BKV-figyelő

Aki sűrűn utazik a 3-as metrón az már biztos, hogy találkozott azzal a hajléktalan nővel, aki a metróállomásokat és a kocsikat gyermekével a kezében járja és kéreget. Biztos vagyok benne, hogy a BKV-nál is ismerik, hisz hónapok óta zavarja az utasokat. Néhány hete a Ferenc körúton a peron mellett láttam, éppen egy biztonsági őrrel beszélgetett, aki a beszélgetés után tovább is ment. Nem zavarta ki a hajléktalan, kéregető nőt, még csak rá sem szólt.

Olvasónk is ismeri a kéregetőt. Ő arra a kérdésre keresi a választ, hogy egy látszólag is hajléktalan nő hogyan juthat le a metró területére, ha a mozgólépcsők tetején mindenhol ellenőrzés van? Íme a levele:

Sziasztok!

Naponta veszem igénybe a 3-as metrót. Reggelente teli, ezzel nincs is probléma, délután hol így hol úgy. Viszont már régóta tapasztalom, hogy egy kéregető hajléktalan gyerekével (akit a kezében tart) metrókocsiról metrókocsira végigjárja a szerelvényt, és pénzt kéreget "szegény gyermeke" számára. Természetesen a nőnek "kellemes illata van", ha elmegy melletted, még utána pár percig is érzed a szagot.

Ha a metró tömve van, és állni kényszerülsz, had nem mondjam, milyen érzés, ha egy "ápolt" ember nyomorog el melletted, és jól hozzád dörgölődik. (Hál' Istennek ezt még nem tapasztaltam, eddig szerencsém volt, de valakinek már biztos volt ilyen "szerencséje".)

Utastájékoztatásban sokat javult a BKV a blog indulása óta, azonban vannak még hiányosságok. Ilyen a buszok belsejében és az ablakoknál lévő utastájékoztató kijelzők (Fok-Gyem) karbantartása és cseréje. A BKV ezeket a kijelzőket állítólag azért nem tartja karban, mert a cég amelyik ezeket gyártotta és javította megszűnt, ezért lehet egyre több rossz, és működésképtelen kijelzővel találkozni. Olvasónk is ilyenekről készített képeket Kelenföldön:

A hányinger kap el amikor hallom (látom), hogy egészségesnek mondott emberek miként csesznek ki a fogyatékkal élőkkel. Olvasónknak van egy látássérült ismerőse, aki a minap egyedül indult haza az 1-es villamossal. A villamoson fiatal szipus gyerekek piszkálni kezdték. Az utas nem tudott ellenük fellépni, az utastársak segítségére várt, de sajnos mindenki nagy ívben tett arra, hogy egy fogyatékkal élő utast ép szívatnak.

Sajnos a budapesti tömegközlekedők nagy része sem a rongálók, sem az ilyen kis szemétládák ellen nem lép fel. Inkább tűr, és elfordítja a fejét, mint ha azt sem tudná, mi történik mellette/mögötte. Ezen a szemléleten kellene végre változtatni.

Kedves BKV-figyelő!

Van egy kis probléma, ami talán helyet kaphatna a BKV-figyelőn, ha gondolod jelentesd meg!

Lényeg a lényeg, egy látássérült ismerősöm, tőlem eltávoztában, hazafelé menet szokása szerint az 1-es villamost használta, most kedden olyan 19 óra körül. A Népligetnél szállt fel, és nem tudni melyik megállónál, de "betalálták" a tetves szipuzók. Az illető hölgy 42 kilós, kezében a fehér bottal, nem igazán tudott ellenük semmit sem tenni, szerencsére nem bántották, csak hülyeségekkel fárasztották, miközben az egész kocsi bűzlött a hígítótól!

Azonnali tájékoztatást kért Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes Kocsis István BKV vezérigazgatótól a szakszervezetek által kifogásolt formaruhákról.

A vezetéshez írt levelében Hagyó kéri Kocsis Istvánt, hogy állapítsák meg az eddig megtett, illetve elmulasztott intézkedések felelősét, és vizsgálják meg az azonnali szerződésbontást a gyártó céggel, ha a dolgozók panaszai igaznak bizonyulnak.

A politikus emellett szeretné tudni, hogy a beszerzéskor a vállalatvezetést presztízs- és imázs-szempontok vagy a dolgozók kényelme vezérelte. Hagyó kíváncsi arra is, hogy a szakszervezetekkel konzultáltak-e a beszerzésről, kikérték-e a dolgozók véleményét, lehetett-e tesztelni előzetesen a ruhadarabokat.

Hétfőn az Etele téren szembesültem azzal, hogy elindult a Volvo buszok lezüllesztése. Egy -a 103-as vonalán járó- Volvo buszon láttam a BKV szakembereinek munkát. Megfoltozott padló, zöld-narancssárga kapaszkodók vegyesen, volt ott minden. Nem lepődnék meg, ha a kelenföldi garázsban találkoznék donor Volvo busszal.

Olvasónk néhány napon belül két olyan busszal is utazott aminek állapotával nem volt megelégedve. Egyik egy troli volt, aminek kitört az egyik ülése, másik pedig egy Volvo busz, aminek a kedves utastársak leszakították a leszállásjelzőjét, és a lyukasztói is rosszak voltak: