BKV-figyelő

Kedves BKV! 

 

Mi a teendő akkor, ha a merto vezetője veszélyezteti az utasok testi épségét? 

 

Történt 2008. 10. 08.-án, reggel 08.35 körül. 

 

Minden nap a kettes metróval utazom a munkába, nagyjából azonos időben, 8.30 és 9 óra között. A ma reggeli metrósofőr egy ámokfutó volt. Ilyet még nem láttam. Megérkezik a megállóba. A szerelvény zsúfolásig tömve, a peronon szintén rengeteg a várakozó. Az ajtó kinyílik. A vezető azonnal közli, hogy zárja az ajtókat. Még ki se szállt, aki ki akart, nemhogy a beszállók elindulhattak volna a kocsi belseje felé. A sofőr üvölt és dudál, majd egyszer csak valóban bezárja az ajtókat. Aki bújt, aki nem! Volt, aki fönnmaradt, és volt, aki ottmaradt, mert képtelen volt fölszállni a metróra. Ja, és volt, aki a két ajtószárny közé rekedt, és csak komoly izommunkával tudta kiszabadítani magát. (Elképzelek egy babakocsis anyukát vagy apukát ilyen helyzetben: babakocsi betol, ajtó bezár, szülő kinnmarad. Klassz!) 

 

Panaszt tettem a forgalmi ügyeleten, lévén kismama, és ha pl. engem csuk oda, akkor annyi. Meg több utasnak vissza kellett metróznia egy megállót, mert nem tudott ott leszállni,ahol akart. S valószínűleg sokan el is késte a munkahelyükről, mert lemaradtak. 

 

A forgalmi ügyeleten azt mondta egy valóban kedves úr - hogy jót is mondjak - hogy köszöni, megvizsgálják, tudnak róla, mert az a szerelvény késésben volt, későn indult. 

 

Kérdem én: az utasok miért tehetnek arról, hogy a szerelvény késve indult? Ja, és mért indult késve a szerelvény? Valószínűleg nem kevés késéssel, mert az Őrs vezér tértől a Stadionok két megálló, de már ott is alkalmazta a vezető a késés behozásának e furcsa módját. Mért az utasok szívják meg a BKV hülyeségét?

 

egy utas

Ilyen volt három hete:

Ilyen lett:

Jó dolog a menetrend, csak Budapesten sok értelme nincs. Aki mégis megnézi, csak annyit tudhat meg belőle, hogy a kiírt időpontokhoz képest mennyit késik az adott járat, vagy éppen melyik marad ki. Másra tényleg nem jó.

Tisztelt BKV!

 

Magyarázatot kérek arra a jelenségre,hogy csodás paraméterkönyvük bevezetésének második fordulója óta hogyan fordulhat elő rendszeresen, hogy a menetrend kiírásával ellentétesen, minden második buszjárat kimarad! (természetesen az általam használt BKV járatokról teszek most említést, úgymint a 95A busz, a 126-os busz, a 20E busz, hogy az 1-es és 37-es villamost már ne is említsem)

 

Konkrétan most csak a két legkirívóbb esetre várok Önöktől magyarázatot:

 

1./ A 95A jelzésű buszra szept 6.óta kivétel nélkül minden reggel 20-25 percet kell várnom (6.50-re szoktam kiérni a Stadionok felé menő busz Salgótarjáni úti megállójába). A végre megérkező busz olyan tömött, hogy nem egyszer lemaradunk róla, aztán várhatjuk a következőt, elkésve a munkából.

 

Hazafelé - a Hungária krt-nál - 16.10 és 16.30 között szoktam várni, legtöbbször elmegy egy garázsmenet, majd 15-20 perc múlva jön az, amire fel lehet(ne) szállni, ha épp fel lehetne férni. (Komolyan elgondolkodtam már azon, mi a fenének veszek én havonta bérletet, ellenőr fel nem fér erre a buszra, ha mégis megpróbálná, az ideges utasok valószínűleg ledobnák a buszról)

 

Ellenkező irányba mennek a buszok, tehát valószínűleg valami fekete lyukba kerülnek a végállomáson, hogy nem tudják időben indítani visszafelé. Eddig az volt a hivatkozási alap, hogy dugó van a Pongrác úton, dugó van a Kerepesi úton - de mióta a kamionok nem hajthatnak rá a Kerepesi útra, azóta egyáltalán nincs dugó. Mi a magyarázat erre?

 

2./ Hétfőn, 13.13-kor érkeztem Káposztásmegyerre, a 126-os busz végállomására. A menetrend szerint a busz minden óra 20. és 40. percében indul!

 

13.17-kor be is állt a busz, majd 13.42 indult el, amikor az utasok már igencsak zúgolódtak, miközben a sofőr valamelyik BKV-s társával kedélyesen elröhégcselt, elbeszélgetett, majd ült fapofával a helyén. Hogy merészelik megtenni a fizető utasokkal, hogy minden ok nélkül csak úgy, kihagynak egy járatot? Nem először fordul elő ez sem.

 

Mi a magyarázat erre?

 

Jelen levelemet elküldöm a VEKE-nek és a Bkvfigyelő internetes portálnak is!

 

Üdvözlettel, Kristóffy Ágnes

Aki egyszer hibázott, annak a BKV sosem bocsát meg. Olvasónk még tavaly járt pórul a BKV egyik járatán, melynek büntetését még mindig fizeti, részletekben. Nemrég otthon hagyta a bérletét, és az utólagos bemutatás mellett döntött. Bement az Akácfa utcába, ahol elhajtották, mert „folyamatban lévő ügye” van, így 3000 forint helyett kénytelen lesz 12000 forintot fizetni a BKV-nak azért, mert a 8000 forintos bérletét otthon felejtette. A BKV szerint kérhetne méltányosságot az utas, de semmi esélye.

Kedves BKV figyelők!

Nem vagyok tisztában azzal, hogy mi a jogi háttere az esetemnek, talán valaki egy kommentben felvilágosíthatna itt, mert a BKV nem tette meg..

A lényeg: egy héttel ezelőtt a 19-es villamoson utaztam, amikoris ellenőrök tűntek fel, én meg konstatáltam, hogy otthon felejtettem a bérletemet. Ezt közöltem is az ellenőrrel, és nagy nyugalommal átnyújtottam a személyigazolványomat, mondván háromezer ugyan, de bemutatom, mert van.

 

Az ellenőr figyelmeztetett, hogy ezt évente csak kétszer tehetem meg - ez is nonszensz, mi az, hogy a BKV meghatározza, évente hányszor lehetek szétszórt, feledékeny?! -, aztán elhaladt.

Az Akácfa utcai "bemutatóteremben" egy elég mogorva pasasnak próbáltam bemutatni a bérletemet, aki arra hivatkozva, hogy tartozásom van a cég felé, nem fogadta el a legalább 3 hétre visszamenőleg érvényes bérletemet.
Hiába mondtam neki, hogy egy 2007-es ügy miatt van még tartozásom, és az összeget több mint fél éve rendszeresen, a BKV-val kötött megállapodás szerint, részletekben törlesztem, és egy hét múlva lenne esedékes az utolsó részlet, hajthatatlan volt.

Arra a kérdésemre, hogy mivel fogom tudni igazolni, hogy őmiatta futok ki a 8 napos bemutatási határidőből - és indul el a 12 000 Ft-os fázis felé a dolog - flegmán azt válaszolta, nem az utolsó napon kellett volna idejönni, hívjam fel az ügyfélszolgálatot, ahol majd biztos elhiszik, hogy itt jártam... Biztos.

Másnap felhívtam az ügyfélszolgálatot, és elmondtam a sztorimat egy hölgynek, aki közölte velem, hogy tényleg ez a szabály - egy fővárosi rendelet alapján(!)-, tehát amennyiben folyamatban lévő ügyem van, nem fogadják el az érvényes bérletet, legfeljebb méltányosságot kérhetek levélben, de az meg szinte esélytelen.

Arra a kérdésemre, mégis hogy képzeli, a BKV - a főváros, vagy nem tudom ki -, hogy egy egy évvel ezelőtti ügy miatt - amit jórészt már elrendeztem nem kevés pénz befizetésével -, egy újabb büntetési ügybe kényszerítenek úgy, hogy a végére biztos, hogy az egyébként 3000 Ft-os alapösszegről a többszörösére srófolják a büntetésemet, nem tudott válaszolni.
Hát ennyi...

Üdv: Szofi

Tisztelt BKV-figyelő!

Közismert, hogy kedvenc tömegközlekedési monopol-szolgáltatónk az élmények széles tárházát kínálja a gyanútlanul utazni vágyók számára. Főszerepben: a biztonsági szolgálat magasan képzett, kulturált munkatársai.

Történt, hogy tegnap (2008.10.06) délután 12:40 körül munkámból adódóan a körútról a Bajza utcába kellett mennem. Autó helyett a kisföldalatti reális alternatívának tűnt. Alá is ereszkedtem a BKV oktogonnál lévő sátáni szentélyébe, hogy utazási vágyamat a sárga vakond gyomrában kellőképpen kiélhessem. Törvénytisztelő polgárként tettem mindezt érvényes bérlettel a zsebemben, hiszen az emberi jóérzés is megkívánja, hogy a létminimumon tengődő BKV-vezetők gyermekeinek szájától ne vonja el blicceléssel az életet jelentő falatokat egy férfiember.

A purgatórium bejáratánál természetesen teljes mellszélességgel jelen voltak korunk cerberusai: azok az egyenruhába öltözött kultuszhívők, akik a "biztonsági szolgálat" álnevet kapták az alvilággal kötött szövetség jutalmául. A jegykezelő automaták előtt(!) jó egy méterrel álló házőrzőnek bemutatom vörös dátumpecséttel ellátott, drága menlevelemet (kelt: az úr 2008. évének szeptember havában, a 27. napon), mely Isten és ellenőr előtt egyaránt tanúsítja, hogy a szentélybe joggal beléphetek. Az őr mordulása után - mely távolról emberi hangra emlékeztetett - előresétáltam, s lassan átadtam magam eme XXI. századi alvilág semmihez sem hasonlítható hangulatának.

Csendes merengésemből egyszerre két esemény riasztott fel: egyrészről a lassan beérkező sárga vakond, másrészről a vállamat nem túl finoman lökdöső második számú cerberus. Kérdő tekintetemre az öregedő "Mr. Biztonsági Szolgálat" a következő felszólítást intézte hozzám:

- mutass valamit!

Első gondolatom az volt, hogy egy rögtönzött néptánc-bemutatóval örvendeztetem meg a produkcióra vágyó alvilági lényt, de ezt kellő gyakorlat hiányában azonnal elvetettem. Felmerült bennem, hogy esetleg egyszerűbb kártyatrükkökkel szórakoztassam, de nem úgy nézett ki ez az egyenruhás kultuszhívő, mint aki vevő rá. Értetlen zavaromat látva konkretizálta igényét az alvilág őrzője:

- jegyedet - mondotta távolról alkoholra emlékeztető lehelettel, miközben a szemében a gonoszság kis szikrája kezdett csillogni.

Nem tudom, ki hogy van vele, de így, a harmincon jóval túlhaladva számomra valahogy idegen a tegeződő stílus ilyetén használata. Bérletemet ismételten előhalászva ezt meg is említettem az alvilág őrének.

Nem vette jó néven, ezért szinte természetesnek tűnik, hogy pont addig nézegette a bérletemet, amíg a szerelvény ajtajai becsukódtak. Ezután kaján mosollyal a képén, teátrális mozdulattal kívánt "jó utazást", az elhaladó szerelvényre mutatva.