BKV-figyelő

Talán a tavaszi fáradtság vagy az ebéd utáni szieszta okozhatta azt, hogy Attilának jó félórája ment el azzal, hogy kerékpárbérletet vett a HÉV-re. Más ésszerű magyarázatot nem találok. Olvasónk azonban nem elégedett meg ennyivel; az alábbi levelet juttatta el a BKV-nak. (Nem teljesen jó helyre egyébként, mert a jegyértékesítést a BKK végzi, de nyilván eljut oda is, ha máskor nem, majd most.)

A mai napon (2013. április 9.) szerettem volna a Közvágóhídon lévő bérletpénztárban kerékpáros-bérletet vásárolni 12:45 és 13:15 között. Hárman voltak előttem, közel 5 perce álltunk és mivel a sor egyáltalán nem haladt, többet zúgolódni kezdtek, ugyanis a bent dolgozó kolléga nem boldogult a nekiszegezett feladattal.

Időközben egy HÉV-szerelvény kiment az állomásról, tehát már borítékolhatóan elkéstem, de mivel nem szerettem volna 350 forintos vonaljegyet vásárolni oda-vissza a kerékpár szállításáért, ezért ragaszkodtam a bérlethez. Miután a kettővel előttem álló hölgy végzett, arra lettünk figyelmesek, hogy a pénztár ablakát bezárják, ekkor a sor már közel 8 méteres volt.

Nem sokkal később kinyílt a pénztár melletti ajtó és egy idősebb korú úr lépett ki rajta, aki nemes egyszerűséggel rágyújtott és flegmán közölte, hogy ő lesz majd a pénztárban, ha az alkalmatlan kolléga kiszállt onnan. A zúgolódóknak külön szólt, hogy lehet panaszt írni, ha valami nem tetszik.

Eközben beállt a következő HÉV is, aminek indulásáig 10 perc volt hátra körülbelül. Az előbb említett úr, miután elszívta a cigarettáját, befáradt a kasszába és totális lassúsággal megkezdte a kígyózó sor kiszolgálását. Az előttem lévő két utas jegy- és bérletvásárlása ki is merítette a 10 perces keretet, bemondták, hogy ez a HÉV is indul.

Én következtem a sorban, de bonyolult feladatot adtam, ugyanis 3 perc keresgélés során lett meg az ominózus kerékpáros-bérlet, amit annak rendje és módja szerint kifizettem. Ekkor indultam a bent álló HÉV-szerelvényhez, ami megérkezésem pillanatában, 3 perc késéssel, de nélkülem indult el.

Szeretnék magyarázatot kapni az alkalmatlan kollégák munkájára, a folyamatos (vagyis inkább mindennapos) kábellopásokra, és arra is, hogy miért nem hajlandó a BKV az utasért lenni és nem fordítva. A levelet a BKV-figyelő blognak is továbbítottam, várom megtisztelő válaszukat!

Nagyon kevés idő maradt arra, hogy a BKV teljes összeomlását megakadályozzuk, – áll abban a levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt Tarlós István főpolgármester, és amelyet ma tettek közzé a Budapest Portálon. Kérdés, hogy ha a BKV valóban ennyire rossz anyagi helyzetben van, miért kapnak több százezres és milliós prémiumokat a BKV és a BKK vezetői.

A levélben Tarlós István emlékeztet arra, hogy a BKV, „a minden szempontból eladósodott, gyakorlatilag teljesen tönkrement óriási cég” soha nem tudott állami segítség nélkül létezni. A BKV olyan grandiózus probléma, amelyet nagyságrendje miatt az új városvezetés nem oldhat meg egyedül.

2010 októbere óta átalakítottuk a működési struktúrát, megszüntettük a kártékony és szabálytalan szerződéskötési gyakorlatot, az elszámoltatást mi kezdtük meg először, épp a BKV-nál, még 2009-ben – emlékeztet a főpolgármester. Hozzátette, hogy törvénymódosítási javaslatot készítettek, pályázataikat lelkiismeretesen és idejében elkészítették, „a sírból hozták vissza” az Alstom-szerződést, megmentve ezzel 180 milliárdnyi uniós támogatást.

„Csak annak van értelme, ha az alábbi összefoglaló pontjait tárgyilagosan végiggondoljuk, és racionálisan értelmezzük” – írja a főpolgármester, 12 pontban összefoglalva a főváros észrevételeit. Ezek között szerepel, hogy a metrókocsik zöme, a HÉV szerelvények és sok villamos is elmúlt 30-45 éves. A BKV-t tavaly októberben 78 milliárd forint közvetlen banki adósságállománnyal vették át, a bankok állami garancia híján nem adnak hitelt a BKV-nak, az állam pedig nem tudja sem konszolidálni, sem mérsékelni a cég adósságállományát. A BKV-nak december végén 6,2, jövő január végén 9, 2012 áprilisában pedig 30 milliárd forint hitele jár le, további pénzügyi mozgástér nincs.

Több milliárdra becsülhető az az összeg, amelyet 2005 és 2010 között fiktívnek mutatkozó szerződésekre és példátlan mértékű végkielégítésekre kifizettek, ezek a pénzek sajnos nem visszaszerezhetők. Halmozottan jelentkezik az a hiány, amely abból adódik, hogy a főváros hosszú éveken keresztül nem adott pénzt a közlekedési vállalat működési költséginek fedezésére. Az agglomeráció folyamatosan igénybe veszi a fővárosi közösségi közlekedést, de a kiegészítő normatívákhoz egyetlen fillérrel sem járul hozzá. A helyi adókat – még a parkolási díjakat is – a kerületek szedik be, a fővárosnak a szó szoros értelmében nincs adóbeszedési lehetősége. A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) nem tud hozzájárulni a budapesti közösségi közlekedés fenntartásához.

Tarlós István kiemelte, hogy kezdeményezéseik sora elakadt az Országgyűlésben vagy már korábban. Az állam a főváros számára sem engedélyez a közlekedésre fordítható új forrásteremtési lehetőséget. A BKV kollektív szerződésének felülvizsgálatával további 7 milliárd forintot takaríthatnak meg, de a főpolgármester szerint ez sem elegendő.

A fővárosi önkormányzat saját működése biztosítható, de a város már 2010-ig is kimerítette hitelképességét. A tételek nagyságrendje miatt elméletileg kizárt, hogy a BKV forráshiányát és adósságállományát a fővárosi önkormányzat egyedül kezelni tudja. „Kérjük, hogy a BKV helyzetének kiegyensúlyozásához a rendkívüli sürgősségű segítséget megkaphassuk. Ennek hiányában a BKV egészen rövid időn belül működés- és fizetésképtelenné válik – zárul a levél.

(Budapest Portál)