BKV-figyelő

Meg nem erősített információk szerint a BKV heteken belül delegációt küld Oroszországba, akik új metrók beszerzéséről tárgyalnak majd. Erre azért van szükség, mert az Alstom metrók egyre sűrűbben hibásodnak meg. Az új vonat most is átalakítás alatt áll, és december 6-ig biztosan nem tudja futni a próbaköröket. Úgy tudjuk, hogy ha az új metrók idén nem tudnak forgalomba állni, akkor a BKV szerződést bont a gyártó Alstommal és visszaküldik az új vonatokat, majd az oroszoktól új kocsikat rendelnek.

Februárban lesz egy éve, hogy megérkeztek Budapestre az új metrók. Akkor a BKV és az Alstom szakemberei azt ígérték, hogy már júniusban utazhatunk az új szerelvényeken. Ez a dátum augusztusra majd decemberre módosult, most úgy néz ki, 2010 márciusa előtt még nem szállíthatnak utasokat a vonatok.

Olvasónk egy ájulás szélén lévő utasra lett figyelmes az Árpád hídnál a metrómegállóban. Az utas segítségére sietett, aki csak egy pohár vizet kért, ám ezt nem volt egyszerű beszerezni. Az állomáson álló ellenőröktől és biztonsági őröktől próbált segítséget kérni. Az előbbi kijelentette, hogy ő nem mozdul a helyéről, neki ott kell dolgoznia, utóbbi észre sem vette, hogy meg lett szólítva, később mégis segített:

Lépegetek ki a minap a metró szigorúan ellenőrzött katakombájának kijárata felé az Árpád hídnál, amikor valami nagyon fehéret látok. Egy asszony arca az; idősödő nő, aki mindjárt elájul. Az emberek kötelességtudóan kikerülik, a tőle karnyújtásnyira álló BKV-ellenőrök érdekes mintázatot találtak az állomás homlokzatán, azt bámulják; a szerencsétlen már a falat támasztja.

Odaugrom, karomat a karja alá tartva fölteszem a szokásos nagyon hülye kérdést, hogy rosszul van-e. Jaj, nyögi, bizony nincs ám jól, nagyon kéne egy pohár víz. Különös balett-táncba kezdek, fél kézzel a hölgyet tartva, fél lábbal a legközelebbi, ruházata alapján egy biztonsági őr, egy BKV-s és egy kidobóember keverékét megtestesítő ifjúhoz próbálok lépkedni, lehetőleg nem vonszolva partneremet, egyensúlyozva elmaradhatatlan, súlyos válltáskámat, szabad kezemmel integetve az ontológiai problémákon merengő fi képe előtt, hátha észrevesz. Na most gondoljanak bele, a közelmúltban lebénult az arcom, Bell-féle bénulás, hülyén beszélek egy kicsit, a szemem meg, az egyik, tágra volt még meredve. Fegyencszívecs, legyenh/-fíves. Pöszítem.

Gábor nevű olvasónk egy hosszú levelet (amolyan szájbarágót) írt az időalapú jegyrendszerről. Miközben a BKV igen rossz megítélésben van a szolgáltatásait igénybevevők körében, folyamatosan botrányok övezik, addig a lentebb leírt egyszerű lépéssel sem szándékoznak a becsületesség felé nyitni. Fenntart egy idejét múlt, igazságtalan és sokak számára aránytalanul költséges rendszert. -Írja Gábor. Levele egyébként érdekes és tanulságos, érdemes végigolvasni:

Hogyan károsíthatja meg a BKV nap, mint nap a fizető utasait? És mi lehet rövidtávon a megoldás.

A bérlet nem mindenkinek alternatíva, ezért sokak egyszeri utazási jogosultságot, jegyet vesznek. A sokfajta jegytípusból a vonaljegy esetében azonban a fizető utasokat komolyan képes megkárosítani a közlekedési vállalat! Hogyan?

Az árával? Drága a Budapesti vonaljegy, akár európai viszonylatban is nézzük?

Nem.

Ha nem drága, akkor mégis hogyan szenvedi el a kárt az utas?

Az utas, a vonaljegy vásárlását követően a BKV utazási feltételeiben megszabott módon köteles a járművön vagy a metró területére lépve érvényesítenie a jegyét és ezt az utazása során minden átszálláskor, meg kell tennie, attól függetlenül mennyi időt és távolságot szándékozik utazni.

Az utas így egy megállóra is 300 forintot fizet ki a cégnek, és akkor is ennyi a díj, ha egy vonal teljes hosszát, egy irányba végállomástól végállomásig végigutazza.

Belátható, hogy ez igazságtalan és ezt a fejlett országok is felismerték már, azaz az utas érdekvédelmi szervezetek, de még maguk a közlekedési vállalatok is, így többféle módszert alkalmaznak az arányos tarifák fizettetésének megteremtése érdekében. Elterjedt módszer az utazási idő vagy a megtett távolság alapján fizetendő díj alkalmazása, vagy ezek kombinációja.

Olvasónk az elmúlt héten Prágában járt, ahol sokat tömegközlekedett. Alant található írásában a prágai és a budapesti tömegközlekedést hasonlítja össze. A cseh fővárosban olcsóbb közlekedni, ám az idegen nyelvű tájékoztatás rosszabb, mint Budapesten. A metró tiszta, viszont a buszok száma kevés, ugyanis Prága a villamosok városa:

Kedves BKV-figyelő!

Manapság divatos a különböző médiumokban összehasonlítani a BKV-t és a prágai tömegközlekedési modellt. Mivel elmúlt héten volt szerencsém eltölteni a cseh fővárosban pár napot így megtapasztalhattam a különbségeket, amit megosztanék veletek is. Természetesen ez csak egy szubjektív összehasonlító írás, nem célom egyik felet sem dicsőíteni/sárba tiporni.

Kissé megfordítva a sorrendet kezdeném egy általános összefoglalóval: érzésem szerint kissé kulturáltabban és emberibb módon lehet közlekedni, korszerűbb jegyrendszerrel, viszont silányabb tájékoztatással. Főleg kötöttpályában gondolkodnak, így villamost érdemes választani, ennek meg van az az előnyös hatása, hogy a jóval kevesebb busz és az eltérő városszerkezett miatt érzésem szerint sokkal kellemesebb a levegő a városban.

Sürgősen cserére szorulnak a metró- és a HÉV-szerelvények Budapesten - ezt mondta a Napi Ásznak Vitézy Dávid, a BKV felügyelő bizottságának elnökségi tagja.

Szerinte nem véletlen, hogy ennyi üzemzavar történik ezeken a vonalakon: az egyik HÉV szombat este robbant le a Margit hídnál, a 2-es metró pedig vasárnap délelőtt füstölt a Deák térnél. Vitézy Dávid szerint ezek intő jelek.

A felügyelő bizottsági tag arról is beszélt, hogy a BKV nem megfelelően tartja karban a szerelvényeket, valószínűleg arra számítanak, hogy hamarosan úgyis leselejtezik majd azokat. A főváros viszont tavaly és idén sem vett új járműveket, valószínűleg a választás előtt vásárolnak majd buszokat.