BKV-figyelő

Jó, ez csak részben igaz. Ádám bérletét rosszul pecsételték le, ez nem jó. Az viszont igen, hogy a BKK elismerte a tévedést és megoldotta a problémát. Olvasónk írásával ellentétben a bérletek értékesítését a BKK végzi, nem a BKV, ennek tudatában olvassátok az alábbi levelet!

Történt az eset, hogy havi bérletet vettem a BKV-től. Kitől mástól? (A BKK-tól tehát - a szerk.) Ebben egyébként is már egész nagy rutinom van, hiszen három éve élek Budapesten, és öt éve járok ide egyetemre/főiskolára.

Teljesen gyanútlan voltam, mivel előttem mindenki havi bérletet vett, mint azt a hónap elején elég sokan teszik, így feltételeztem, hogy nem fog a pénztárosnak problémát jelenteni a helyes dátum felpecsételése. Gondolom, most már mindenkinek nyilvánvaló: tévedtem.

Ezzel ma reggel kellett szembesülnöm, amikor közölték velem a Keletinél, a metróból feljőve, ellenőrzésen, hogy a 6 napja vásárolt havi bérletem már nem érvényes. Két közelben álló rendőr figyelmét keltettem fel, ahogy első körben simán sétáltam tovább a felszólítások ellenére. Visszapillantva láttam csak, hogy a legtöbb ellenőr engem néz.

Sóhajtva visszatrappoltam, megadva magam állandó bandzsaságuk tényének, aztán pillanatokkal később már tátogtam, mint a hal, amikor konstatáltam, hogy a dátum szerint a bérletem tényleg lejárt.

- De egy havit vettem. Hat napja! Nézze az árát! - magyaráztam a csajnak, aki sokkal többet nézte az arcomat, mint a bérletet.

- És hivatalos helyen vásárolta? - jött a válasz. Eh! Itt jön a fordulat: a nő csekkolta, hogy tényleg havit vettem, kikereste az adatait, hogy tényleg havit vettem, megállapította, hogy akkor tényleg ők cseszték el, megmondta, hogy mit tudok csinálni, hogyan kell megoldani a problémát, és a végén még elnézést is kért, amiért ilyen "tortúrának" lettem a részese.

Bakker! A BKV szerzett nálam egy pirospontot! Mondjuk rájuk fért már.

Olvasónk, Attila tegnap délután a 85-ös busszal szeretett volna utazni. Néhány perccel fél hat előtt ért a Kőbánya-Kispesti buszpályaudvarra, ahol fél órát várt az egyébként tíz percenként közlekedő buszra. Azon lepődött meg leginkább, hogy ez idő alatt több 85E busz is elment. Attila nem érti, hogy ha több busz is kiesik a vonalról, akkor néhány 85E jelű buszt miért nem "fokoznak le" sima 85-ösre. Véleménye szerint sokkal többen utazhatnának a sima buszokkal, és nem kellene fél órát feleslegesen várni.

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Pesti közlekedő emberként már edzett vagyok, hozzászoktam a BKV által okozott kellemetlenségek elviseléséhez, hozzászoktunk a kimaradó, késő járatokhoz, a kocsi hiányhoz, de azért van, amit nem hagy szó nélkül még az ilyen edzett polgár sem.

A mai napon (06.07-én), délután fél hat után 5-6 perccel szerettem volna a Kőbánya-kispesti  végállomáson felszállni a 85 számú buszra. A megállóban épp egy 85E-s állt, sebaj, megvárom a simát, nekem csak az a jó…(persze nem egyedül én voltam ilyen ott a megállóban).

Nos, összesen három 85E-s busz ment el, tehát kimaradt a menetrend szerint a 17.45-s és a 17.57-s járat is. A buszvezetők természetesen csak azt tehetik, ami a menetlevelükben szerepel, de érdekes módon, érdeklődésemre közölték, hogy azon a ménkű nagy végállomáson, nincs egy felelős szolgálattevő, aki azt mondaná a sofőrnek, hogy te most a 85-s vonalán mész, ez azért elgondolkodtató. Végül 18.02-kor meguntam a várakozást, és a felvilágosítás hiányát, és röhejes, de a két megállónyi utat átszállással !!  végül sikerült megtennem. Nos szeretnék világos választ kapni arra, hogy miként gondolják Önök a hasonló esetek megelőzését megoldani?

Én ugye kifizettem a viteldíj táblázat szerinti összeget, és ezért ELVÁROM, hogy a járművek a kifüggesztett menetrend szerint közlekedjenek. Miután Önöket sem érdekli,  hogy én hogyan teremtem elő a jegy árát, ezért engem sem érdekelnek az Önök belső problémái. Úgy oldják meg azokat, ahogy akarják vagy be kell ismerni, hogy képtelenek ellátni a feladatukat, ebben az esetben majd én megoldom a közlekedésem, veszek egy biciklit például. Esetleg lehetne 10 forint egy jegy, és akkor tudomásul veszem, hogy ilyen fos az egész.

Az a másik kis adalék, hogy miután kirúgták a bérlet elárusító viszonteladójukat, (Önöket fű-fa meglopja érdekes) azóta Kőbánya-Kispesten a metró kijáratánál egy jegyértékesítő fülke van. Én készséggel elhiszem, hogy a busz végállomáson egy bódét felállítani, és egy embert oda ültetni  az Önök logisztikai képességeit meghaladó feladat, de szerintem bármelyik idén érettségizett egy órán belül megoldja. Nagyon szeretném azt is megtudni, hogy a különböző központokban ülő okostojások vajon mikor ültek személyesen a saját cégük járművein, és elégedettek voltak-e az ott tapasztalható meleggel és bűzzel? Mert a légkondis autóból ez nehezen felmérhető.

Végül is kérdem, hogy  az öt perces út helyett várakozással eltöltött fél óra miatt milyen kártérítést tudnak felajánlani?

Üdvözlettel, L. Attila

Tegnap elsőként számoltunk be arról, hogy rászakadt a népligeti metróállomás díszmennyezetének egy darabja az állomáson álló egyik szerelvényre. Az MTI a bejegyzésünk kapcsán megkereste a BKK fődiszpécserét, aki azt állította, hogy nem volt a vágányon szerelvény, a törmelékek a sínek közé és a peronra estek. Nyilván, így akartak szépíteni a történeten. Idézem:

"A fődiszpécser az MTI-nek azt mondta, az Újpest felé tartó vágány felett két, egyenként 2 négyzetméteres burkoló elem szakadt le, személyi sérülés nem történt, az állomáson szerelvény nem volt."

Ezzel szemben olvasóink a következő képeket készítették tegnap ugyanott. Ha már a BKK fődiszpécserének nem sikerült, keressétek meg ti a képeken lelrejtett metrószerelvényeket!

Fotó: Moskony-Gál Györgyi

Csak azt nem tudom, hogy kinek higgyek. A BKK fődiszpécserének, vagy a saját szememnek?

Olvasónk, Leila a Széll Kálmán téren vette észre, hogy elveszett a táskája az iratokkal és a telefonjával együtt. Először azt hitte, hogy a 22-es buszon maradt, úgyhogy a téren dolgozó BKV-sok segítségét kérte. Mint írja, a dolgozók segítőkészek és udvariasak voltak, mindenki azon volt, hogy az eltűnt táska minél előbb meglegyen. Még tanácsokat is kapott, arra vonatkozóan, hogy mit tehet, ha nem lesznek meg az iratok.

A táska végül a lépcsőházukból került elő, de olvasónk úgy érzi, mindenképp köszönettel tartozik a Széll Kálmán téren dolgozó BKV-soknak:

Kedves BKV-figyelő!

Ma óriási rohanásban indultam el hazulról, mert a fogorvosom a megbeszéltnél előbbi időben tudott fogadni. A 22-es buszon közlekedtem a Széll Kálmán térig.

Berohanva az orvosi rendelőbe, ott vettem észre, hogy hiányzik a kis fekete oldaltáskám, benne az összes személyi iratom, telefonom, vagyis az identitásom, az eddigi életem...

Amint ott végeztem, kétségbeesetten bekopogtam a Széll Kálmán tér aljában lévő, végállomási sofőr pavilonba és elmondtam a 442-es számú jegyellenőr hölgynek a félelmemet, hogy talán a buszon maradt a táskám.

Ő felírta az összes adatomat, majd felhívta telefonon egy kollégáját (talán egy diszpécsert?), akivel megigértette, hogy végigkérdezi az összes, vonalon futó sofőrkollégát, eltűnt táskám ügyében, aztán utóbbi majd visszahív minket az eredménnyel. Ez a szimpatikus ellenőr-hölgy a várakozás közben arra is figyelmeztetett, hogy ha hazaérve sem találom meg az irataimat, még ma be kell jelentenem a Rendőrségen a hiányukat. Végül a megkért kolléga sikertelen körkérdése után ő még azt mondta, holnap délutántól próbálkozzak az Akácfa utcai Talált Tárgyak Osztályán.

Nos, végül is Deus ex Machina történt, mert hazaérve a szomszéd bácsi kezembe adta a táskámat! Amikor indulásomkor sietősen zártam az ajtót, közben megigazítva a vállkendőmet, a táska lecsú csúszott vállamról a lépcsőházi korlát mellé. Mivel a bácsi éppen kinézett a lakásából, látta a jelenetet, észrevette a táskát, azt magához vette és várt haza, hogy visszaadhassa.

Ma nagy szerencsém volt, ugyanis a táskám eltűnésének regisztrálása után infarktus-közeli hangulatba kerültem. Ezért írok Önöknek, hogy megdícsérjem dolgozójukat, aki megnyugtató módon kedvesen, szolgálatkész udvariassággal, szakszerűen kezelte az ügyemet. Tehát köszönöm a BKV-nak, hogy ilyen dolgozókat alkalmaz!

Abban biztos voltam, hogy a sofőrök leadnák, ha találnának valamit. Sajnos, az utastársak becsületességében már inkább kételkedem...

Üdvözlettel: R. Leila

Több mint egy napig állt a tilosban egy Range Rover a Bethlen Gábor utcai szükség-leszállóhelyen, de sem a BKV, sem a közterület-felügyelők nem tettek semmit, holott a BKV járművezetői több tucat alkalommal bejelentették. Bár a közteresek többször elmentek az autó mellett, egyszer sem kérték az elszállíttatását. Olvasónk szerint ez az eset is tökéletesen példázza, hogy a BKV diszpécserei és zavarelháratói, valamint a közterület felügyelők mennyire tesznek a járművezetők bejelentéseire.