem hittem, hogy egyszer írni fogok Nektek. Most mégis megteszem. 2012. november 15-én 17 órakor a Gyöngyösi utcai megállónál szerettem volna napijegyet vásárolni.

- Jó napot kívánok, egy 24 órás jegyet kérnék mostantól.

- Nincs.

Ezután buta vidékiként feltettem egy ártatlan kérdést:

- Ilyen kis jegypénztárakban nem árulnak napijegyet?

A flegmán (bunkón???) érkező válasz nem csak a hangsúly miatt lepett meg:

- Azért nincs, mert elfogyott!

Kínomban felnevettem, és lyukasztottam a nálam lévő vonaljegyet, majd eredeti terveimtől eltérően a Deák térig mentem, mert bíztam abban, hogy ott lesz napijegy. Szerencsém volt, tudtam vásárolni. Két napot vártam, de a kérdések azóta sem hagynak nyugodni:

- Hogy engedheti meg magának egy naponta több millió ügyfelet kiszolgáló cég, hogy ilyen előforduljon?

- Akkora szervezést igényel néhány tömb leszállítása?

- Vagy esetleg senki nem törődik vele, ha fogyóban van a készlet?

- Milyen gyakran fordul ez elő?

- Ha mondjuk ez történetesen 2 külföldi házaspárral történik meg, akkor ők milyen hír visznek rólunk, országunkról?

És végül:

- Ha én jegy nélkül utazom, és így megkárosítom a közlekedési vállalatot 320 forinttal, akkor nekem több ezer forintos büntetést kell fizetnem. Most, hogy a cég károsított meg engem 320 forinttal, milyen kártalanításra számíthatok?

Komplett levelezést osztott meg velünk György. Történetéből nemcsak az derül ki, hogy a közlekedési társaságnál előszeretettel nézik hülyének az utast, hanem az is, hogy valakik nagyon ráérnek a BKK-nál. Olvasónk BKV-pénztárról ír, nem írtam át, de hangsúlyozom: az értékesítést már a BKK végzi.

Egy tanulságos esetet szeretnék megosztani önökkel. Bérletszelvényt vásároltam, a Boráros téren lévő BKV-pénztárban de rossz dátumot pecsételtek rá. Még meg sem kaptam a szelvényt, már láttam az ablakon keresztül, hogy rossz a dátum, azonnal szóltam a pénztáros hölgynek (21-e helyett 24-ét pecsételt).

- Nem tudok mit csinálni - jött a felelet. - Vissza tudom váltani, (a még meg sem kapott) bérletszelvényt, kezelési költség ellenében. Nem akartam elfogadni ezt a lehetőséget, de nem tudtam mit csinálni, mert már nála volt a pénzem! Végül is 250 Ft lefizetése után megkaptam a szelvényt és beírtam a vásárlók könyvébe. Egy hónap után jött a válasz, természetesen elintézték avval, hogy én mondtam rosszul a dátumot!

Elfogott a düh és elektronikus levélben újra megkerestem a BKV-t. Íme az általam elküldött levél:

Tisztelt BKV!

Bérletszelvényt vásároltam ez év május 17-én a csepeli HÉV Boráros téri végállomásánál. 21-étől kértem a szelvényt. A hölgy elvette a pénzemet és a visszajárót számolta, amikor észrevettem, hogy a pénztáros hölgy 21-e helyett 24-ét bélyegzett. Rögtön szóltam, még meg sem kaptam a bérletszelvényt, de a hölgy azt mondta, hogy nem tud mit csinálni. Én meg nem tudtam mit kezdeni a rosszul bélyegzett szelvénnyel. Esetleg vissza tudja váltani a szelvényt kezelési költség ellenében.

Ezt nagyon méltánytalannak tartottam, hiszen még meg sem kaptam a bérletszelvényt, akkor miért kellene visszaváltanom, ráadásul én fizessem meg kezelési költség formájában a hölgy tévedését! Nem a kezelési költség összege, hanem az elve zavart igazán! Sakk-matt helyzet volt, megoldásként beírtam a vásárlók könyvébe és sajnos megfizettem a kezelési költséget. Tanulság: addig nem fogom átadni a bérletszelvény árát, míg nem látom, hogy milyen dátumot pecsételtek rá!

A Vásárlók Könyvébe történt beírásomra kapott válaszlevelük késztetett ennek az e-mailnek a megírására. Ebben a levélben azt írják, amit nem tudok értelmezni, mégpedig idézem: "Ön nem jelölte meg konkrétan az érvényesség kezdetét. Mivel azt mondta a pénztárosnak, hogy 24-én fogja először használni a szelvényt, ezért Ő az említett dátumot pecsételte az érvényesség kezdeteként a bérletszelvényre."

Akkor most megjelöltem, vagy nem az érvényesség kezdetét?! Köszönöm szépen, hogy rávezettek a saját ostobaságomra, hiszen az Ön válaszlevelük alapján én nem tudtam, hogy mikor jár le a régi bérletszelvényem és nem voltam tisztában, hogy mikortól akarom használni az új bérletszelvényt, magyarán nem tudtam, hogy mit is akarok venni 9800 forintért!

Az persze teljesen elképzelhetetlen, hogy a pénztáros hölgy tévedett, hiszen Ő naponta több száz, ha nem ezer bérletszelvényt ad el. Tételezzük fel, hogy mégis Ő hallotta félre a dátumot, akkor mi a megoldás a problémára?! Vagyis, ha esetleg téves dátumot bélyegez a pénztáros hölgy, akkor is a vevővel fizettetik meg - kezelési költség formájában - a tévedést?! Vagy esetleg van erre a gondra más megoldás?

Ha nincs erre a esetre bevett eljárás, akkor viszont az előírásukban van hiányosság! Azt feltételezni, hogy a pénztáros hölgy soha nem tévedhet, enyhén szólva is abszurd!!! Nem feltételezek szándékosságot és nem hibáztatom a pénztáros hölgyet, tévedhet Ő is, hiszen ember, én csak az ilyen esetek megoldására lennék kíváncsi! Vagy a vevő eleve kiszolgáltatott helyzetben van? Ugye nem így van?! Előre is köszönöm válaszlevelüket! Maradok tisztelettel...

Megint eltelt pár hét és jött a válasz:

Hivatkozva a Társaságunkhoz 2012. július 1-jén érkezett elektronikus levelére tájékoztatjuk, hogy illetékes szakterületünk ismételt vizsgálatot folytatott le az ügyben. A vizsgálat alapján szíves tájékoztatásul közöljük, hogy pénztárosaink a bérletszelvények kiadásakor az érvényességi időpontot az utas által meghatározott időpontra állítják ki, ha nem hallják, akkor rá szoktak kérdezni, és pontosítanak. Mivel Ön azt mondta, hogy 24-én fogja először használni a bérletet, pénztárosunk állítása szerint, erre rá is kérdezett.

Sajnos így utólag már nincs lehetőség a történtek pontos rekonstruálására. Bejelentésére való tekintettel a munkáltatói jogkörgyakorló vezető a pénztáros figyelmét felhívta a szolgáltatói magatartásra és pontos munkavégzésre. A kellemetlenségért szíves elnézését kérjük.

A válaszban szó sincs arról, hogy mi a teendő, ha a pénztáros téved! Mi az eljárás szerintük ebben az esetben. Szerintük csakis a vevő tévedhet!? Széllel szemben nem lehet... nem is tudom mit reméltem! Mások okulására írtam meg ezt a levelet! Én is tanultam belőle, azóta roppantul odafigyelek, és nem adom ki a kezemből a bérletszelvény árát addig amíg nem bizonyosodtam meg a dátum helyességéről! (Vajon csak velem történ ilyen vagy mással is?)

A fenti képen látható kör nem azt hivatott jelölni, hogy a jegypénztárhoz ott kell várakozni. Az egyszerű galambürülék, ami a pénztár épületének a tetejéről kerül a járdára, vagy rosszabb esetben az utasok ruházatára. A jelenség azért érdekes, mert mint arról hónapokkal ezelőtt beszámoltunk, a BKV majdnem 4 millió forintot költ madárriasztásra. Az akkor kifogásolt szerződést a cég sajtóosztálya úgy kommentálta, hogy madárriasztásra azért van szükség, mert a műszaki berendezéseket meg kell védeni a galamboktól, az utasokat pedig a madárürüléktől, tüskék telepítésével. Úgy néz ki ebből a pénzből ennyire futja csak...

A lent látható képet olvasónk készítette, ugyanis ezzel szeretné megmutatni az illetékeseknek, hogy a szervezetlenségnek köszönhetően mekkora káosz szokott kialakulni a Keleti pályaudvar jegypénztára előtt:

Tisztelt BKV-figyelő!
 
A fenti pályaudvaron nap mint nap tapasztalható jegyvásárlási káoszról szeretnék írni néhány sort. Kérem továbbítsák az illetékes BKV vagy BKK döntéshozó felé.
 
Nem tudom, hogy tisztában vannak-e vele a BKV-nál, de Budapest-Keleti pályaudvar un. nemzetközi és fejpályaudvar egyben, ebből következik, hogy erre a helyszínre rendszeresen belföldi és nemzetközi vonatok érkeznek ahol az utasok jelentős része nem átutazó, hanem leszáll a vonatról és valamilyen közlekedési módot keres.
 
Talán már biztosan kitalálták, hogy itt jön képbe a metróállomás. Az utasok egy része külföldi, ráadásul hullámokban egyszerre szállnak le a vonatról, emellett galád módon sokuk nem rendelkezik sem BKV jeggyel sem bérlettel. Ugyanerre a pályaudvarra vidékről sok távolsági belföldi vonat és elővárosi ingázó járat is érkezik, itt sincs minden utasnak BKV jegye vagy bérlete.
 
Most nézzük meg hogyan reagálja le a fent leírt helyzetet a BKV a valóságban? Telepítsünk 1db. jegyárusító automatát és legyen két jegyárusító ablak a metróállomás bejáratánál.
 
Önök szerint az előbb leírt forgalom kiszolgálására alkalmas lesz ez a kapacitás? Nem. Emiatt ahogy a csatolt képen is látható, folyamatosan tömegjelenetek vannak, az egyetlen jegyárusító automata rendszerint nem működik, és az ablakokból is csak 1db. szokott nyitva lenni.
 
Előre válaszolok a szokásos kifogást kereső, nem a mi hibánk BKV szövegelésre is:

-Senkit nem érdekel, hogy hol lehet még a környéken BKV bérletet venni: a külföldi turista vagy a vidéki utas logikusan gondolkozik nem úgy mint Önök, lemegy a metróba és ott akar helyben jegyet vagy bérletet venni a bejáratnál.

-Senkit nem érdekel, hogy milyen rossz állapotban van a jegyautomata park és milyen kevés áll rendelkezésre. Ha egész Budapesten nem tudnak egy nemzetközi pályaudvarra a metróbejárathoz 4-6 darabot átcsoportosítani, akkor ne foglalkozzanak ezzel a témával.

-Az itt leírt állapot évek óta fennáll, ha eddig nem tűnt fel, akkor lehet, hogy ki kéne szállni a szolgálati Audi/Skoda SuperB-ből és helyette használni a tömegközlekedést.

-Az adott automata nem csak most romlott el, hanem általában nem üzemel. Természetesen lehet hárítani a karbantartó cég felé, de a rossz rendelkezésre állás mindenképpen az Önök hibája, hiszen a megrendelőnek kell biztosítania, meghatároznia a karbantartás minőségét és feltételeit.

Semmi. Vagy nem utazik, vagy bliccel. Keresgélhet működőképes jegyautomatát, ahol csak apróval vehet jegyet, vagy kereshet jegypénztárt is, bár mindkettőből egyre kevesebb van Budapesten. Nem csak a turistáknak jelent problémát beszerezni az utazáshoz szükséges jegyet. Aki a külvárosban lakik, és ritkán használja a BKV-t az sem mindig tud jegyet venni, és a belvárosig bliccelnie kell.

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Elég sok szó esik mostanában arról, hogy a BKV-nak komoly veszteséget okoznak a bliccelő utasok. Jelen levelemmel arra szeretnék rávilágítani, hogy -számomra érthetetlen módon- sokszor maga a BKV tesz meg mindent azért, hogy még az se váltson jegyet a járataikra, akinek eredetileg szándékában állt.

Egy hétköznap este fél kilenckor barátomra várva mintegy 20 percet töltöttem a Blaha Lujza téri metróállomás felső részén. Ezalatt mintegy hat ember érkezett azzal -az Önök számára minden bizonnyal perverz és meglepő- igénnyel a mertóállomásra, hogy utazzon és ehhez jegyet váltson.