Hosszas vita után fél döntést hozott hétfői rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés a busztender ügyében. Ha úgy tetszik, a főváros kivonult az ügyből, a döntést a testület a BKK és a BKV igazgatóságára bízta.

Az ügynek megannyi szereplője van, és mindannyian különböző állásponton vannak. Jellemző, hogy Tarlós István főpolgármester - aki a közgyűlés ülése előtt hosszasan tárgyalt a Fidesz-frakcióval az ügyben - nem szavazott az előterjesztésről.

Az alábbiakban bemutatjuk az egyes álláspontokat.

Tarlós István

A főpolgármester nem látja biztosítottnak a tender pénzügyi fedezetét. A hétfői közgyűlésre eredetileg egy olyan előterjesztéssel készültek, amely kimondja: ha a 150 busz kiszervezéséhez többletforrásra van szükség, akkor azt a főváros nem tudja biztosítani. Ez a szövegrész végül kikerült a javaslatból.

Fidesz-frakció

A képviselőcsoport támogatja az úk buszüzemeltetési modellt. A Fidesz-KDNP álláspontja szerint a Fővárosi Közgyűlés a korábbi döntéseiben minden olyan keretfeltételt biztosított, amely alapján az igazgatóságok meghozhatják és meghozták döntéseiket.

BKV

Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke levelében arról tájékoztatta a főpolgármestert, hogy a 150 autóbusz külső üzemeltetése 3-3,5 milliárd forintos költségnövekedést okoz a BKV számára Várszegi ezt a társaság fix költségeinek magas arányával és változatlanságával indokolta. Várszegi szerint a kiszervezéssel járó létszámleépítés 500-600 millió forintjába kerül a BKV-nak.

BKK

A Budapesti Közlekedési Központ nem fogadja el a BKV költségszámítását; támogatja a buszkiszervezést. Vitézy Dávid vezérigazgató a kalkuláció alapvető hibájának nevezte, hogy noha a BKV-tól megrendelt autóbusz-üzemeltetési szolgáltatások 10 százalékot meghaladó mértékben csökkennek, a közvetett költségeket változatlannak tekintik, sőt egyes változókat is fix költségként próbálnak elismertetni.

Szakszervezet

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint felmerült a veszélye annak, hogy BKV működésén spórolják meg a kiszervezés többletköltségeit. Az EKSZ vezetője szerint a munkavállalók és az utasok szempontjából is méltánytalan a helyzet, mert az igazgatóságok és a közgyűlés egymás között "tologatják" az ügyet, nincs felelős döntés.

MSZP

Az ellenzéki párt szerint a fővárosi busztenderrel kapcsolatban több a kérdés, mint a válasz, ezért elutasítják a szerintük pénzügyileg megalapozatlan döntést. Úgy vélik: az elképzelést "a közölt felszínes információk alapján érdemben még értékelni sem lehet".

LMP

A párt fővárosi frakciója szerint a mostani formában nem megoldás a BKV busztendere, új pályázat kiírására van szükség. Szerintük sikertelen az érvényesnek nyilvánított busztender, nem volt verseny a pályázaton, az egyetlen induló pedig drága volt. Az LMP szerint először meg kell teremteni a finanszírozást, utána lehet újra nekivágni.