BKV-figyelő

Az eddigi papíralapú jegyeket és bérleteket új, kártyaalapú elektronikus rendszer válthatja fel 2014-től, derül ki a BKK által kidolgozott projektkoncepcióból, melyet 2012. január 25-i ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes előterjesztésében. A fejlesztés számos kézzelfogható változást hoz az utasoknak: megjelenhet az  időalapú jegy, a napi limit és az érintésmentes bankkártyás fizetés lehetősége is, a bérletes utasok pedig otthonról, számítógépük mellől hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A Budapesti Közlekedési Központ 2014-től több lépcsőben az utasok számára átláthatóbb és igazságosabb jegyrendszert kíván bevezetni, amely egyaránt kedvezőbb a közösségi közlekedés napi szintű, és a szolgáltatásokat csak alkalmanként használó utasainak is. Az  elektronikus jegyrendszer fokozatos bevezetése amellett, hogy visszaszorítja a bliccelést és a bérlethamisítást – az utazás idejéhez és nem az átszállások számához igazított díjszabás miatt valódi alternatívát jelent az autóhasználattal szemben.

Tekintettel arra a tényre, hogy a jegyek és bérletek hamisításából származó kár és a bliccelők által okozott bevételkiesés a közösségi közlekedést évről évre milliárdos nagyságrendű összeggel károsítja meg, a BKK olyan rendszert dolgozott ki, amely kártyaalapú, így gyakorlatilag hamisíthatatlan, a kártya közlekedésben való használatát pedig egy központi rendszer ellenőrzi, ami pedig a bliccelés lehetőségét csökkenti le. A metróknál teljesen, a HÉV-eknél részben automatizált be,- és kiléptető kapuk váltják majd fel a fejlesztés második ütemében (2015-ben) az ellenőröket, ami nagy biztonsággal garantálja, hogy a közösségi közlekedés ezen eszközeit csak az arra jogosultak használhassák. A különböző kedvezmények – diák, nyugdíjas – igénybevételét és annak ellenőrzését – annak megléte esetén – a Nemzeti Egységes Kártyarendszer biztosítja majd.

Az elektronikus jegyrendszert azoknak lesz a legegyszerűbb megszokni, akik eddig is havi bérlettel utaztak – ők akár otthonról, akárcsak az internetes bankok esetében, egy egyszerű, átlátható weboldalon keresztül hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

A bérlet a gyakorlatban majd hasonlóan működik, mint egy bankkártya, csak nem pénzt, hanem közlekedési lehetőséget tárol a kártyához tartozó számlán. Természetesen a jövőben is lesz lehetőség a helyszínen megváltani a jegyeket, bérleteket, ezeket azonban a ma ismertnél jóval fejlettebb automatákon keresztül intézhetjük majd, a nap 24 órájában.

A BKK részletes megvalósíthatósági koncepcióját ide kattintva töltheted le! (PDF; 4,0 MB)

(BKK)

Nem könnyű Budapesten turistának lenni. Ha valaki egy másik városból, országból, földrészről, vagy bolygóról idetéved, akkor szinte semmilyen tájékoztatást nem kap arról, hogy mit merre talál, és az tömegközlekedéssel hogyan közelíthető meg. Csak hosszas kutatómunka árán tudják meg, hogy olyan turisztikai látványosságok, mint a Vár, a Parlament vagy a Citadella stb. hogyan közelíthető meg a BKV járataival. Sajnos a járművek utastájékoztató rendszere sem tud más nyelven, csak magyarul (kivéve a reptér buszt), így ha a turista meg is találta a keresett járatot, azon utazva nem tudja, hogy hol kell leszállni róla, mert ilyen tájékoztatást nem kap.

A BKV-nál végre felismerték a hibát. Az Utaskapcsolati osztály egy koncepciót készített az idegen nyelvű tájékoztatásról, melyet az osztályvezető továbbított nekem véleményezésre. De nem csak az én véleményemre kíváncsi, hanem a tiétekre is, ezért én a koncepció alapján néhány bekezdésben összeszedtem, hogy szerintem milyen lenne a megfelelő, turistákat tájékoztató rendszer. Nektek annyi a dolgotok, hogy az én verziómat véleményezitek, kiegészítitek. A BKV utaskapcsolati osztályán figyelik a hozzászólásokat, írjátok őket bátran! :)