BKV-figyelő

Miskolcon jól működik az első ajtós rendszer. Az MVK Zrt. járataira már időtlen idők óta csak az első ajtónál lehet felszállni. Az utasok többsége ezt felfogta, és nem is próbálkozik a többi ajtónál, mert tudják, hogy teljesen felesleges. A Budapesten is bevezetett rendszertől is ugyan ezt várjuk. Hogy ha lekerülnek az őrök (vagy csak 1 marad fent buszonként) akkor se lógjanak fel a hátsó ajtókon a bliccelők és a hajléktalanok.

Persze Miskolcon is van, hogy jegy és bérlet nélküli utasok megpróbálnak fellógni. Tegnap a 35-ös buszra szállt fel a hátsó ajtónál egy "kiscsalád", összesen 8-an voltak. Egyiknek sem volt érvényes jegye vagy bérlete, ezért a buszvezető felszólította őket, hogy szálljanak le. Nem tették, ezért a busz félreállt, a buszvezető pedig hátra sétált. Többit ti is megnézhetitek ezen a videón:

Nem indul a videó? Kattints ide!

Kedves Figyelő,

A minap Miskolcon járva kaptam el az alábbi pillanatot egy 35-ös buszon. Az alábbi képhez nem szükségeltetik túl sok kommentár, inkább egyfajta szimbolikus BKV szatíra egy képbe sűrítve. Van mit tanulnunk tőlük.


Üdvözlettel: Sabo

Borsod fővárosában már 2007-ben meglépték azt, amire most Budapest készül: a tömegközlekedési hálózat megkurtításával csökkenteni a cég veszteségét. Az eredmény: kevesebb utas, kevesebb bevétel, több autós és - ami nem volt jellemző korábban Miskolcra - forgalmi dugók. Hogy pontosan mennyit nyert ezzel a helyi tömegközlekedési cég (MVK), még a képviselők előtt is titok.

Megéri-e hosszútávon egy városnak, ha gazdasági szükségszerűségből, a veszteségek visszaszorításáért a közösségi közlekedési teljesítményét csökkenti? Ha csökken a járművek száma, a tömegközlekedés komfortja, és emiatt csökken az utasok és a jegybevétel száma, hosszú távon fenntartható marad-e a szolgáltatás?

A kérdés a budapesti járatritkítási elképzelések miatt vált ismét aktuálissá, a BKV ugyanis radikális teljesítménycsökkentésre - más szóhasználat szerint racionalizálásra - készül, hogy 6 milliárdot takarítson meg a működési költségeken.

Miskolc városa tavaly hozott hasonló döntést, amikor a közlekedési cég, az MVK Zrt. 15,8%-os teljesítménycsökkentést (férőhely-kilométer) hajtott végre, magyarul kevesebb járművet mozgatott meg, miközben 40%-os jegyáremelést hajtott végre. Vagyis a gyakorlatban a miskolciak egy általánosságban rosszabb szolgáltatást (több átszállás, ritkább járatok) kaptak meg drágábban.

Az ok természetesen a tömegközlekedési cégnek nyújtott állami támogatás visszafogása (megszorítása) volt. Míg Miskolc éves szinten 820 millió forinttal járult hozzá az MVK költségvetéséhez, az állam ugyanennyit tett hozzá. Aztán 2006-ban 240 millió forint állami támogatással kevesebbet kapott a város. (Egyesek szerint a lobbitevékenység volt erőtlen: Budapest a közlekedési támogatás 90%-át elviszi, a vidéki városok osztoznak a maradék 10%-on!)

2007-ben tehát két ütemben átszabták a menetrendeket, megszüntettek, összevontak, szétszedtek járatokat (Bővebben [1] a szakértő szemével a hálózat-átalakításról). Eltelt 8 hónap és az MVK Zrt. összesítette az átalakítás eredményeit. A racionalizálásról szóló beszámolót [2] a múlt héten fogadta el a miskolci közgyűlés.

Kevesebb busz, kevesebb utas