Ákos tegnap a Rákóczi úton sétált, amikor egy mellette elhaladó busz éppen készült széthullani. Recsegett, ropogott, majd a hátuljának egy darabját a kátyús úton hagyta. Várjuk olvasóink felvételeit olyan buszokról, amik menet közben kerekeiket, vagy motorjukat hagyják el.

 (Nem azért esnek szét a buszok, mert nincs pénz karbantartásra. A BKV-nak rengeteg pénze van, csak másra költik. Erről itt ír az Index)

Sajnos-hálistennek ritkán szembesül az ember ennyire plasztikusan az ország/város/közszolgáltatás nyomorával, mint tegnap volt szerencsém a fővárosi Rákóczi úton. Az elmúlt hetek amúgy is a BKV, pontosabban a kitűnő menedzser, Kocsis István és a nagyszerű főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós nemes küzdelmének jegyében zajlottak. A mesés végkielégítések, agyafúrt tanácsok, kettős ügynökök, megszüntetett pozíciók után maga a miniszterelnök is beszállt egy elegáns mozdulattal a pankrációba (nem tudni, kinek az oldalán), amikor kijelentette, hogy a kormány nem ad garanciát a BKV 30 milliárdos hitelfelvételére. Hiányzik-e még bármi az igazi szétesés-érzéshez?

>> a poszt folytatódik